Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-04 / 123. szám

nCLM'^V^owszAr» Fülöp módosító javaslatához a Tanács is hoz­zá járul. így az indítványt Wimmer módosításában a Közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Schultz Károly a szőregi ut javítására tett indítványt. A tanács javaslata szerint a közgyűlés elfogadta az indítványt Wimmer Fülöp a postai épület és az algyői hid megsürgetésére tesz indítványt Kéri, hogy a polgármester vezetésével küldöttség vigye el ezt a kívánságot a kormány illetékes tag­jaihoz. Kifogásolja, hogy a posta, ahelyett, hogy építkezne, lakóházat vásárol hivatal cél­jaira és ezzel növeli a lakásínséget. A határ­város eminens érdeke lenne az is, ha a bajai ut meg kiépítetlen részét is sürgősen elkészi­tenék. A tanács az indítványnak a postapalotára vonatkozó részét tárgytalannak tekinti, a töb­bit azonban elfogadja. Wimmer Fülöp szólal fel. Walkó Lajos ke­reskedelmi minisztersége idején határozta el az uj postahivatal építését. Most nem a posta­igazgatóságáról van szó. Bűn a város ellen, ha a minisztériumok, ahelyett, hogy építenének' kész házakat vásárolnak hivatalaik számára, mert ezzel fokozzák a munkanélküliséget és a lakásszükséget is. Az algyői híd építését Ilerrmann miniszter igérle meg egészen ha­tározott formában. Fodor Jenő bejelenti, hogy az indítványnak a postapalotára vonatkozó részét is elfogadja a tanács. Ezzel a juniusi közgyűlés háromnegyed 8 órakor véget ért. »A Nemesíakács-uccáhan éjszakának idején közlekedni majdnem leheieílen Kártérítésre kötelezték a várost egy halálos szerencsétlenség Ogyében (A Délmagyarország munkatársától) A mult év február 9-én történt, hogy Sári János Nemestakács-uccai kályhásmester este tiz óra után hazafelé igyekezett a legsötétebb Móraváros felé. A Nemeslakács-uccában, az éjszakai vak sötétség­ben, Sári belezuhant a vízzel telt öles mélységű árokba és belefulladt. A szerencsétlenség után a kályhásmcsler özvegye kártérítési pört indított a város ellen, azon a cí­men, hogy a város hatóságának nem volna sza­bad megtűrnie, hogy a város szivében öles árkok tátongjanak. Bizonyítani kívánta, hogy a Nemcs­takács-ucca árkai életveszélyesek és olt a múltban már több szerencsétlenség" történt, özv. Sári Já­nosné 1800 pengő évi járadékot követelt a várostól. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék ViW-tanácsa hétfőn dél­előtt úgynevezett »gyorsított eljárás« kereté, ben tárgyalta Kellert Jenő volt vöröskatona bűnügyét. Kellert a vád szerint 1919 augusz­tus 3-án Otlőmősőn rálőtt Lázár Antal gazdál­kodóra, majd Varga Györgyöt puskatussal ugy fcjbevdgta, hogy az súlyos sérüléseket szenve­dett. Kellert mint telefonista állott a szovjet szolgálatában. Kellert már augusztus elsején értesült arról, hogy a tanácsköztársaság meg. bukott, amiért is ötlömösről a vöröskatonák menekülni kényszerültek. A lakosság azonban a menekülő katonák részére nem akart fogato­kat adni és így Kellert Jenő kényszereszkö­zökhöz nyúlt, hogy fogatokat szerezzen. Lá­zár Antal kocsijával az öttömösi uton haladt. Kellert yúlljll« kiálltott a gazdára, aki azon­ban erre még jobban a lovai közé csapott. Ezután következett Kellert lövése, Lázárt a golyó fején sebesítette meg. A tanácsköztársaság bukása után Kellert ellen kétrendbeli szándékos emberölés kísér­lete címén indult meg az eljárás. Kellert azon. ban ismeretlen helyen tartózkodott és így el­lene körözőlevelet adtak ki. A körözőlevél kiadása után teltek-multak nz évek anélkül, hogy Kellertre a nyomozó hatóságok rábukkantak volna. Májusban tör­tént azután, hogy Kellert a budapesti főka­pitányság utlevélosztályán utlevelct kért. A főkapitányságon egészen véletlenül előkerült az ellene kiadott körözőlevél, mire Kellertet letartóztatták és átadták a szegedi ügyészség­nek. A rendelkezések értelmében Kellert bün. cselekménye, mivel ez a tanácsköztársaság ér­dekében történt, gyorsított eljárás elé került. A gyorsított eljárás azonban az ujabb minisz­teri rendelkezés érteimélen olyképen módo. .sult, hogy az itclet ellen jogorvoslatnak van helye és a vádlotthoz a vád és a védelem köz­vetlenül is intézhet kérdéseket A nagy érdeklődéssel várt *gyorsított« fa­A szegedi törvényszéken dr. Kelemen László tör­vényszéki biró ezügyben már többszőr tartott tár­gyalást. A hétfői tárgyaláson tanukat hallgatott ki a biróság. A tanuk igazolták, hogy a \emes­taUács^ieeában éjszakának idején közlekedni majd­nem leheletlen. Nem egyszíx előfordult, hogy a járókelők belezuhantak az árkokba és ennek elle­nére a város az árkokat nem tömette be és védő­korláttal sem látta el. A tanuk vallomása alapján a törvényszék özv. Sári Jánosnénak havi 70 pengő kártérüés megfize­tésére kötelezte a várost és kimondotta, hogy az árokba fulladt kályhásmester haláláért a város (e­lelősséggel tartozik, tárgyaláson a vádat dr. Mihályffy István ügyész képviselte^ a vádlottat dr. Bródy Ernő ország, gyűlési képviselő, ügyvéd védte. Kellert Jenő 30 éves magántisztviselő. Je­lenleg budapesti lakos. A budapesti rendőrség jelentése szerint sem a kommün alatt, sem a kommün utáni időkben ott semmiféle po­litikai mozgalomban nem vett részt. Bűnösségét tagadja. Elismeri, hogy szolgált a vöröshadseregben, de hogy a kérdéses idő­ben öttömösön járt volna, arra nem emlék, szik. Mint vőröskatona soha senkit sem bán­talmazott, a vád nem felel meg a valóságnak. Véleménye szerint valakivel összetévesztik és teljesen ártatlanul került e bűnügy közép, pontjába. Réh György volt vöröskatona, akit az ügyészség állított elő, szemébe mondta a vád­lottnak, hogy öttömösön mint vöröskatona tel. jesitett szolgálatot és elkövette a terhére rótt bűncselekményeket. A szembesítés alkalmával a vádlott megma­radt amellett, hogy arra már nem emlékezik, hogy öttömösön járt volna és kijelentette, hogy 5 semmiféle bűncselekményt nem követett el. Varga György sértett a vádlottban nem 's­merle fel azt a vöröskatonát, aki őt bántal­mazta. Két vőröskatona rohanta meg. Az idő­ben ugy tudta, hogy egy Kellert nevü vöröska­tona volt a bántalmazója. A vádlottak padján ülőben azonban nem ismeri fel Kellert Jenőt. Bus Pál tanú a vádlottban szintén nem ismerte fel a vöröskatona Kellert Jenőt. El­mondja, hogy őt meg is fenyegették, mert a fehérpénzt nem akarta elfogadni. Bus Pálné csak a Kellert Jenő névre emlékszik. Gubicza Mátyás sem ismerte fel Kellert Jenőt, amiután dr. Mihályffy István ügyész a kővetkezőket jelentette be a tőrvényszéknek: — A vizsgálat során a vádlottat többször szembesítettem Réh Györggyel és a többi sér­tettekkel. A szembesítések előtt a vádlott arca teljesen normális volt. A szfeiul^^égeJi naj> 1929 j.inius 4. ján azonban arca tele volt sebhelyekkel, ugy. hogy az eltorzult arcot Réh György először nem is ismerte fel. A vádlott nyilván azért lorzilotta el arcát, hogy a tanuk ne ismerjék fel. Állításaim igazolására kérem dr. Knall János börtönorvost és vitéz Kovács István börtönőrmeslert kihallgatni. Az ügyészi előterjesztés után a törvényszék a kért tanuk kihallgatását elrendelte. Dr. Knall János börtönorvos elmondotta, hogy a szembesítés után a vádlott arcán vö­rös foltokat talált. Ezek a foltok azonban bőrbetegségtől is származhattak. Réh György szerint a vádlott arca a szem­besítés alkalmával tele volt foltokkal. A szá­ját beszéd közben félrehúzta és meggörnyedve járt. Varga György szerint is foltos volt a vádlóit arca. Vitéz. Kovács György börtönőrmester elmondotta, hogy Kellert arcán sebhelyek vol. tak. A vádlott az elhangzott tanúvallomá­sokra kijelentette, hogy az arcán talált pör­senések a börtönbeli borotválkozás után tá­madtak. ö szándékosan nem akarta arcát el­torzítani. A tanúkihallgatások' befejezése után dr. Bródy Ernő kifejtette, hogy a tárgyalás adatai szerint a vádlott semmit sem tett a tanácsköz­társaság érdekében. A terhére rótt bűncselek­mények a vád szerint 1919 augusztus harma­dikán történtek, már pedig a tanácsköztársa­ság — mint köztudomásu — már augusztus el­sején megszűnt. így ennek a bűnügynek a kommunizmushoz semmi köze nincsen. Ezért indítványozza, hogy a törvényszék az ügyet utalja rendes eljárás alá. Az ügyész szerint a vádlott a tanácsköztár­saság érdekében dolgozott, amikor kocsikat rekvirálva akart elmenekülni és ezért gyorsí­tott eljárásnak van helye. A törvényszék a védelem előterjesztésének nem adott helyt, ami után dr. Mihályffy Ist­ván mondotta el vádbeszédét, aki kifejtette, hogy azok az elvek, amelyek a tanácsköz­társaságot 1919-ben létrehozták, ma is fenn­állanak. — Ezt bizonyítja az, mondotta az ügyész, hogy a legutóbbi Társadalombiztosító válasz­tásoknál a kommunista párt 10 ezer szavazatot kapott. Dr. Bródy Ernő védőbeszéde során először az ügyészi kijelentésre válaszolt. — Az ügyész ur teljes tájékozatlanságára vall — mondotta —, amikor azt jelentette ki, hogy a Társadalombiztosító választásoknál a kommunisták 10 ezer szavazatot kaptak. Ma­gyarországon kommunista párt nincsen. Ezt nagyon rosszul tetszik tudni. Ha Magyarorszá­gon volna is kommunista párt, ezt a szeren­csétlen Kellert Jenő nyakába nem lehet varrni, azért mert ő tiz évvel ezelőtt 18 éves korában vöröskatona volt. Ezután dr. Bródy kifejtette, hogy állás­pontja szerint a vád alaptalan. Kellert Jenő­nek semmi köze a kommunista őrülethez és csak pletykabeszédek alapján kerüli a vádlot­tak padjára. Felmentést kért. A biróság rövid tanácskozás után Kelteit Jenőt kétrendbeli szándékos emberölés kis r­lete címén bűnösnek mondotta ki és ezért nyo'chónapi börtönre ilélte. Az ítélet kisza­básánál a biróság enyhítő körülményként mér­legelte, hogy a bűncselekmény elévülési ide­jének nagyrésze már eltelt. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be készen és rendelésre is ágy és asztnlnemüek, paplanok, baby, női, férfi és gyermek (ehérnemOek Pollák Testvéreknél *»» Csekonlcs u. és Feketeíaí u. sarok. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodáid ban elővételi tiij nélkül válthatók Gyorsított eljárás — 10 év után 1919-es öttömösi történet — Nyolc hónapra Ítéltek egy vöröskatonát

Next

/
Oldalképek
Tartalom