Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-05 / 101. szám

SZEGED: Sierkcízlöéíg: Somogyi ucca 22. L em Telefon: 13-33.'Kladöhlva«al, IfOlcMInkHnyvtAr «» Jegyiroda : Aradi ucca S. Teleion: 306. Nyomda : Löw l iprtl ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«<» Vasárnap, 1929 május 5 V. évfolyam 4e2T.szám ИАКО: SzerkctzIOaég é* kiadóhivatal: Irt ucca 6. Telefon: 151. tzóm.« »«»«<» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY r SzerkcMÖMte Ф.» klndóhtvninl: AndróMy ucca 23. Telető»»: 49 IzAm « » « >» « » « » « » riOflzelétl Ara havonta 3>20 vldóken «» a l6v4ro»baa 3 R!», kUlitMd i » S-40 peagí>. Egye« »z&m 16, vasár- é* Ünnepnap 24 №m Van ilyen Jókai is.. • (Huszonötödik évfordulója van ma a Jókai haláli­nafc в a kerepesi temető fülemüléi bizonyosan ünnepi trillával köszöntik az Isten kertjének legszebbeket álmodd lakóját De valószinü, hogy más megemlékezések is történnek, mert »azt nem vethetem imádott fajomnak szem&e, hogy ahol parádét lehet csapni, azt az alkal­mat elmulasztaná«, — mondja a Politikai divatok ban a züllésbe kergetett költő. Körülbelül azt is И lehet találni — a Jókai-centenárium ünnepi cikkeinek és •ónoklatainak alapján —, hogy mit csinál a legnagyobb magyar regényíróból, a minden magyar nemzedékek örök ntjtársábót a hálás utókor. Megteszi a legmaka­csabb konzervativnek, a tekintélytisztelet legfanatikusabb rajongójának, a demokrácia legszilajabb üldözőjének, szóval annak áz ideálnak, amely legjobban megfelel koronk szellemének. Ezekkel szemben bátrak vagyunk Déhiny Jókai-idézettel bizonyítani, hogy ez a kormány­főtanácsossá szelídített üstökös a legdestruktivabb magya­rok közé tartozott, mai terminológiával Яте. Az éíő Jókainak a karrjérjében nagy kárt tennének ezek az idézetek s esetleg súlyosabb kellemetlenségeket is okoz­nának neki. A huszonötéves halottat azonban már nem kell félteni semmitől s az alábbi szemelvények külön, ben is rég elvesztették aktualitásukat a Jókai egész világával együtt, amely Óceánja módjára süllyedt le mély geológiai rétegek alá, a kőszénné vált Sigillaria­erdők közé, amelyeknek fekete tavain nesztelenül siklik Serend Iván csónaka. De azt illusztrálni jók ezek az Hézeték, hogy пап ilyen Jókai is, nemcsak olyan, akit ч mai idők a maguk képére formálnak.) • * — Kérdés: micsoda titkos jelentéseik van­nak azoknak az érdemjeleknek, amelyeket a Királyok osztogatnak? — Feletelt: a kereszt azt jelenti: »íme, te is segítettél a népek megváltóját kersztre feszí­teni, viseld érdemeid jelét a nyakadra kötve«; az aranykulcs: »hü tömlöctartója voltál a sza­badságnak, viseld porkolábi érdemeid disz­jelét magadon«; az aranylánc: »engedelmes igavonója voltál a te uradnak, legyen meg­aranyozva a lánc, mellyel zsámolyához vagy kötve«; az aranysarkantyu: »első voltál ott, ahol futni kellett, legyen mivel sarkantyúznod a lovadat, ha háborúba mégy«; az arany­gyapjú: »jámbor birkája voltál a te uradnak, viseld tulajdon bőrödet.« • Ahol rabszolgák vannak, ott hamar meg­teremnek az urak is, akik őket befogják. • A duodec fejedfilmecskéket nevetségessé tudják tenni; pedig sokkal nevetségesebbek a duodec Pittek és miniatűr Robespierrek: köpőnyegn agyságu országok toronymagas ál­lamférfi ai. * — A szurony alkotmánya. Ez ís népszerű rendszer. Kétmillió katonának tetszik. A zász­lók, vállrózsák, a kardbojtok alkotmánya. A haditörvényszékek, a káplárbot, a kancsuka, a nehéz vas, az ólom és lőpor alkotmánya. Az ilyen alkotmány erősl Vasból van, csak meg ne egye a rozsda. Hogy meg ne egye, min­dig fényesíteni kell »dicsőséggel.« • — Egy udvari bolond, aki a nagykövetet helyettesíti! Miért ne! Nem láttunk-e már olyan nagykövetet, aki az udvari bolondot helyettesítette? » Csak Magyaros/ágon van még az arisztok­ráciának becsülete. Itt minden ember arisz­tokrata, még a paraszt is. Mert itt mindenki­nek van valakije, akit lenézni valónak tart. • — A' szokássá vált becs iletérzés az, ami államunk egész alkotmányát képezi. Törjüli meg azt mi magunk idefenn, az egész alkotmány össze fog törni alattunk. • — Amely országban az államférfiak hadi­kárpótlások megtartásával, bankódevalvációk­kal maguknak kincseket szereztek, az ország tele lett hamis, bukott kereskedővel, zsivánv­nyal és orgazdával. Ahol az államférfiak mil­liókat suvasztanak el, ott a félkézkálmár gara­sokat csal, a pásztor csikót, tinót lop s egy­forma joga van hozzá. • — Ha az egész világ elpusztul és elvész, nekünk még akkor is hátra kell maradnunk egy pár századdal s hiszem: hogy a föl­támadás trombitájára, aki legutoljára ébred fel, az magyar táblabíró leend s a legelső szó, amit kifogásul kimond a nagy álomhábor­ritó ellen, ez lesz: »mindazonáltal!« * — Hogy egy parancsszóra egyszer minden embernek abba kellett hagyni a munká­ját, gyárat, műhelyet, irodát bezárni, az egész ruhatárát a hátára pakkolni, az ebédjét az ol­dalára kötni, a töltényeit a gyomrára akasz­tani, egy fegyvert a vállára kapni, a másikkal a térdét veretni, egy vaslábast a fejébe nyomni s aztán dobszóra ezeredm agával taktusra lépve megindulni, jobbra nézni, balra nézni, sar­kon fordulni,'féllábat a levegőbe emelve meg­állni, hidegben dideregni, melegben izzadni (jBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A zavargások mára meg­szűntek. Délutánra a rendőri készültségek nagyrészét bevonták. Az ostromállapotban levő negyedekben ismét szabad volt az üzleteket kinyitni, a lakosságnak megengedték, hogy bevásároljon, de minden járókelőt szemmel tartottak. Este is csend volt, úgyhogy a rendőr­főnökség utasította a rendőrlegénységet, hog csak abban az esetben szabad lőfegyverrel támadni, ha a kommunisták is fegyverrel tá­madnak a rendőrségre. s aztán az ispitálban jelentkezni, hogy mind­ezeknek a mozgásban tartása végett minden évben három hónapig büdsé vitát tartanak az ország bölcsei; ott addig töröljenek a száz­millió hadiköltségből, míg száztíz millió lesz belőle; hogy ennek a behajtása végett min­den évben kihúzzák az adófizető feje alul a vánkost, űlkűiiQZZak-a.tehenét s a katonának.*­elvitt fiu otthonmaradt csizmáit... S hogy aztáa mindezek a száz, meg százezer lelkes terem­tései az Istennek egy marhának született s véletlenül külügyminiszterré lett szörnyeteg szeszélye szerint, volt idő, mikor tömegsstől neki indíttattak egy másik ország százezrei­nek s aztán azokkal a nagy emberarató gé­pekkel egyik is kaszált, a másik is kaszált s azé lett az igazság, aki legtöbbet lekaszált: s a lelkes teremtések maguk is olyan bolondok voltak, hogy egymást halomra szúrták, lőtték, csak azért, mert. az egyiknek vörös nadrágja volt, a másiknak kék... Ez bizony mind ne-, vetnivaló volt. • f — Van egy magyar szó: »nesus.« Efc az egyetlen nagy ur a világon. Uralkodik »sainte-i allianae«-a. pártok, titkos társulatok, ligák,! jezsuiták, szabadkőműves páholyok mind el­halványodnak e hatalmas szó előtt: »nexus.« Ott ül az a birói székben, ott szavaz az urná-< nál, ott suttog a budoárban, ott szónokol a hordó tetején, ott tanácskozik a zöld asztal­nál. ott lovagol a hadsereg előtt, ott nyitja az audienciaterem ajtait, ott informál a mi­nisztereknél, szerez, amit ember vágya kíván:, pénzt, rangot, hivatalt, szerelmet, érdemjele­ket, kedvező Ítéletet, népszerűséget s kisegit minden bajból: ez a »nexus.« Vasárnapra ismét széleskörű intézkedéseket tettek a nyugalom és rend további fentartása érdekében. A halottak száma huszonháromra emelkedett. A kommunisták látva, hogy minden erőfeszí­tésük sikertelen, felszólították a csekélyszámu sztrájkoló munkást, hogy hétfőn vegyék fel ismét a munkát. A rendőrség politikai osztálya megállapí­totta, hogy a zavargásokat egy központból irányították és főleg orosz aúitátorok voltak a Az ul osztrák kancellár: Streeruwitz A nemzeti tanács szombaton megválasztottam Bécs, május 4. A nemzeti tanács ma délelőtt megválasztotta az uj kormányt. Csak rövid ideig tartott az ülés. Dr. ¡Fink .Todok előadó a főbizott­ság nevében előterjesztette a javaslatot, amely a kabinet tagjainak már ismert névsorát tartalmazta és az elnök elrendelte a szavazást. 89 szóval 59 ellen választották meg Streeruwitz Ernőt kancel­lárrá és kiszemelt munkatársait a miniszteri tár­cák étére. A miniszteri bársonyszékek a választás idején üresek voltak, mert ugy a lemondott, mint az uj kabinet tagjai, amennyiben képviselők, rendes he­lyükön ültek. Mikor a szavazás eredményének kihirdetése után Gürtler elnök feltette a kérdést; hogy a megválasztott miniszterek elfogadják-e a választást, felkelt képviselő padjáról StrepruwHz Ernő és így szölt: — Ugy a magam, mint valamennyi kollégám nevében is kijelentem, hogy a választást köszö­nettel elfogadjuk. Az ülés berekesztése után elsőnek Seipel kancel lár sietett gratulálni Streeruwjtz kancellárnak. Helyreállt a nyugalom Berlin külvárosában A lakosságnak megengedték, hogy — bevásároljon

Next

/
Oldalképek
Tartalom