Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-06 / 77. szám

4 DftLiM AGY A KOKSZ iG 1929 ápriút. 6 Az »uíazóbeíörők« csak áluíazlak Szegeden Az egyikei Bécsbe loloncolják, a másikai Olmülzbe szállítják szerek után kutatott. Szécsényi: De nem én \ * • t Tanú: De ön adta neki a felhatalmazási és fezért meg is veri az Isten! Ezután a tanú elmondotta, hogv a főmagánvádló 1921-ben 100 millió kölcsönt szerzett neki és ezért közvetítési dii leiében nyolcr millió koronát kért. Szécsényi Itt isméi közbeszólt: Kn nemcsak 4 közvetítésért, hanem a bekebelezéséri is kértem a nyolcmilliót. A tanú meghitcltelcsét ellenzi, mert a tanút elfogultnak cs haragotsáliak tartja. A bíróság azonban a tauut ntejfeskette vallomására. Borsi István ingatlanforgalmi ügynök nem fud arról, hogy a főmagánvádló a menekültek pénzével kufárkodott volna. Dávid Gyula ingatlanforgalmi ügynök tanúnak azonban a menekültek panaszkodtak arról, hogy „földijük" több menekültet tönkre telt. Azt is mondták, hogy a menekültek pénze eU veszett nála. Konkrétumokat azonban nem tud. Özv. Hávrám Istvánné és vitéz Zsidai Imre tanúvallomása után Kovács Kotor András iunágotai gazdálkodó következett. Elnök: Tud-e arról, hogy a főmagánvádló üzleteinek lobonyolitása közben a büntetőtörvénykönyvvel is összeütközésbe került? Tanú: így nem, csak hogy én megkárosödfam. — 1921-ben a törvényszéken tárgyalás közben leszúrtam egy régi haragosomat. A törvényszék halálra, a tábla életfogytiglani börtönre itélt, a Kúria megsemmisítette az ítéletet, a törvényszék másodszor csak három évre, mig a Kúria végül mégis életfogytiglani börtönre itélt. Mig én a börtönben voltam, Szecsényinek egy megbízottja járt a feleséi gémnél és azt mondotta, hogy Szécsényi jó pénzéri kegyelmet tud szerezni. Később Szécsényi maga is felkeresett a börtönben. Azt tnondta, hogy 100 millió koronáért meg tudná szerezni a kegyelmei. ú£n sokallottam a 100 milliói, de mégis beleegyeztem és aláirtam a dijlcvilet. Ez rendben is lett volna. Fizettem volna éOj de közben megtudtam, hogy a kegyelmet nem 7s Szécsényi eszközölte ki a számomra. Elnök: Hát ezt kitől tudja? — OtLhon a Sulyok főtisztelendő Ur montíotta, hogy báró Urbán Péter országgyűlési képviselővel ő járt fenn érdekemben a kabinetirodában. Ök azt mondták, hogy ügyvedemnek ne fizessek semmit. Nem is fizettem, amire Szécsényi pörölt. A pört elvesztettem és ki kellelt fizetnem a 100 milliót. Elnök: De csak az ilélet alán fizetett? — Igen. — Nézze Kotor, hát a szabadság nem ért meg magának 100 milliót? — Azt nem moudom, hogy nem ért meg. 1 izettem volna, ha Szécsényi csinálta volna! Elnök: Tehát Szécsényi el sem járt a maga kegyelmi ügyében? — Nem tudóin. Szécsényi: Majd én emlékeztetni fogom. Ezután Szécsényi részletesen elmondotta, hogy a kegyelem érdekében eljárt a főügyésznél, felutazott az igazságügyminisztériumba, eljárt az Ítélkező bíráknál... Dr. Molnár biró: Ilyet még sem lehet monVanil A bíróság független és meg közelit her tétlen! Tanú: Arról tudok, hogy Szécsényi csinálta A kérvényt és járt is az érdekemben, de ugy tudom, hogy a kegyelmei mégsem neki köszönhetem. Mór Tamás tanú szerint a főmagánvádlő menekültektől 1000 dinárokat kért a beköltdtözési engedélyekéi t. Szécsényi: Ennek ellznkezöjét bizonyítani kívánom és tanukat jelentek be. A bíróság a bejelentett tanuk kihallgatását flrcndelte és a tárgyalást délután két órakor félbeszakította. x\ tárgyalási szombaton reggel íolyiatják. (A Délmagyarország munkatársától) A múlt héten történt, hogy a szegedi rendőrség elfogta Neumark Sámuelt és Halász Józsefet, akiknél megmotozásuk alkalmával revolvert és belöröszerszámokat találtak. Az első feltevések szerint az elfogott szélhámosok Szegeden is követlek el betöréseket. Később azonban kiderült, hogy a betörők Szegeden csak átutaztak. A nyomozással egyidejűleg illetőségi eljárást indítottak a két betörő ellen. Megállapították, hogy állandó lakhelyük nincsen, mert folytonosan utazA katasztrófa hire i Március 12-én reggel minden budapesti napilap részletes tudósítást közölt Szeged pusztulásáról. Ezeket a tudósításokat minden intelligens ember olvasta, a képviselőház elnöke és a kormány tagjai azonban nem olvastak újságot, alkalmasint azért, mert ez rájuk nézve nem volt kulturszükséglet. Délelőtt nenegy tizenegykor Ghyczy Kálmán elnök megnyitotta a képviselőház ülését, referált a Házhoz érkezett iratokról s azután, mintha Szegeden semmi sem történt volna, igy szólt: — Napirenden van az állami költségvetés... Egy képviselő, Nóvák Gusztáv azonban felszólalt még a napirend előtt, mert mint mondotta, fonlos kérdést akar intézni a kormányhoz. Kérdéséből kiderült, hogy a képviselő ur sem volt újságolvasó ember. Elmondta, hogy bizonyos rémhíreket hallott itt a képviselőház folyosóján arról, hogy Szegeden valami baj van. A kormány szíveskedjék felvilágosítást adni, hogy mi igaz ezekből a hirekből. A kormány tagjai közül Pauler Tivadar igazságügyminiszter volt jelen, akinek szintén sejtelme sem volt arról, hogy a lapokban óriási tudósítások jelenlek meg Szeged pusztulásáról. A miniszter ur nem hallott semmit, elvből nem olvasott újságot, sőt alkalmasint már semmi egyebet, mint oly aktákat, melyeket maga elé tétetett. A magyar királyi kormány tagjainak szemhatára véget ért aktáinak halmazán, mert csak ennyit tudott mondani a Háznak: — A törvényszéki elnöktől Szegedről ma reggel félhatkor értesitést kaptam, hogy a szélvész következtében a töltések átszakadtak és a viz a város felé ömlik. A rabok már előbb el lévén szállítva, leendőim arra szorítkoztak, hogv az elnököt felhatalmazzam mindazon intézkedések megtételére, amelyek az iratok és a telekkönyvek megmentésére szükségesek s egyszersmind neki az erre megfelelő pénzösszeget asszignáltam. Ennyi volt az egész, amit a miniszter ur Szeged pusztulásáról szükségesnek vélt mondani. Szerencsére éppen ekkor az ülésterembe érkezett Tisza Kálmán miniszterelnök, aki megérezte, hogy ezt a tragikus ügyet ilyen sommásan elintézni nem lehet. Természetesen ő sem olvasott újságot, de neki már voltak némi értesülései és bejelentette a Háznak, hogy Szeged varos katasztrófája hajnalban negyed háromkor bekövetkezett. Hogy ez alkalommal egy-két részvétteljes szót is kellene mondani, azt nem gondolta a miniszterelnök, azonban közölte, hogy Lukács György kormánybiztost felhatalmazta az élelmezésre, mentésre és a hajléktalanok elszállítására, — negyvenezer forint erejéig. — Emberéletet nem igen kell féltenünk, mondotta a miniszterelnök, mert már napokkal ezelőtt, sőt részben már hetekkel ezelőtt megtörténtek az intézkedések arra nézveA hogy nak. Legutóbbi lakhelyük Bécs volt. A szegedi rendőrség ezirányban kérdést intézett a bécsi reudőrfőnőkséghez, ahonnan pénteken délben megjött a távirati válasz. A bécsi rendőrfönökség értesítése szerint Neumark és Halász bécsi illetőségűek« Halász József többszörösen büntetett előéletű, körözölevel azonban nincs ellene kiadva. Neumark azonban körözés alatt áll. 1923-ban az olmützi börtönből szökött meg. • A bécsi rendőrség crtesitcsc alapján Ncmnarkof kiadják, Halászt pedig Bécsbe toloncolják ki. a képviselőházban a mentőeszközök, csónakok, sth. kéznél legyenek. Az ellenzék sem volt sokkal jobban meghatva, mint a kormány. Helf.y Ignác csak arra tett megjegyzést, hogy kevés lesz a negyvenezer forint, a Szegednek nyújtandó segélyt nem kellene korlátozni. Tisza Kálmán újra felszólalt, azt hangoztatva, hogy negyvenezer forint egyelőre elég lesz Szegednek; ha a pénz elfogj", akkor úgyis sürgönyöznek majd, hogy több pénzt kívánnak. Eötvös Károly, bármilyen okos ember volE is, szintén nem tudta, hogy mi van az újságokban, de tudta, hogy Szegedről a budapesti lapok szerkesztőségeibe rcmes hirek érkeznek. Felszólalásában arra hivatkozott, hogy a képviselőház akkor, amikor egyik vagy másik kitűnő tagja meghal, fel szokta függeszteni az ülést; indítványozta tehát, hogy most is függesszék fel az ülést. — Amikor a magyar alföldnek legelső nagyi városa a végpusztulás pontján van, mondotta Eötvös, — mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a fennforgó kérdések felett nyugodtan tanácskozhassunk. Madarász József az ülés folytatását kívánta, de csak abból a célból, hogy az ülés folyamán érkezett híreket a kormány azonnal közölhesse a képviselőházzal. Tisza Kálmán újra felszólalt. —• Tiltakozom a felhozott analógia ellen, mondotta. Mert bármily nagy is a baj, melyi Szegedet érte, szó sem lehet arról, hogy most Szeged temetését tartanók. Szegedet érheti cs fájdalom, érte is csapás, de hogy Szeged élni fog, arról meg vagyok győződve s erre minden lehetőt megtenni mindnyájunk kötelessége. Minden bajt és minden veszélyt a maga mértékével kell mérni; oly rendkívüli intézkedésre, mint az országgyűlés permanenciája, szükség nincsen. Kállay Ódön, Szeged kormánypárti képviselője is felszólalt; nem tartott szükségesnek semmi más intézkedést, mint hogy a szerencsétleneket a lehetőség szerint mentsék meg és az éhezőknek adjanak kenyeret. Az ülés felfüggesztését iSj permanenciában maradását is ellenezte. — Lelkünkben gyászolhatunk, mondotta, ÖCÍ azért munkánkat folytathatjuk. A Ház ezek után át is tért a költségvetés; tárgyalására. Negyed egykor azonban felszólalt Majoros István képviselő és szóvá tette, hogy az újságírók szerint rémes dolgok vannak a lapokban a szegedi katasztrófáról, nyilatkozzék a kormány, hogy mi történt? Pauler igazságügyminiszter erre kijelentette, hogy már az ülés elején nyilatkozott, hogy Ő mindent megtett a törvényszéki iratok és a telekkönyvek megmentése érdekében; ennél többet e afim tud. Lewis Stonne ,, Korda Mária brllltóns filmje: Szép Heiéna szerelmei Csak felnőtteknek! hétfőtől szerdáig a Belvárosiban. Szened halála és feltámadása írja: dr. Szabó László XXVII.