Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-05 / 124. szám

IMP Junius 5. DfiLM Vf. 3 Szeged megegyezett Makóval a szinház augusztusi kirándulása ügyében Zárt tanácsülés foglalkozott a jövő évi szervezkedéssel, a régi és u) tagokkal, valamint a rezsicsökkentéssel (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden "délelőtt autón Szegedre érkezeit dr. Nickelszky Jenő makói polgármester, dr Tarnay Ivor Csanádmegye alispánja, dr. Espersit János ügyvéd és a makói Szinpártoló Bizottság több tagja, hogy Szeged hatóságával véglegezzék azt a megállapodást, amelynek alapján a szegedi szinház társulata a nyári szezonban néhány hétig Makón fog játszani. Mint ismeretes, a makói állomásozás ügyében már hoszszu hónapok óta folynak a tárgyalások a két város hatósága között. Nemrégen már Szegeden járt a makói polgármester és iLt hosszasan tárgyalt a szegedi polgármesterrel és dr. Pálfy József tanácsnokkal, a szinház intendánsával, azonban ezek a tárgyalások akkor nem fejeződtek be konkrét megállapodással, mivel Makó annakidején nem tudott feltétlen garanciát nyújtani arra, hogy Szeged színháza számára nem jelent majd a makói kirándulás su. lvos anyagi megterhelést. A szegedi szinház vezetőségének több feltétele volt, elsősorban bizonyos értékű bérlet garantálását kívánta, de ragaszkodott a vigalmi adó elengedéséhez és egyéb kedvezményiekhez is, amelyeket azonban a makói polgármester a saját hatáskörében nem biztosithatott. A tárgyalások igy azzal szakadtak félbe, hogy Makó hatósága foglalkozik majd a kérdéssel és hozandó határozatáról alkalmas időben értesiti Szeged hatóságát. A makói polgármester és a kiséretében megegyelőne nem közölhet a szinház vezetősége a nyilvánossággal, jól felfogott üzleti érdekből A _ makói megállapodásra vonatkozólag azonban J kijelentette, hogy most a szinház titkára átuta. J zik Makóra és olt megkezdi a színházi bérle- | tek beszervezését. Legalább tízezer pengő áru bérletre van szűkség, hogy a makói szezon rentábilis legyen. Jean Angeló « Maria Jacobini két ragyngA szlnészlehelség brllll&n« filmje, a Csak felnőtteknek' Megcsalt asszony PénleV, KorcA. H Haiottgyaiázás miatt feljelentették a Szegedi Kaszinó Jubiláris kiadványának szerzőlét Czimer Károly és a történetírás — Trágár anekdoták s uri családok kipellengérezése a Szegedi Kaszinó kiadványában — A kaszinó választmányának felelőssége lelkibeteg, letört virág hervadó alakját a közönség a színházban könnyezve szemlélte.« (A Délmagyar orzzág munkatársától.') Különös irodalmi esemény színhelye lett ez a város. A Szegedi Uri Kaszinó megíratta fennállásának százéves fordulójára a kaszinó százéves történetét s erre a feladatra — t>ez itt a bökkenőn — Czimer Károlyt kérték fel. A könyv el is készült, ki is nyomtatták, meg is jelent. S Czimer Károly azt irta a címlapon a neve elé. hogy »a kaszinó tagja«. A könyvből ezer példány készült. A kaszinó elhatározta, hogy ötpengős bolti áron könyvkereskedői forgajopiba szánt könyvvel megajándékozza tagjai. Alig osztottak azonban szét harminc példányi, olyan felzudulás keletkezett, jelent makói urak most ezt a határozatot hoz- hogy _ mint a kaszinó választmányának a ták és közölték dr. Somogyi Szilveszter polgár, mesterrel. Most is hosszú tárgyalás folyt le a szegediek és makóiak között. A tárgyaláson résztvett dr. Pálfy József és Tarnay Ernő igazgató is. A makóiak délben egy óra előtt utaztak vissza M&kóra. Elutazásuk előtt kijelentették a Délmagyarország munkatársa előtt, hogy a megegyezés létrejött, a szegedi színtársulat augusztus elsején megkezdi hat• hetes nyári szezonját a makói Hollóssy Kornélia Színkörben. Alig távoztak a makóiak a polgármester szobájából, ott megjelentek a városi tanács tagjai, de benn maradi a polgármesternél Tarnay igazgató is. Zárt ajtók mögött igen hosszura nyúló tárgyalás kezdődött, amely csak két óra felé ért véget. A bizalmas tanácskozásról a polgármester csak nagyon szűkszavúan informálta a nyilvánosságot. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy a tanács a jövő évi színházi szervezkedés kérdésével foglalkozott, megállapította azoknak a színészeknek a névsorát, akik a jövő szezonban is tagjai maradnak a szegedi színtársulatnak, meghallgatta az igazgató jelentését azokról a tárgyalásokról, amelyeket néhány idegen szinész leszerződtetése érdekében folytatott és közölte leszerződtetésük feltételeit. — A társulat túlnyomó r.adyrésze megmarad — mondotta a polgármester —, azonban lesz néhány uj színésze is a szegedi színháznak. Tárgyaltunk a gázsiredukálás kérdéséről és abban állapodtunk meg, hogv a tanács által megállapított háromezerpengős havi kiadáscsökkentés nemcsak a szinészgázsikra vonatkozik, hanem a szinház minden kiadására. A szinház rezsiköltségeit kell tehát havonta háromezer pengővel redukálni. Érdeklődtünk a polgármesternél az iránt is, hogy kik maradnak meg az uj szezonban a társulat jelenlegi tagjai közül és kik lesznek az uj tagok, a polgármester azonban kijelentette, hogy személyes vonatkozású dolgokat a kedd reggeli lapokban közzétett nyilatkozatából kitűnik — a kaszinó választmánya a könyvek szétosztását megtiltotta s becsületbeli kötelességévé felte fagiainak, hogy a kezükhöz ¡utott példányokat visszaszolgáltatják. Ez a határozat s ez a publikáció természetesen kiválóan alkalmas módja annak, hogy a könyv iránt az 'érdeklődést felkeltse s hogy egy egyébként kevéssé értékes könyvet is nt_ kasági értékkel ruházzon fel. A könyvnek kétségtelenül az lett volna a jószándéku feladata, hogy a szegedi kaszinó százéves történelét ismertesse. Alább egypár szeemelvént nyujtunk annak dokumentálására, hogy a Szegedi Uri. Kaszinó története cimén milyen események megörökítésére vállalkozott a kaszinótag-tőrténetiró. A Szegedi Uri Kaszinó történetéhez bizonyára hozzátartozik, hogy Felmayer Sándor bútorait Pick Jenő szalámigyáros vásárolta meg s Felmayer János bútorai Pick Margit szegedi leányszobájának biedermeyer bútorai közölt találhatók meg (259 oldal).' A 171 oldalon a tudós szerző a következő sorokat iktatja a Szegedi Uri Kaszinó történetébe: »Kárász Benő legértékesebb bútorait leányai, kiszombori Rónay Lajosné és Blaskovich Gézáné jussolták; az állandóan külföldön élő Kárász Géza a ráeső garnitúrákkal nem sokat törődött s a bizalmat feltétlenül biró infámis, ravasz inasa kezén a drága műtárgyak eltűntek.« Szegedi uri családok életét a következő emelkedett szellemű sorokkal ráncigálja elő a kaszinótag-szerző: »Ennek a tündérkirály lánynak aranyszőke haja a főidig ért és Ifkovics Péter huszárfőhadnagy vette nőül, de anyósa, a vén házsártos rác asszony, az egyenetlenséget szította a fiatal házasok között s a szép asszonynak lelki egyensúlya megbillent s elméje elborult, csendes X legbájosabb star : LIANE HAID legújabb és legszebb filmje, a €*> Z S ö, H. «ít $ "Jt, pAn»-h B»lvflro«. Ez a mondattani remekmű, ez az epigrammai csattanó, ez a csudálatos átmenet a házsártos rác asszonytól a .letört virág hervadó alakjáig — csak felületes képet, csak morzsányi kóstolót ad a szerző stilusmüvészetéből. Ha már a szerző foglalkozását és állását a könyv címlapján akként jelölte meg, hogy, a »kaszinó tagja*, legalább az úgynevezett kaszinószabályokat tarthatta volna magára nézve kőteleezőnek. A kaszinótag-szerző ellenben megírta közismert szegedi uricsalád tagjáról, hogy házasságtörésből született, megírja egy urlasszonyró), hogy lánykoráben megszökött szerelmesével a szülői házból, mindezt és »ehez hasonló jókat« a szegedi kaszinó százéves története cimmel. Ez a könyv nem története, hanem gúnyirata a százéves múltnak. A forradalmi eseményekről irva azt állapítja meg a történeti munka, hogy >a kaszinó fiom urai nnem küzdheltek meg a vöröskatona. ság durva önkényével s a rend és vagyon védelmére az értelmes polgárokból fegyveres alakulatokat nem szervezhettek«. Ezt a történeti megállapítást most méltóztassék összevetni a következő idézettel, amit néhány oldallal hátráb (227 1.) találtunk meg a jeles műben: »..-.az 1922. évben a kaszinó konyhájának segélyezése a bizottság megállapítása szerint 53.022 koronába került Ez a körülmény a bent nem étkező tagokat nyugtalanította, és sok izgatottságot okozott a tagok között annál inkább, mert a kaszinó pincéjében a bor a gondatlanság és értetlen kezelés miatt megecetesedett és kétségtelen, hogy a kaszinó ellenzékének jogos oka volt a lázongásra, * de Kiss Ferenc elnök tapintata és befolyása, másfelől a tagok szükségérzetr (sic!) hogy a békesség és egyetértés fentartása anyagi áldozatok árán is legfőbb érdeke az egyesületnek, nem engedte, hogy végzetes szakadásra kerüljön a dolog, az 1923. évi okt. 27-én tartott rendkívüli közgyűlés a konyha fentartására évj öt métermázsa tűzifát és egy darab 35 gyertyafényü villanyégő használatát engedélyezte.« Ha már most valaki maliciózus akarna lenni, a könyv adatai alapján azt vitathatná meg, hogy »a kaszinó finom urai« a vöröskatonák ellen nem lázongtak, de lázongtak a bor megecetesedése miatt, még pedig — a történetíró megállaWása szerint — »jogosan«, G. F. B. a tökéletes Bemberaselvem harisnya ierakat Pollák Testvéreknél