Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-06 / 77. szám

Sprilis 6. s Bió §elyetf — vadlges&tenye, burgonya J&elyeíí — sár v exporiUgyelc miniszteri referense előadási tart Szegeden, Őogy miért nem le&et Magyarországról exportálni (A Délmaggarország munkatársától.) Gesztelyi Sagg László, a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatója levélben értesítette dr. Aigner Károly főispánt, hogy április tizennegyedikén előadást tart Szegeden Tóth B. László, az exportügyek miniszteri referense az. exportnehézségek okairól. Erről *E előadásról dr. Aigner Károly főispán a következőket mondotta: — Nemrégen együtt utaztam Gesztelyi Nagy LSszIóvaL, a mezőgazdasági kamara igazgatójával, aki fölhívta figyelmemet arra, hogy Tóth B. László a földművelésügyi minisztérium megbízásából hosszabb időt töltött azokban a külföldi államokban, amelyek a háború előtt jó piacai voltak Magyarország mezőgazdasági terményeinek, de amelyek ma következetesen elzárkóznak a magyar termények behozatala elöL Tóth B. László külföldi tanulmányútján azokat az okokat kutatta, amelyek megfosztották Magyarországot ezektől a külföldi piacoktól és igy szinte teljes mértékben megölték az exportálás lehetőségeit Tapasztalatairól nemrégen előadást tartott Kecskeméten és itt. elmondotta, hogy nagyon sok külföldi, osztrák, német francia nagykereskedővel és importőrrel beszélt akiktől megtudta, hogy miért kerüli cl a külföld a magyar piacokat. — A magyarországi exportáruban ugyanis navgen sokszor csalódott a külföld. Megtörtént, hogy dUt rendeltek Magyarországról és a zsákokban «•sak legfelül volt dió, alul értéktelen vadgesztenyét találtak. A burgonyán például a rátapadt, vagy rátapasziott sár elérte a szállítmány súlyának :35— 40 százalékát. A gyümölcsöskosaraknak szintén •c-aak a tetejére rakták a hibátlan, jóminőségü gyümölcsöt, de az alsó sorokban, hibás, romlott, •férges hulladékot találtak. Sok kifogás hangzott el a magyar exportáru csomagolása ellen is. Más exportáló országokban egységes csomagolási rendszerrel dolgoznak, úgyhogy ez nagyon megkönnyíti 37. importáló cégek dolgát. Minden ládában ugyanaz a minőségű és mennyiségű áru van. Magyarországról viszont nem is gondosan csomagolt ládákban exportálnak, hanem laza és különböző nagyságú kosarakban, amelyek egyáltalában nem ] felelnek meg a külföldi vásárlók igényeinek. A sok csalódás lassankint teljesen ciszoktatta a külföldi nagg importőröket a magyar termények vásárlásától, inkább a balkáni államok piacait keresik fel, vagy pedig Olaszországot. — Beszélgetés során arra gondoltam — mondotta a főispán —, hogy ez az előadás Szegeden sem veszne kárba és megkérdeztem Gesztelyi Nagy Lászlót, vájjon Tóth B. László felkérésem esetén megtartaná-e ugyanezt az előadását Szegeden is. Gesztelyi megígérte, hogy megbeszéli a dolgot és az eredményről értesít. Ez az értesítés most érkezett meg. Gesztelyi közli levelében, hogy Tóth B. László április tizennegyedikén, vasárnap délelőtt háromnegyed tizenegy órai kezdettel tartja meg előadását a szegedi városháza közgyűlési termében és arra kér, hogy erről az előadásról idejében értesítsem a gazdacrdekeltségeket, a kereskedőket, mert a téma a közgazdasági élet minden faktorát közvetlenül érdekli. Az előadás megtartásáról körlevélben értesítettem az érdekelteket, külön meghívtam a gazdasági egyesületet a gazdasági köröket, a kereskedelmi és iparkamarát a kereskedők szövetségét, a szőlősgazdákat, a paprikatermelőket és kikészitőket, sőt a szomszédos városok érdekeltségeit is. A főispán az előadásra a következő körlevéllel hivta meg az érdekelteket: >A gyümölcs, szőlő, bor, paprika és egyéb mezőgazdasági termények értékesítése, különösen külföldi piacon való elhelyezése céljából a külföldi piacokon helyszíni tanulmányokat folytatott szakelőadó, Tóth B. László ur a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara utján történt felkérésemre április 14-én délelőtt háromnegyed tl órai kezdettel a városháza közgyűlési termében az érdekelt gazdáknak, paprikatermelőknek és kereskedőknek ingyenes ismertető szakelőadást fog tartani. Tekintettel ezen termények értékesítése, különösen pedig külföldi exportja kérdésének rendkívül fontos közgazdasági horderejére, a Szegedi Gazdasági Egyesület nevében ezen szakelőadásra az összes érdekelteket tisztelettel meghívom.« Bartók Béla uj világturnéja után ismét Szegedre jött — szerencsét próbálni (A Délmagyarország munkatársától.) Sokáig nem fnertek és még ma is csak félve mernek tapogatádzni a téma körül, amely Bartókot jelenti. Valami érthetetlenül döbbenetes erő, az alkotó zsenialitás szimptomáiból összesűrített eredetiség öltött alakot a muzsikus szellemében, aki forradal"*oat hozott a zenébe. Bartók egész külön fejezetet kapott már is a zenetörténetben.. nem melódiái újszerűségéért, hatiem a ritmusfantáziák grandiózusán kiemelkedő, i8si eredetű energiáiért. Nagyon, de nagyon mélyről, századok méhéből törtetett fel és a szittyák Vwrjantó vadságából, az erő és győzhetetlenség tudatának szilajságából az a markos harciaséig, amely zenei hangokká olvadva, szinte a fogak frözül erőszakkal kilökődött hangokból épiti fel "*gv "j világ zenei eszményét. Bartók nem lírikusa a zenének, hanem utlörő *gy zsákutcába jutott, elpuhult szellemmel szemben, amelynek a tradíciókon tul sok mondanivalója «sár nem volt de még kevéssé lehetett kilátása orra, hogy legyen. Bartók más hurrá vitte át • zene értelmét és célját; az erá 'kifejezésére és érzékeltetésére. Ennek kedvéért az ősök villogó, barbár buzogányával döntött fel mindent ami riultra emlékeztetett, hogy a természeti törvények sugallatát, zavartalan kiélését emelje a »veszteglő« művészet fölé. Tabula ráza a régiből, hogy nj farmák, uj szavak, uj gondolatok születhessenek. Bartók művészete visszatérés is mindennek kezdetére, a gomolygó, alakulatlan erőnek formába vágyó Izgalmába, az alakulás mélyén zakatoló Ma és vaeárnap utoljára ősi ösztönök, akaratok viaskodásának megérzésére. Teremt ösztönére hallgatva és ez az ösztön odavitte, hogy a kemény zenei fizionomiába ma már megnyugvás, a keresések ntán magára talált zseni mosolya költözik. Fönségesek és rettenetesek még ma is a démoni ritmusoknak monoton 'dübörgései, de már közelebb keriiltek. Bartókot azonban ma is csak azok értik és Szeretik, akiknek megújhodást hoz a művészetben a bátorság, az erő és az egyéniség; Bartók Bélát sokan és sokat támadták, d« 8 ment a maga utján És ma a zeneélet egyik legkimagaslóbb alakja. Nemcsak mint zeneszerző, de mint zongoravirtuóz is. Már kétszer járt Szegeden, ö'res nézőtérnek játszott, de a »zeneértők« között fellobbant harcot hagyott maga után. Most a félvilágot bejárt turnéja után ismét fellátó g a tott Szegedre — szerencsét próbálni. A péntek délelőtti gyorssal érkezett, hogy szombaton megtarthassa zongoraestjét. Kint vártuk az állomáson, kevesen, akik hiszünk művészetében. Energikus profilja csakhamar kivált, körülnézett, kezet fogott. Semmi póz, teljesen természetes volt, ahogyan beszélt, kérdezett, intézkedett. Hófehér lett a haja, de az arcról eltűntek a merev vonalak, a nevetése szelid, mint a gyermekeké, őszinte kedves és közvetlen. Az autóban barátságosan beszélget arról, milyen kellemes meglepetést hozott számára Kecskemét. Nagyon muzikális, nagyon haladó és modern izFiatalok vagyunk addig ameddig mi akarjuk. Meghitt sarokban, kedves esevegés közt emlékeznek az öregek ifjuságukra. Az az ital, amely egész életű kön át kisérte őket, itt is mellettük van. Ez a finom, tiszta valódi babkávé. Meinl Gyula Hí.. Smttgcd. Klauzál tér 2. lésü a hallgatósága és érdeklődik az uj iránt -- Nekem a vidék kedvesebb és fontosabb • nagy városnál — mondja, ott lehet kulturát fejleszteni, tiszta és józan, romlatlan és erős a talaja és az ítélete. Hogy hol szeretik kompozícióit, arról nem szívesen nyilatkozik, egyáltalában magáról nem beszél Bartók. — Sokat játszanak tőlem, de legtöbbször rószszral, még a legnagyobb zenekarok is. Felejthetetlen interpretálást nyújtottak az erfurti filharmonikusok egy egészen fiatal karmester vezetésével. Most oroszországi élményeiről beszél. — Szervezetlenség, felfordulás uralkodik itt a hangversenyrendezések körül is. Lekötik a művészeket és nem várják őket nem hisznek ¡benne, hogy el is jönnek, igy azután a legtöbb hangverj seny nem is sikerüL Hogy mit irnak róía és hogy miként fogadják, arról nem nyilatkozik. Ha sikereit érdeklődjük, idegesen oltogatja cigarettáját Ez már nem póz, ez a természete. És Bartók Béla természetéhez tartozik az is, hogy természetesnek találja, ha nem értik meg. — Nehezek az én dolgaim és nem (mindenkinek valók, mondja halkan, de talán majd egyszeritl * Bartókot a zenetörténet már Is a legmagasabbra emelte. De ő is azok közé tartozik, akiknek sorsa, hogy hazájukban kövezik meg őket, kit kővel, kit közönnyel. Bartók napja azonban virrad s hazájának közönye fölött már dereng. Külföldi diadalmak hódítják meg a magyaroknak a magyar Bartókot Lenffrjcl Vilma. A Hazai Textilipari R.-T. válsága ügyében az angolok «ég nem nyilatkoztak (A Délmagyarország munkatársától.) A Hazai Textilipari R.-T. fizetésképtelensége erősen foglalkoztatja a közgazdasági köröket. A pénteki nap folyamán olyan hírek terjedtek el, hogy az erősen érdekelt angolok veszik át a gyárat és folytatják továbbra az üzemet. Illetékes helyen ugy informáltak bennünket, hogy az angolok a gyár átvételére vonatkozólag semmiféle nyilatkozatot nem tettek és ilyen irányú tárgyalások nem is folytak. Az angolok törekvése oda irányul — mondották nekünk beavatott helyen —, hogy a gyár üzeme fennakadást ne szenvedjen és ezért a nyersanyagszállitásokat továbbra sem vonják meg a vállalattól, sőt a gépek szállítása is tovább folyik. A gyár fonóüzeme ugyanis most ¿11 bővités alatt és az ehez szükséges gépeket az angol érdekeltség bocsájtja rendelkezésre. Az angol érdekeltség egyébként a kibontakozás terveiről semmilyen iránuban nem nyilatkozott. A cár gárdistája Iván parádés filmje a Korzó Moziban Április 6.. 7-én szombat, vi-árnap a Belvárosi Moziban Wladimir Gaidarow fOgwrepléeévc a LAVINA nagy társadalmi dráma <0 felvonáeban. A felvételek az Aloofe eySnyörv vidéken, a szent városban. Romiban és a nagy világvárosok ferza'aeAban történtek