Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-15 / 133. szám

1020 íuniiis 15. V vfv " 5 Bosssuhól ledöfiéK a legényi a IcirúlyQalmi bál uíán (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken reggel telefonon jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Alsótanya-Kinilyhalmán a Szent Antal-napi bál után ismeretlen teUes les^urta Róna András 21 éves gazdálkodót, akt azonnal meghalt. A gyilhos elmenekült. A jelentés után dr. Borbála Jenő rendőrtanársos, a bűnügyi osztály vezetője, telefonon azonnal felhívta az alsóközponti rendőri kirendeltséget, ahonnan Lows István reiirlonelugyelö részletes jelentést tett a gyilkosságról. Szent Antal napját) Király halmán bucsu volt, amelyet bál követett. A bálban résztvett Róna András 21 éves gazdalegény is. A legények tánc közben az udvari asztalok mellett idogáltak. Éjfélkor a rendőrök kimondották a zúrórát és ki-ki a párjával elindult hazafelé. Róna András magányosan indult el a bálból. Szótlan volt, rosszkedvű és haragos. A bálban alig táncolt, társai hiába unszolták az ivásra. Megértő cimborái nem is háborgatták, sőt a bál végeztével, amjkor Róna felkelt asztalától, már senki sem volt az udvaron. Róna lassú léptekkel indult el hazafelé. A tanyák között, a 456. számú ház előtt valaki elébe ugrott. Heves szóváltás játszódott le köztük. A tanya udvarán fekvő eazda hallotta is a szóváltást. - Mit állsz az utamba! — kiáltotta et magát Róna. — Elcsaltad az örzsél! — szólt vissza varam. Ezután csönd lett. A tanyaház udvarában figyelő gazda mást nem hallott. Nem is gondolt arra, hogy a rövid, he Vés szóváltás után bekövetkezett a tragédia. Reggel hat órakor a járó-kelők rábukkantak Róna András holttestére. A legény melléből, a szive táján egv zseb'iés nyele állt ki. A felfedezésről azonnal értesítették a rendőséget, ahonnan Loós István rendőrfelügyelő szállt ki a helyszínre. A nyomozás során kjhallgatták a bál résztvevőit és megállapították, hogy Róna bosszú áldozata. A gyilkos legény elmenekült, de kézrekeritése rővjd idő kérdése. Z imborv János vizsgálóbíró és dr. Janítovics László egyetemi tanár, orvosszakértő pénteken délután kiutaztak Királyhalmára, hogy a boncolást megejtsék. Amikor Móra Ferenc még katonásdit játszott Félegyházán A Kecskeméti Lapokban olvassuk a kővetkezőket: A kiskunfélegyházai városháza előtt rendőr all posztot és amikor a Daru-ucca után tudakozódunk, haptákban mondja: -r Talán a Móra Ferenc ur szülőházát tetszik keresni?! Mert Daru-ucca nincs Félegyházáu, Kinizsy-ucca az már régen, most meg vasárnap óta Móra Ferenc-ucca. Ez a nevezetes ucca az Árpád-városban van, az újtemplom közelében. A huszonhetedik számú ház földszintes, uj épület, négy zöld zsalugáteres ablakkal. A középen embermagasságban a márványtábla, amely hirül adja mindenkinek, hogy Móra Ferenc díszpolgára Kiskunfélegyházának. A vasárnapi diszpolgári ünnepségek után, napok multával is végig a görbe uccában más egyébről sem beszélnek az emberek, mint Móra Ferencről. A szülőház előtt kisebb csoport betűzi az emléktábla szövegét; megkérdezünk egy idősebb, zsinóros, magyarruhás embert: — Bácsikám, ismcrle maga Móra Ferenc szelőit? — Én nem ismertem, csak sokat hallottam róluk; hanem a . ?> zsidó piktor« jól ismerte. Ez a piktor hires, nevezetes ember a r^gi Daru-uccában. Ott van a háza szemben Móra Ferenc szülőházával és igen szorgalmas, becsületes iparos hirében áll az öreg piktor ma is. Szobafestő a mestersége, most már ugyan nem mázolja a szobafalakat, mert közel jár a nyolcvanadik esztendőhöz és saját kiskertes rezidenciájában élvezgeti a megérdemelt nyugalmat. Csillag József a neve, de éppen igy ismerik őt a legkevésbé. Amikor vasárnap este Móra Ferenc szülőházánál leleplezték az emléktáblát, Csillag József, a szobafestő eléje állt az ünnepeltnek: —' Is mér-e engem, Móra ur? — kérdezte. Móra Ferenc csak egy szempillantásig gondolkodott, aztán felelte: — Hogyne ismerném. Marja a i>piktor JósKa«, a »magyar zsidó«. Aztán elbeszélgettek egy darabig a régi jó időkről, midőn még a piktor Jóska tia. a Géza volt játszótársa a Móra-fi\éreknek. A visszaemlékezéstől meghatódva kis kertjében beszélte el Csillag József, az öreg piktor a régi jó idők viselt dolgait, amelyek Móra Ferenc díszpolgárral kapcsolatosak. — Bizony sokat iáttam itt az uccaszegletekben játszani a Fercsit, a Móra urat. A Géza fiamnak volt a játszótársa, Móra Ferenc egyszerűen csak ugy hjvta a fiamat, hogy Ginyu. Ez a név maradt aztán rajta miudvágig. A Ginyu fiunk meg Fercsinek szólította a pajtását és sokszor átkiáltott Móráékhoz, mikor kedvük kerekedett katonásdit toborozni: — Fercsi, te, gyere jáfsdánil... — Rendszerint katonásdit játszottak — Ginyu fiam, Szabó Fülöp, meg Móra Pista voltak a közkatonák, a fiatalabb Ferenc pedig a vezér volt. Mindig ő volt a vezér. Móra Ferenc szülőiről is beszélt a »piktor Jóska«: — Már akkor is szomszédok voltunk a Móráékkal, midőn a Ferenc fiu még meg sem született. Ugyanebben az uccában laktunk, csakhogy feljebb valamivel. Nem is Daruucca volt a neve még akkor, hanem... megkövetem alássan, gatyaszár-ucca. Én kérem mindmáig is igy hívtam, most már szivesetr ' ben mondom, hogy Móra Ferenc-ucca. Azért hivták amolyan illetlenül, mert a Damjanichucca, meg a mi uccánk szögelték egymást — Az öreg Móra foltozó szűcs volt, nagyon szorgalmas ember és tudtuk, hogy rengeteget dolgozik, mert tizenötöd marjával cliék a kenyeret. Esténkint vitte haza a megrendelt szücsmunkákat, sokszor mindkét karján, nyalábszámra volt a sok szőrme, meg a birkabőr. Móráné pedig kenyeret sütött és az ő kenyerének az egész városban hire volt, olyan jó, Ízletes kenyeret nem igen lehetett kapni Félegyházán. Sokszor késő éjszakáig dagasztotta, sütötte a jófajta veknis-kenyereket. Csillag József, a »piktor Jóska» azzal tett B ELV, ROSI MOZI Juilus 15. 16-án Szómba', vasárnap Családi perpöívar. Vígjáték 7 felvonásban Főszereplő Loulse Fazendo. AzonkívülA gyermek őrangyala. Egy kis gyermek és egy nagy kutya törtáre'.e 7 felvonásban Előadás >k kezdete 5, 7, 9. vasár- és flnnepnao 3, 5, 7, 9 órakor wammmmmmmmmm KORZÓ MOZI Junius 15., 16-.m Szombat, vasárnap ess II dzsungel hőse. Ozsur.gelfilm 3 tésr, 16 felvonásban. Főszereplő: ELMO LINCOLN. Előadások kezdete 5. 7, 9. vasár- és ünnennap 3, 5 7. 9 órakor mm 575 BEKEIDOK! Világhírű Or. Scfiieussner foto-fiSmje láisxerésxnél. Ciefomann pontot a visszaemlékezéseire, hogy igen nagy a tisztessége, büszkesége, amiért a Móráék Fercsije, Kiskunfélegyháza újdonsült díszpolgára 30 hosszú eszlendő multán is megismerte. (H. M .) A gázgyár megváltása Irta: Wimmer Fülöp Ito belük alatt 14-iki b. lapiukban vezéccikk jelent meg. E cikk részleteire rellekfálni nem tartom szükségesnek, mér csak azért sem, mert e sorokkal egyidejűleg bizonyára megjelenik jelentésük a mai gázgyári gyűlésről, amely a cikk érveléseit eléggé megdönti. Egyre azonban mégis bátor vagyok Szeged város közönsége érdekében, éppen e nagyközönség előtt a gyár tisztelt vezetőségét megkérdezni. Vájjon miért követ el kilenc év óta mindent annak érdekében, hogy a gyárat birtokában tartsa és hogy a város azt meg ne váltsa? Miért folytatja állandóan azon kísérleteit, hogy a város közönségét a gyár megváltásától visszariassza, ha ezttényleg szerinte a város szempontjából annyira nem kedvező és annyira veszélyes vfolna, hisz igy örülnie kellene, ha a város ezen kedvezőtlen üzemétől megszabadítja ? Ez a nagy erőlködés minden gondolkodó embernek csak ujabb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy most egyenes csapásnak tekintené a gyár a város által történendő megváltást és ami tehát ellenfelünkre annyira káros és ami elien ellenfelünk annyira 'védekezik, az már ez okból, de több kézenfekvő és általam már ismételten felsorolt indokok* nál fogva is a város által feltétlenül követendő. Támadás a szakácsnő ellen gázéra javítás közben Budanest. junius 14. Ma déli 12 óra tájban a Reáltenodau. 16-ik számú ház Gál Sándor divatárukereskedőnek az I. emeleten lévő lakásán meglelent egy fiatalember, aki magát a gázmüvek emberének mondotta és az ajtót nyitó Borsos Zsófia 47 éves szakácsnő előtt azt adta elő, hogy a gázórát akarja megvizsgálni. Felmutatott egy fényképes igazolványt Is. Az Ismeretlen fiatalember bement a fürdőszobába, ahol a gázóra volt, majd azzal az ürüggyel, hogy egyedül nem tudja megjavítani, behivia a szakácsnőt. Itt az asszonvt valamilyen kemény tárggyal kétszer feibevágta, aki azonban nem vesztette el eszméletét, hanem kiáltozni kezdett. Erre lettek figyelmesek a házbeliek, lezáratták a kaput, azonnal értesítették a rendőrséget. Közben a tettes lement a házban lévő egyesület helyiségébe, onnan az ablakból leugroit a oilágitó udvarba és a pincébe került. Ekkor már a rendőrség is megérkezett és sikerült kézrekeriteni a rablót. A tettes, Kalit Károlv 1903-ban született, cukTászsegéd Borsos Zsófiát súlyos, de nem életveszélves sérülésével a Rókus-kórházba szállitották. fi Belvárosi Mozi ma esti árai il előadásé! a Széchenyi Moziban iaríji Bárki mii Jesívérek szobafestést, mázolást és butoríényezést elsőrendű kivitelben és a legkedvezményesebb árban készítenek. Szeged, Kigyó ycca 4.. az udvarban.