Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-18 / 87. szám

Flatlzelé»! Ara havonta 3-20 vidéken é» a fftvAroíha i :Vf»>. KUliaidSn S-40 penna. Sgves szám 16, vntar- es Ünnepnap 24 illier BSSH 9ZE6ED: Sxerhetzlöség: Somogyi ucca M. L em. Telefon: Kiadóhivatal. XfllCKInkfínyvfAr és fegylroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda : I.»w I.Ipól ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Csütörtök, 1929 április 18 JQl V. évfolyam szám MAKÓ: SzerkeszlAség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szóm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerketzlfitég é» Kiadóhivatal: AndrÄMy ucca 23. Telefon: 49 »zAm. « » «» « » « >» « » Angol helyzetkép Bethlen Gábor kora óla a magyarságnak nem volt önálló külpolitikája és a hosszú századok alatt, niig a magyar külpolitikát a császári ház igényeinek megfelelően Bécsből intézték, a magvai- nemzetnek külpolitikai kérdések iránti érzéke elsenyvedi. A közelebb fekvő Béccsel folytatott örökös küzdelem a távolabb eső, de esetleg összefüggéseikbea nagy horderejű ügyeket levarázsolta a nemzet politikai horizontjáról. Mindössze két önálló, de következményeiben eredménytelen külpolitikai vonatkozású megnyilatkozása volt a magyarságnak, az ónodi és a debreceni fügigetlenségi nyilatkozat. Hogy a magyarság sorsa is a világpolitika szekeréhez van hozzákapcsolva, csak a nagy összeomlás óta tanultuk meg igazán. Csak azóta idegződött bele a magyar közönség gondolkozásába, hogy napjaink történetének nincsenek elszigetelt jelenségei s ami idegen államok életében történik, nz visszahatással lehet a mi sorsunk alakulájsára is. Ebbe a szemszögletbe beállítva, annak a választási harcnak a kimenetele, amely Angliában néhány hete megindult, Magyarországra nézve sem lehet közömbös. A jelenleg uralmon levő konzervatív kormány napjai, melynek a külföld irányában a szürke Baldini miniszterelnöknél sokkal inkább Chamberlain külügyminiszter volt a reprezentánsa, ngylátszik. meg vannak számlálva A konzervatív párt, amely ötödfél esztendő előtt meglepetésszerűen nagy többséggel került be az alsóházba, az utolsó hetek eseményeinek hatása alat elveszi lette önbizalmát és maga is számol kisebbségrejutásánakeshetőségeivel. Az időközi választások, amelyek Angliában sokkal inkább fokmérői a választóközönssg felfogásában történt elhajlásoknak, mint másutt, sorra a konzervatívok ellen dőltek el és még ott is, ahol sikerült nekik a kerületet megtartani, az ellenzéki szavazatok tetemes számbeli gyarapodást mutatnak. Az sem segitett, hogy a konzervatív párt, mint arra már Angliában néhány esetben volt példa, merész gesztussal kiterjesztette a választójogot, arra számitva, hogy az alkotmányba bevoni uj tömegek fogják választási erőtartalékát szolgáltatni. Az uj választásnál Angliában szavami fog minden férfi és nő, aki huszadik életévét betöltötte, de ez a páratlanul széles választójog nem lesz a konzervativ párt megmentője. Az ötödfél esztendő előtti események nem fognak megismétlődni. Angliában általános az elégedetlenség a jelenlegi kormányrendszerrel szemben és ez az elégedetlenség az általános választás alkalmával talál majd nyilt kifejezést. Az elégedet lenség okai ismeretesek. Anglia évek óta állandó gazdasági válság állapotában van. A legnagyobb iparágak, a szénbányászat, vasipar, textilipar, sőt bizonyos mértékig még a hajózás is, képtelenek a világháboru óta megváltozott gazdasági viszouyokba beilleszkedni. A munkanélküliség már nem időleges, hanem állandó jellegű és a munkanélküliek száma egymillión felül stabilizálódott. Hogy mennyiben hibás ebben a kormány gazdasági politikája, az nem reánk tartozik- A mi szempontunkból elég annak megállapítása, hogy az »ngol közvélemény arra hajlik, hogy a kor1mány adja át helyét másoknak, akik talán több eredménnyel kísérlik mez a széles rétegeket érintő gazdasági bajok orvoslását. Lloyd George, a lobogó fehér sörényű walesi oroszlán, aki az uj választásnál a brit liberalizmus reneszánszára számit, belefujt csatakürtjébe és azóta messze halló hangon hirdeti, hogy olyan panaoeának van birtokában, amely a munkanélküliséget a költségvetés számottevő megterhelése nélkül a jelenleginek számot sem tevő töredékére tudja leszállítani. A kormánybuktatás emeltyűjét a jelenlegi rendszer leginkább sebezhető pontján helvezte el. A másik nagy kérdés, amely az angol kö»véleményt elfordította a konzervativ kormánytól, a külpolitika komplexuma. Alapjában véve ez a probléma-csoport is gazdasági természetű. Az angol közvélemény széles rétegei látják, hogy a világ ügyeinek az a rendezése, melyet a Baldw in-kormány megkövesiteni igyekezett, nem szolgálja a békés együttműködés és közvetve az angol gazdasági élet érdekeit. Anglia elégedetlen, mert kormánya belement egy olyan külpolitikai irányzatba, amely tulajdonképen csak más nagyhatalmak imperialisztikus céljainak függvénye gyanánt jelentkezik. És mig igy Anglia a kontinensen nem a nyugalmat szolgálta, addig kormánya megengedte, hogy a másik oldalon állaudóan szaporodjanak az ellentétek közte és az Egyesült Államok kormánya között. Pedig az angol közvéleményben mindig igen erős pállja volt az Amerikával való barátságnak. A józan angol felfogás százötven esztendő előtt leszámolt az amerikai gyarmatok elszakadár sának tényével és azóta, rmiló iucidensektől eltekintve, a nyelvben és kulturában vele roikon tengerentúli köztársaság felé igyekezett orientálódni. A legutolsó választás alkalmával a konzervativ pártnak nagy ütőkártya volt a kezében a hirhedt Zinovjev-levél, amely a lx>lsevizmus veszedelmének felidézésével hajtotta a választóközönség többségét a munkáspárttól legtávolabb eső konzervativ táborba. Ma az ilyen természetű eszközök elvesztették hatásukat és megismétlődésükre nem lehet számítani. Ma tisztán objektiv okok fogják eldönteni a választást, ezek az okok pedig a fennálló kormányrendszer ellen szólnak. Sokkal nehezebb megmondani, hogy mi következik majd a választás után. A háború óLa ugyanis az egymást váltogató kettős pártrendszer Angliában megszűnt ós harmadik nagy politikai tényező gyanánt nyomult előtérbe a munkáspárt. A kérdés az, hogy a két ellenzéki párt, a liberálisok és munkáspárt közül melyik fog nagyobb erővel visszatérni az alsóházba. Az esélyek a kettőre nézve körülbelül egyformák. Egy további kérdés, hogy az uj politikai háromszög miként fog csoportosulni. A két baloldali csoport fog-e koaleálni, vagy a választás után sikerül-e a Rothermere lord által felvetett gondolat megvalósítása, hogy a két polgári párt egyesüljön koalíciós kormányzásra, de ebben az alakulásban a külpolitikai vezetés a liberális oldalt illess« meg. Ha ez történik, akkor figyelembe vévo Lloyd Georgenak több izben hangoztatott kijelentését, hogy a békeszerződések nem örökéletüek, sőt a világ nyugalma érdekében revízió alá kell venni őket, magyar szempontból ifi messzemenő irányváltozásra kell elkészülnünk. Borzalmas vasúti katasztrófa: száz kilométerrel száguldott a gyorsvonat Levegőbe emelkedtek a gyorsvonat kocsial — Tizenegy halott, huszonhét sebesült (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Brüsszelből jelentik: A halli vasútállomáson szerdán a kora reggeli órákban borzalmas szerencsétlenség történt. A Párisból jövő gyorsvonatnak az éjszakai sűrű köd miatt másfélórás késése volt, amit a mozdonyvezető be akart hozni és Hall előtt százkilométeres sebességgel rohant. A száguldó gyorsvonat elro- } bogott a tilosra állított szemafor előtt, amit a | mozdonyvezető nem vett észre és a következő percben teljes sebességgel rohant bele az állomáson veszteglő lillei tehervonatba. Az összeütközés ereje olyan nagy volt, hogy; a gyorsvonat első postakocsija a levegőbe emelkedett, azután ráesett a mozdonyra. Két harmadik osztályú kocsi egymásba fúródott. Eddig a romok alól tizenegy halottat és huszonhét súlyos sebesültet húztak ki. Ä TőrekHanács ötévi fegyházra ítélte dr. Veér Imrét A köztársasági párt volt elnökének pöre a budapesti törvényszéken Budapest, április 17. A bndapesti törvényszék Töreky-tanácsa ma tárgyalta dr. Veér Imre, a köztársasági párt volt elnökének októbrista ügyeit. Az ügyészség vádiratot adott ki nemzetellenes bűncselekmény miatt Károlyi Mihály, Dugovics Viktor, Dlener-Dénes József, Garami Ernő, Kanti Zsigmond. Gábor Andor, .lászl Oszkár, Hortk János, Llnder Béla és Szende Pál ellen is, de Veér Imre ügyét elkülönítve tárgyalta. Veér Imre — miflt ismeretes — a szegedi államfogházban töltötte köztársasági agitációért reámért büntetését, majd elvesztette félszeme világát, szabadlábra került ss ¿saülqjtépeu Párfcha távozott Később önként visszatért Magyarországra és önként jelentkezett. — Nincs törvényes alapja a vádnak — kezdte védekezését dr. Veér a mai főtárgyaláson, majd azr emlékezetes Royal-szállóbeli vacsoráról szólva, kijelentette. hogy az nem volt kimondottan októbrista jellegű. — Nagyon csodálkozom — folytatta —, hogy én itt egyedül állok a bíróság előtt. Töreky: Tessék belenyugodni! Vrér: Ez kormányait! trükk. TRrekv: Rendreutasítom. Veér; Nsm üt<mi--m..»egffiflBH- vMBt/ü tir*ö-