Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-11 / 105. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucco 22. L cm. Telefon: J3-33.^Kiadóhivatal, kmc*tfnk»nyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucco S. Telefon: 306. - Nyomda : L8w Lipót ucco 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Szombat, 1929 május 11 G>@G> y'fit V. évfolyam 166. szám MAK6 : Szeiketzlöaég és klodóhlvatal: Url ucco ö. Tclcíon: 131* szám.« » « » « » HÓDMIZÖVASAHIIELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucco 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » A nagy kép Nem is szólnánk róla, ha nem a rendszer megnyilatkozását látnánk benne. Nem is szólnánk róla, ha nem a pénzügyminiszter és gazdasági miniszter optimizmust árasztó expozéi után nem ugy következnék ez a tett^ mint lovas után a sötét gond. A törvényhozás épülete számára elkészíttetfék a pusztaszeri gyűlés képét. A' gobelin bizonyára" kitűnő művészi alkotás, erre kell következtetni a támadásokból, melyek érték az alkotó művészt. A nagyszabású képet az elnöki szobában helyezik el. Most olvassuk, hogy a képnek elhelyezése — százezer pengőbe kerül. Százezer pengőjébe kerül az országnak a kép feíakaszlása a falra. Ebben a százezer jfengőben nincs benne a kép ára, nincs benne az anyagár és nincs benne a-munkadij. Csupán a kép elhelyezése kerül százezer pengőbe. A kép ugyanis nagyobb, mint a fal. Szerencsére a képviselőház gazdasági hivatala nem jön zavarba. Nem a képhez választanak falat s nem a falhoz választanak képet. Ha a kép nagyobb, mint az elnöki fogadó fala, akkor majd átépítik az elnöki fogadószobát. Ez az átépítés százezer pengőbe kerül nem is számítva azt az értéket, ami a rombolás következtében veszendőbe megy. Értékes faburkolatokat, művészi stukkaturt rombolnak össze, csak azért, hogy a kép méreteihez idomitsák át a falat. S ez a nagyképű átalakítás csak kiadásban százezer pengőjébe kerül ennek az országnak. Arra, fájdalom, nincs pénze az országnak, hogy a hadikölcsönöket valorizálja. Arra sincs pénzünk, hogy a hadirokkantak támogatást kapjanak, vagy legalább a vitézségi és sebesülési pótdijakat valorizálják a létminimum legszerényebb mértékéig. Az árvák vagyona elveszett, az özvegyek vagyoni támasz nélkül maradtak s akik egészségükön kivül vagyonukat is feláldozták a hazának, most egészségük és vagyonuk romjain siránkozhatnak az uj Máriusok. Aki egész életében csak a biztosító társaságok számára takarékoskodott, hogy pár garassal könnyítse öregségének terheit, az gondokat vásárolt s maga rakta vállára az élet terheit. Törvényt hoztunk arról, hogy az állammal szemben valorizációs igény nincs. Már ott tartunk letargiában és beletörődésben, hogy mindenki bele is nyugszik abba a veszteségbe, amelyik erre a nemzedékre sulyosodik. Miénk volt a harc és miénk maradt a teher. Mindennek az elrendezésnek és mindennek az intézkedésnek azonban az volt az alapja, hogy ezt a megcsonkult országot fizetésre, vagyoni elégtétel nyújtására kényszeríteni nem lehet. A polgárság hősi áldozatkészségét csak az állam non pos$umus-ával lehetett kikövetelni és lehetett elfogadni. Ha a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, ha az állam becsülete alá helyezett követelések elszegényedett hitelezői előtt be lehetett zárni az állampénztár ajtaját, akkor se kedvtelés, se fényűzés, se indokolatlan reprezentáció igényessége előtt ne nyíljon meg az államkincstár trezorja. Mi emlékezünk a miniszterelnök bölcs szavára, aki a hadikölcsönkötvények beváltását követelőket azzal szerelte le, hogy nem fizethetünk addig belső adósságokat, amig a jóvátétel kérdése, teljesen nem elimináltatott. f Ám vannak kiadások és vannak költekezések, ! mebek az adós fizetőképességének megáliapi- '> tására nem alkalmasak. Ha ez az ország százezer pengőt fizet egyetlen képnek elhelyezéseért, akkor nem azt fogják gondolni, hogy mennyi vagyona és mennyi bevétele lehet annak az országnak, amelyiknek százezer pengője van' egy kép elhelyezésére, hanem azt, hogy mit eredniényez és hová vezet az a gazdálkodás, amelyik egy kép felakasztásáért nem sajnál ekkora összeget. Azt mondja a pénzügyminiszter és azt mondja a gazdasági miniszter: legyünk takarékosak és legyünk optimisták. Az optimizmussal bizonyára nem takarékoskodnak azok, akik az ország mai gazdasági helyzetét, a mai pénzviszonyokat s a közterhek viselése és behajtása mai rendszerének idejét alkalmasnak tartják ilyen kiadásokra. Mennyi optimizmust kell bizni és hinni a polgárság, fizetőképességében, a magángazdaságok szanálásában, az ország kereskedelmének és iparának talpraállásában, a mezőgazdaság megerősödésében, há ilyen kiadásokra merik magukat elszánni. A nemzet presztízse, az ország méltósága, a törvényhozás tekintélye követeli meg ezt a példátlan költekezést? Alig lehetne valakit találni, aki erre a kérdésre kezét szivére téve igen.acl merne válaszolni. Ám »az állam én vagyok« szállóigéje megnő és kiterebélyesedik a magyar ugaron. Az én tekintélyem az állam tekintélye, az én kényelmem az állam könnyebbsége, az én fényűzésem az állam jóléte, — gondolják és cselekszik sokkal többen, mint ahánynak cselekvéséhez, kényelméhez és munkájához az állam tekintélyének és jólétének köze van. A szavak optimizmust lihegnek s a cselekedetek a pesszimizmus propagandáját végzik. Pedig igaz lehet, hogy bennünket már csat az optimizmus tart életben. Ne higyj a c,ondo~ latnak, melynek szived ellentmond, — tanácsolta a nagy magyar gondolkodó. De nem tudunk hinni annak a gondolatnak sem, aminek a szivük ugyan nem mond ellent, de ellentmond a cselekedetük. Krausz Simon összeomlása Visszavonul a közgazdasági éleiből— A Qiány: 6 millió pengő Jelenleg szanatóriumban ápolják (Budapesti tudósítónk telefon jelenté s e.) A budapesti pénzvilág már hetek óta tud arról, hogy a piacnak egyik legkiválóbb és szakértő körökben is zseniálisnak elismert egyénisége, Krausz Simon fizetési nehézségekbe jutott. Krausz Simon nagy erőfeszítéssel igyekezett a maga erejéből ügyeit rendezni, vállalt és szerencsétlenül végződött angazsmánjai azonban olyan nagyaráuyuak voltak, hogy erre már nem volt képes és a legutóbbi tőzsdei fizetési napon kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. A tőzsde megrendülését elkerülendő, a bankok álltak össze és rendezték Krausz Simon angazsmánját, ennek az ára azonban az volt, hogy Krausz Simon kénytelen volt kilépni a Gr rá és Pénztáregglet kötelékéből, ami azzal a konzekvenciával jár, hogy saját nevében a tőzsdén üzletet nem köthet. Azonkívül kénytelen volt lemondani különböző közgazdasági poziciójáról, igy többek között a Nova elnöki stall urnáról és általában visszavonulni kényszerült a közgazdasági • , életből. Ezzel Krausz Simon kötelezettségeinek a tőzsdével kapcsolatos részei elintézést nyertek, hátra van azonban még külföldi angazsmánjainak elintézése és a Krausz Simon bankházában elhelyezett magánbetéfek ügyének rendezése is. Az eddigi adatok szerint a Krausz Simon bankház passzívái 37 millió pengőt tesznek ki, amivel szemben 21 millió pengő aktíva áll, ugy hogy ; 6 millió pengő jelentkezik hiányként* Érthető, hogy a budapesti tőzsdén és.a budapesti társaságban közkedveltségnek örvendő Krausz Simon bukása igen nagy szenzációja a pénzvilágnak és igen nagy érdeklődés kiséri Krausz Simon ügyeinek további fejlődését. Pénteken olyan hirek terjedtek el Budapesten, hogy Krausz Simon három nap óta eltűnt Budapestről. Ezek a hirek azonban nem feleltek meg a valóságnak, mert Krausz Simon szeM-in • és csütörtökön Bécsben tartózkodott ugyan- de pénteken már visszaérkezett Budapestre, ahol a Svábhegyi szanatóriumba vonult vissza. Vi világrekord 12 kilométer Egy amerikai f>adnagy bravúrja 76 fokos (Fafftenfjeit) (¡idegben London, május 10. Newyorki jelentés szerint Soucek amerikai repülöhadnagy 40.000 láb magasságban repült cl és ezzel minden repülőgépkategóriában uj magassági világrekordot állilotf fel. Az eddigi rekordot 1927 juniusában állította fel Campion amerikai repülőhadnagy 11-581 méterrel. Az uj rekord 40.000 láb, magassága 12.150 méternek felel meg. Soucek uj világrekordja rendkívüli meglepetést keltett. A lapok tele vannak Soucek élményeinek közlésével és részletesen beszámolnak ennek a szinte égbe irányuló hősi expedíciónak egyes fázisairól. A legmagasabb ponton megmért hőmérséklet mínusz 76 Fahrenheit volt és a repülő a legnagyszerűbb látványban gyönyörködhetett, amiben valaha halandónak része volt. A felszállás előtt vattával tömte be orrát és csak a száján lélegzett; szemüvegét hat helyen kilyukasztotta, hogg akkor is lásson, ha az üveget jég borítaná be. Leirása szerint 10.000 lábig egészen könnyű volt a fel feléhaladás, 12.000 láb magasságban az oxigéntartályt kellett igénybevqnni, 15.000 lábnál pedig kedvező szél könnyítette meg az emelkedést. 20.000 lábtól kezdve 'a hőmérséklet rohamosan csökkenni kezdett. 30.000 lábnál pedig megjpgyott