Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-04 / 123. szám

1929 junius 4. 3 A Kaszinó irodalmi boiránya A1 választmány beszüntette a jubiláris könyv 1 erjesztését és a kikézbesiiett példányokat visszaszerzi - ttizotiságot küldtek ki a Czimer-könyv megvizsgálására (A Délmagyarország munkatársától) Kinos »irodalmi« botrányba keveredett az alapításának századik évfordulóját ünneplő Szegedi Kaszinó. A botrány oka az a történelmi munka, amelyet a kaszinó választmányának megbízásából dr. Czimer Károly irt és amelyben a százesztendős kaszinó történetét irta meg. A vaskos kötet néhány nappal ezelőtt hagyta el a sajtót és a kaszinó vezetősége megkezdte a kötetek expediálását. A könyvet szétküldés előtt senki sem olvasta pl, amikor azonban az első kötetek szétfutottak a városban, kiderült, hogy Czimer Károly olyan intimitásodat is megirt könyvében, amelyek kellemetlenek lehelnek nemcsak a kaszinónak, hanem a kaszinó egyik-másik (agjának is. Azok a kaszinótagok, akik végigfutottak a 'könyv lapjain, felfedezésükről megdöbbenve értesítették Kiss Ferenc miniszteri tanácsost, a kaszinó elnökét. Kiss Ferenc azonnal intézkedett, hogy a könyvek szétküldését szüntessék be és a visszalarloH könyveket szigoru zár alá vette a kaszinó választmányának döntéséig, a választmányt Dedig hétfőn rendkívüli ülésre hivta össze. A választmány nagy érdeklődéssel várt ülésén dr. Török Béla indítványozta, hogy a kaszinó vonja ki a forgalomból Czimer Károly könyveit, mert azok sértik a jubiláló egyesület érdekeit. A A választmány ebben a kellemetlen ügyben a következő határozató! hozta. »A Szegedi Kaszinó kiadásában és dr. Czimer Károly szerkesztésében megjelent és a Kaszinó százéves történetéi tárgyaló müvei a Kaszinó választmánya az az ellen több oldalról felmerült panasz miatt junius hó 3-án megtartotl Vilésében foglalkozott és elhatározta. hogy -t panaszokat megvizsgálja és állásfoglalásáig v mű további lerjesztését beszünteti és a már [¿¡kézbesített példányokit visszaszerzi A vizsgálat megeitése végett bizottságot küldött ki.« Izgalmai közgyűlési vita a szénpor tanulságairól (A Délmagyarország munkatársától.) A júniusi közgyűlés utolsó napján, hétfőn igen szenvedélyes vita támadt Pásztor József szénügyi indítványa körül. Ebben az indítványában Pásztor feqyelmi eljárás megindítását sürgette a városi vizmülelep fillői ellen, akik a Montanus-féle sajtópörben elhangzott vallomások szerint állítólag jutalmát kaptak Balogh Lajostól. Indítványának második pontjában Pászlor a közszállitási szabályok minden vonalon való betartását sürgette, harmadik pontjában pedig azt kívánta, hogy a közgyűlés helyezze a közéleli tisztesség oltalma alá, hogy a városatyák közfunkcióikat lelkiismeretesen, pontosan és szakszerűen végezzék. A tanács az indítvánnyal kapcsolatban bejelenlelte, hogy a polgármester a fűtök ügyéhen meg• indítja a vizsgálatot, a közszállitási szabályok szigorú betartására pedig már utasilolta az ügyosztályokat. Az indilvány harmadik pontját feleslegesnek tartja viszont a tanács, mert a közgyűlés tagjai mindig hozzáértéssel és lelkiismeretesen végzik el vállalt megbízatásukat. Pásztor József szólalt ezután fel és részletesen megindokolta indítványát. Tudomásul veszi, hogy a polgármester már elrendelte a vizsgálatot a fülök ügyében. A közszállitási ¡szabályok szigorú belartásának követelése szintén indokolt. Ami indítványom harmadik pont ját illeti, hogy a közgyűlés helyezze a közéleti tisztesség oltalma alá a városatyák közmegbi. fásait, folytatta Pásztor, erre nézve a következőket adom elő. Ebben a szénpörben szégvenletes tanúvallomások hangzottak el arról, hogy a városatyák miképen végezték el vállalt megbízatásukat. Ezt a kérdést tehát nem lehel bókkal elintézni, nem lehet azt mondani, hogy a város tanácsa meg van győződve arról, hogy a városatyák lelkiismeretesen és szakértelemmel végzik el dolgukat, amikor a szegedi törvényszék perrendszerü eljárás után ennek éppen az ellenkezőjéről győződhetett meg. 4 fűtési próbák Ismerteti dr. Kormányos Benőnek, a fütőpróbára kiküldött egyik városatyának a törvényszék előtt tett vallomásai. Kormányos vallomásában azt mondotta, hogy a bizoüság mindent elkövetett ,hogy ne a pécsi bánya nyerje el a szállítást, hanem a tatai. Ezért a kijelentésért meg kellene indítani rágalmazás címén az eljárást. Elmondotta még Kormányos, hogy a fülőpróbán mindjárt odaérkezése után elmentek kártyázni. Kijelentette azt is, hogy hiába kérte a fűtési napló megmutatását, azt nem kapta meg, ezért azt hitte, és hiszi most is, hogy »valami bűzlik Dániában«. — Akik ezt a pört figyelemmel kisérték — és nagyon sokan kisérték figyelemmel az egész országban — azok elvárják, hogy a város hatósága ne térjen napirendre ezek fölött a tanúvallomások keretéten elhangzott súlyos állitások fölött. A városatyák nagy többsége lelkiismeretesen teljesili közéleli kötelességeit, joggal elvárja tehát a komoly állásfoglalást. Közéleti reputációnk is kívánja ézt. Kormányos Benő további vallomásában azt jelentette ki, folytatta Pásztor, hogy vannak függő és fügyet'en városatyák. Megnevezte például Fogel Edét, aki szállítója a városnak. Kónya János viszont őszintén megmondta vallomásában, hogy sem a gépekhez, sem a kazánokhoz nem ért. Az elnök kérdésére kijelentette azt is, hogy a szénpróba végén aláirt valamit, de hogy mi volt az, arra már nem emlékszik. Az ilyen dolgok fölött nem lehet szépen szóló bókokkal napirendre térni. Kérem a tanácsol, hogy ne kicsinyeljen le bennünket. Nekünk van erkölcsi bálorsá /unk arra, hogy törvényt üljünk önmagunk fölöd. Ne vállaljon közülünk megbízatást az olyan városatya. aki nem ért ahoz, amire vállalko ik és ha már vállalkozik, akkor ne üljön le kártyázni. Reméli, hogy ebben szolidáris velem a közgyűlés minden egyes tagja. (Helyeslés.) Mellékvágány Pásztor indítványához elsőnek dr. Lippag Lajos szólalt fel. Ügy érzi, hogy Pászlor indítványáért elégtétel jár a városatyáknak, akiket a közéleti tisztesség ellenőrzése alá akar az indítványozó helyezni. Az indítvány intencióit különben helyesnek tartja. Rendkívül hosszadalmasan beszél ezulán a szénharc részieleiről. A városatyák már unják és ideges közbeszólások hangzanak el. Különösen Back Bernát, dr. Szivessy Lehel és Wimmer Fülöp tiltakoznak erélyesen Lippay állításai ellen. Lippay kijelenti, hogy a Délmagyarország előbb a tatai szén mellett volt, most meg ugy látszik, hogy a pécsi szén érdekeit szolgálja. (Zaj.) — Ezért bepörlöm az urat — kiáltja Lippay felé Pászlor József. Lippay Lajos ezután a tatai szén hajszálairól, a kétélű Ivn-jereki 6l és hasonló csodabogarakról beszél, majd egy nyilatkozatot olvas fel, amelyet Gárlner Ferncné Iskola-uccai kereskedő irt alá. A nyilatkozat szerint két évvel ezelőtt a nyilatkozónál megjelent egy bordélyos, aki arra kérte fel Gártnernét, hogy interveniáljon a Délmagyarországnál a bordély osok érdekében. Az volt a kívánsága, hogy a debreceni lapok mintájára a Délmagyarország is foglaljon állási a bordélyházak akkor tervezett beszüntetése ellen. Gártnerné vállalta a megbízást, elment a Délmagyarország kiadóhivatalába. ahol Ligeti Jenővel tárgyalt. Megmutatta neki a debreceni lapokat, majd megkérdezte, hogy a Délmagyarország hajlandó lenne-e hasonló állásfoglalásra. Ligeti a nyilatkozó szerint állítólag kijelentette,hogy a Délmagyarország hajlandó erre, de annak nagy ára van. Többmillió koronát kért, de ma. gának is kikötött külön díjazást. Mivel azonban a bordélyos a kért összeget sokalotta, a tárgyalások abbamaradtak és a dologból nem lett semmisem. A közgyűlés állandó zajban hallgatta végig a ny'iiatkozatolvasást, Lippavt az elnöklő Fodor polgármesterhelyettes figyelmeztette, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. így Lippay hosszuranyult felszólalását befejezte. Fogel Ede személyes megtámadtatás cimén visszautasítja Pásztor támadását. Wimmer Fülöp szólal fel. Kijelenti, hogy a felszólalók mellékvágányra terelték ezt az indítványt. Éppen ezért azt indítványozza, hogy a közgyűlés, a tanács a kiküldetéseknél a szakértelemre, és a hozzáértésre legyen elsősorban tekintettel. Máriaföldy Márton az indítvány harmadik ponlja ellen szólal fel. Senkitől nem fogad el erkölcsi gyámkodást közéleti munkálkodásának irányitásáraDr. Faj ka Lajos magáévá tenné Pásztor indítványát, ha annak nem lenne általánosító jellege — Nem általános, ezt kikérem magamnak — mondja Pásztor. Biróság elé Pásztor József zárszó jogán szólal fel. Kijelenti, hogy Fogel félreértette felszólalását, amit végtelenül sajnál, hiszen felszólalása nem irányult ellene. Ami Lippay felszólalását illeti, folytatta Pásztor, a bizottsági tag ur arról beszélt, hogy neki a pécsi szén kedvesebb, mint a tatai. Ezek az ő szempontjai. Engem azonban csak két szempont érdekel. Az igazság és a közérdek. Sajnálom, hogy neki ezek iránt a szempontok iránt nincsen érzéke. A bizottsági tag ur annyira szereti a pécsi szenet, hogy nagy szeretetében még a Délmagjiarországnak is szolgálatot tett, amikor kijelentette, hogy a város hatósága a Délmagyarország cikkének hatására határozta el a pécsi szén mellőzését. Tudom, hogy a Dél magyarország súlyos szavú orgánum, de ilyen nagy befolyást még sem tulajdonítottam eddig lapomnak. Lippay Lajos valami nyilatkozatot is felolvasott, amely szerint Ligeti Jenő tárgyalt volna valami ügyben, amely a bordélyosoklcal kapcsolatos. A dologról nem tudok semmit, persze utána fogok nézni, de annyit már most mondhatok, hogy ezen a héten jelentették nekem, hogy dr. Tóth Imre igen melegen tárgyalt azzal az újságíróval, aki a jegyzőkönyvet aláirta tanuként. Meggyőződé, sem. hogy az egész ügy felfujt csacsiság, de azért a bizottsági tag urnák megteszem azt a szolgálatot, hogy a biróság elé állíttatom. Legalább alkalma lesz állításait bizonyítani. Máriaföldi felszólalására válaszolva kijelenti Pászlor, hogy ne hivatkozzék huszonötévi tanárkodására és rövid közéleti működésére. Erről itt senki se beszélt. Ezen az alapon a közgyűlés igen sok tagja sokkal több joggal szólalhatna fel indítványa ellen, hiszen ülnek itt Máriaföldynél sokkal hosszabb és értékesebb közéleti múlttal bíró városatyák. Egyébként indítványának harmadik pontját visszavonja és miután az konkrétebb, csatlakozik Wimmer Fülöp módosító indítványához. Fodor Jenő beszélt ezután még és kijelentette ,hogy a szénbizottság tagjait nem a tanács. hanem a közgyűlés küldte ki. Wimmer