Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-18 / 87. szám

DÉLMA Г V ДIK1"4! Ч £ АО 1929 április 18. inat, Farkas István És Vnnozáfc .Tános országgyűlési képviselőket... Töreky: Ügyük el van különítve. Veér: Lemondok a védekezésről, mert az a bettyomásoin, hogy szándékos a kiszakitlalásom. Ezután fcJohásták Vcérnek a rendőrség előtt lett vallomását, amelyben kijelentette, hogy a vacsorán a köztársaságról beszélt. Áttértek arra a vádpontra, amely szerint V-eér fmre a szekszárdi topházban is királyság elírni nrnpagandát űzött. — Nem vagyok bűnös, — védekezett Veér Imre. Köztársasági propagandáról a bortön területén belül szó sem lehetett. Kit akartam volna meggyőzni, talán a falakat, a racsokat, a fűtetlen levegői, vagy a börtönőr szuronyát? Most a bűnjelként szereplő leveleket olvassa fel az elnök. Az egyik levél K. M.-hez szól. Kiderül, hogy a K. M. Károlyi MHiály. Gödöllői polgárok anyagi támogatást küldtek Veér Imrének a fogházba. Ezekhez is levelet irt. Veér Imre elmondja, hogy ő meggyőződésének áldozata, fi a börtön falai között teljesen elszakadt a politikától, ő még az 1922-es politikai helyzetet ismerte. A következő ügyben a magyar állam és társadalom erőszakos megsemmisítésére irányuló bűntettel és a kormányzósértések sorozatával vádolta Veér Imrét az ügyészség. A vádirat szerint Veér Imre Károlyi Mihály gróffal, Diener-Dénes Józseffel és másokkal Párísban megalakította az emberi jogokat védő liga magyar csoportját — Nem vagyok bűnös, — mondja Veér Imre. Republikánus vagyok, de sem nemzetgyalázó. sem bűn tevő nein vagyok. Veér kihallgatása további folyamán Töreky elnök « kővetkező kijelentést teszi: — Ön az emberi jogokat védő liga magyar frakciójának megalakítása révén akarta a franciák támogatását megszerezni a maga magyarországi réljai számára. Veér Imre többször is közbe akar szólni, de n* elnök haragosan az asztalra csap és rákiált Vtérre, hogy hallgasson. Elmondja ezután Veér Imre hogy Károlyi Mihállyal összetűzött, mert az be akarta engedni a kommunistákat a ligába. Lemondott minden tisztségéről, megalapították a köztársasági pártot. — Ennek a műve volt, ugy-e, a Just-fél? genfi inmlhis? — kérdi az elnök. — Ez egyéni akció volt. Mi elhatároztuk, hogy (Jeniben tiltakozni fogunk a magyar rendszer ellen és Just Iván kapott megbízást a memorandum átadására. Az inzultusról én Is a lapokból értesültem és nagyon kínosan érin i 't. Töreky: Az volt a céljuk. • ;>y piszkoljanak, rágalmazzanak mindent, ami nrigyar. — Ami magyar? Хеш. Ami jnagyar, az nekem szentség. Csak azt korholjuk, a: Magyarországon történik. Amikor megtudtam, hogy ellenem az ügyészség nemzetgyalázás vádját emelte, nyomban elhatároztam, hogy hazajövök. Dr. Lindmayer Béla ügyész vádbeszedében azt mondta, hogy Veér Imre is »a közélet sötét lovagjai« közé tartozik. Dr. Ziutmermann Géza védőbeszédében pontról pontra igyekezett megcáfolni a Veér ellen felhozott vádakat. Kijelentette, liogy Veér önzetlen ember és meggyőződése szerint egyetlen bűncselekményt sem követett el. Az utolsó szó jogán Veér Imre remegő hangon tiltakozott az ellen, hogy őt bolsevista szellemű, sikkasztott pénzen élősködő embernek állítsa be a vád. A társadalom és állami rend felforgatására senkit sem buzdított és semmit sem követett cl. A törvényszék eele tiz órakor hirdette ki ez Ítéletet Bűnösnek mondotta ki dr .Veér Imrét, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett a királyság intézménye elleni bűntettben, kétrendbeli nemzetgyalázás bűntettében és egyrendbeli kormányzósért ós vétségében, ezért összbüntetésképpen ötévi fegyházra, tízévi hivatalvesztésre ítélte. A vizsgálati fogsággal nvolc hónaoot «ett kitöltöttnek. ' Ugy az ügyész, mint a vádlott felebbeztek. Veér Imre továbbra is fogságban marad. а Puccskísérlet leszerelési konferencián Ciívinovval sxavazta.lt a némaíeU és a íöröRöK (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genf bői jelentik: A leszerelést előkészítő konferencia szerda délutáni ülése zűrzavaros befejezést nyert. Ijoudon elnök váratlanul azzal a bejelentéssel állott elő, hogy Litvinov maga is tisztában van azzal, hogy javaslatai nem tekinthetők a tárgyalások komoly alapjának, miért is azt javasolta, ne is szavazzanak az orosz javaslat felett, hanem térjenek át haladéktalanul a tárgysorozat második pontjára. Litvinov erőteljesen tiltakozott a puccssaerO javaslat ellen, kijelentette, hogy az oroszok nem egyszerű szavazást kérnek, hanem azt, hogy minden delegáció ismertesse álláspontját az orosz javaslatokkal szemben. A török delegátus és Bernslorff is Litvinov mellett szólaltak fel, mire az elnök holnapra halasztotta az ülést, hogv akkor szavasa 1.- az elnöki inditvánv felett Vass József bejelentette, hogy a hatszobás lakásokat felszabadítják A házbéreken nem változtatnak A kormánypárt leszavazta a nők passzív választójogát Budapest, április 17. A parlament mai ülése a nők választójogának tárgyalásával kezdődött A belügyminiszter kijelentette, hogy arra Magyarországon nincs szükség. Pakots József e kijelentésért bocsánatot kért beszédében a nőktől. — Ezzei a szakasszal — mondotta a belügyminiszter teljesen visszatért a középkorba. Esztergályos. Igaza van Aponnyinak, íz urak félnek a néptől. (Felháborodás a .jobbolddalon.) Malasits: örüljenek, hogy .mi itt vagyunk, mert nu adun. európai s/mezelet ennek a parlamentnek, különbet ázsiai volna.' Lg} másutál) szólaltak fel czntán Rudag, lánossif. Kéthly Anna, Propper, maid a txclügi/miniszler állott fel. Csak a törvényhatósági és megyei várósokra hallandó kitér ¡esz'. :ú a nSk paszsziv választójogát. Ezután megkezdődött az izgalmas szavazás. Az ellenzékkel 13-an szavaznak a jobboldalról. Az ellenpr<'Mr.ál feláll az egész egységespárt és a jelenlevő három miniszter. Eredmény; 61 szóval i i'r ellenéhen elvetették a nők passzív választójogát. | Ezután áttértek az interpellációkra. Interpelláció a lakásrendeletről Bródy Ernő a népjóléti miniszterhez azt a kérdést intézte, hogy mi teszi indokolttá a tervezett uj lakásrendeletet. 1927. októberében a kormány azzal indokolta a lakásforgalom felszabadításának a korlátozását, hogy a lakosság gazdaságig helyzete gyenge. Kérdi, vájjon javult-e a gazdasági helyzet azóla? Ha nem, miért van szükség a rendelet megváltoztatására. A bizonytalan helyzet a gazdasági válság miatt igen sok embernél lelkiválságot idéz elő. i Vass József miniszter | válaszolt a? interpellációra. A kormánynak az az álláspontja — mondotta többek kőzött —, hogy a szociális és .gazdasági érdekek sérelme aclkül a lakásforgalom terén is érvényesiteni keU a magántulajdon elvét. A bérkérdéshez a kormány az uj rendeletben nem kíván hozzányúlni, sőt valószínű, hogy a távolabbi jövőben sem áll elő olyan helyzet, hogy ehez a kérdéshez hozzá kívánna nyúlni. Ts&trtettel arra, bog* a gazdasági porcellánpouder жшияда иго legjobb a világon. ügyetlen pouder, mely a pórusokat nem tömi el. Alatta az arcbőr ¿1, lílekzik és szépül. K10 zet nrm változott előnyösen és a lakosság még nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, hogy a lakásoknak legjobban kötött kategóriáit könnyen lehetne felszabadítani, a kormány az uj rendeletben a felmondás kérdéséhez sem kiván hozzányúlni, kivéve a hat- és többszobás lakásokat. Az uj rendelet szerint ezek a lakások léiért hatállyal fclmondh.itók lesznek abban az esetben, ha a bérlő az 1917. évi alapbér 100 százaiékát a háztulajdonosnak felajánlja, ugy az tartozik öt lakásának bérletében megtartani mindaddig, amíg a fővárosban és a vidéken a kötöttség a legkisebb mértékben is fennáll- Hogy ez mikor következik be, nem tud nyilatkozni. Az uj rendelet megkönnyíteni iparkodik a háztulajdonosoknak saját házukba való bejutását, ami olyan elv, amelyet feltétlenül honorálni kell. A háztulajdonos, ha eddig a kötöttség miatt nem tudott saját házába beköltözni, a jövőben, ellentétben a most érvényben lévő rendelettel, abban az esetben is felmondhat a saját házában lakónak, ha nem abban a városban lakik, amelyben a háza van. Ezesetben, ha nem szabadforgalma lakásban lakik, e lakását köteles felajánlani a felmondás alá kerülő lakónak és a másik háziúrnak ezt tűrnie kell. A miniszter végül kijelentette, hogy nem tudni rászánni magát arra, hogy még mielőtt kellő számban áll lakás rendelkezésre és a viszonyuk megjavulnának, olyan tervezettel lépne a kormány elé, amely szociális szempontból súlyosan érintené a nehéz helyzetben lakó tömegeketA miniszter válaszát ugy az interpelláló, mint B Ház tudomásul vette. Pakots József interpellációjában arra kérte a belügyminisztert, nyugtassa meg a közvéleményt, és jelentse ki, hogy a főváros törvényhatóságinak mandátumát nem hosszabbítják inog mégegyszer, hanem még ebben az évben sor kerül az uj választásra. Sánrlor Pál mai interpellációjában a mész- és cementkartet ügyét tette szóvá. Rámutatott arra, hogy mint a többi kartel, ezek is internacionális szerveretek, megállapodást létesítettek egymás között, amelynek értelmében egyik sem megy a másik területére. Fokozza ezeknek a karteleknek működését a vámtarifánk is, mert például a cementnél 150, a mésznél 150 aranykorona a vám. A vasút is kedvez nekik, mert ezer vagon cement szállításánál 178 fillérről 103-ra mérsékelte a tarifát és ugyancsak leszállította a mészszállitás tarifáját is. Csodálkozik azon, hogy a kormány ezt az állapotot tűri. amely nem egyéb a közönség kiuzsnrázásánát Herrmann Miksa miniszter: A miniszterelnök legutóbb kijelentette, hogy a rendelkezésre bocsátott adatokat megvizsgálja és ezek alapján megteszi azokat az intézkedéseket, amelyeket az ország érdekében helyesnek tart. Hangoztatja azonban, hogy itt még a legkisebb gazdasági kérdéshez is elővigyázattal kell nyúlni, mert igen fontos gazdasági érdekek forognak kockán. Szilágyi Lajos a fagykárok ügyében Kert felvilágosítást az összkormánytól. Hangoztatta, hogy a legutóbbi fagykár nemcsak a gazdákat érinti, hanem az egész országot A kár főleg a tiszántúli megyékben jelentkezett és a legsúlyosabb pusztítás Biharmegyében volt. Mayer János miniszter kijelentette, hogy a fagykárok csupán az ország egyes vidékein jelentkeztek és nem terjednek ki az egész országra. Az évszaknak előrehaladt voltára tekintettel, ugy intézkedett, hogy a rendelkezésre álló összeget a főispánok osszák szót a szükséghez képest rövid uton. Ezt a kamatmentes kölcsönt november l-ig kell a gazdáknak visszafizetni. Szilágyi Lajos második interpellációjában a fővárosi törvény elhalasztása tárgyában kért felvilágosítást a belügyminisztertől. Scitovszkv Béla belügyminiszter: Ha meglesz a lehetősége annak, hogy a fővárosi törvényt még a nyári szünet előtt a Ház letárgyalja, akkor valószínűleg benyújtja a javaslatot, ha azonban nem forog fenn ez a lehetőség, akkor csak az őszi kampány alatt kerül erre sor. Malasits Géza interpellációjában szóvátette, hogy legutóbb Cegléden és Törteién több földmunkást tartóztattak le azon a cimen, hogy kommunislaüzelmekkel foglalkoznak, holott az egész mozgalom bérkövetelésből indult ki. A belügyminiszter válasza jjtáa as ülés at órakor ért véget