Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-06 / 77. szám

1929 április 6. DfXMiGVAB'^ZAG 3 A I3¥Ő évben Szeged is kap állítólag borközpontot, ha a tzőlőigazdák péneetsövetkezetet alakítanak (A Délmagyarország munkatársától.) Emlékezetes, hogy a közigazgatási bizottság dr. Aigner Károly főispán javaslatára nemrégen elhatározta, hogy felterjesztést intéz a földművelésügyi miniszterhez és borközpontot kér Szeged számára is. A főispán ugyanakkor felkérte Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, hogy járjon el a város érdekében Mayer János földmüvelésügyi miniszternél. A kultuszminiszter most értesitelte a főispánt, hogy érintfkezesbe lépett a földmüvelésügyi miniszterrel, akitől levelet kapott ebben az ügyben. A levél másolatát a kultuszminiszter leküldte a főispánnak. A földmüvelésügyi miniszter ebben a levélben arról értesiti a kultuszminisztert, hogy ebben az évben már nem állithatja jel Szegeden a borközpontot, mivel nincsen rá fedezete, a jövő évben azonban, ha a város hatósága és az érdekelt szőlősgazdák mutatnak hajlandóságot a pinceszövetkezet megalakitá- j sára, akkor azt megfelelő mértékben támogatni \ fogja. A pinceszövetkezet célja információnk szerint elsősorban az egységes szegedi bőrtípus megteremtése lenne, mert Szeged, illetve a szegedi szőlősgazdák azért nem játszhatnak szerepet a borexportban, mivel nem tudnák egységes bőrtípust produkálni. Ha megalar pit ják a pinceszövetkezetet és megépítik a- borközraktárakat, akkor a bor egységes és tervszerű kezelésével megalkothatják az egységes szegedi bőrtípust, amelynek sokkal könnyebb a külföldön piacot találni, mint a jelenlegi termelési rendszer produktumainak. A főispánnak most az a terve, hogy megkezdi a pinceszövetkezet megalakításának előmunkálatait, részjegyzésre hivja fel az érdekelt szőlősgazdákat és a várost és abban az esetben, ha az akciónak lesz valami pozitív, kimutatható eredménye, azt közölni fogja a földmüvelésügyi miniszterrel és megfelelő államsegélyt kér hozzáA volt gyulai oolgármetter bűnügye a szegedi Ítélőtábla előtt Az első fokon felmentéssel végződött ügyben elrendeljék a bizonyítás kiegészítését (A Délmagyarország munkatársától.") A szegedi ítélőtábla Kovács Rókus-tanácsa pénteken tárgyalta Csete József volt gyulai polgármester bünügyet. Csete József ellen a gyulai ügyészség háromrendbeli csalás büntette és egy rendbeli csalás kísérlete címén emelt vádat. A gyulai törvényszék Csete Józsefet annak idején felmentette a vád alól. A felmentő ítélet ellen azonban az ügyészség felebbezést jelentett be és a bünügy így került felebbezesi tárgyalásra a szegedi Ítélőtábla elé. A felebbezégi tárgyaláson a vádat dr. Zombory Jenő föügyészhelyettes képviselte, a vádlott védelmében dr. Major Simon jelent meg A tárgyaláson először a gyulai törvényszék ítéletét ismertették. Az első vádpont szerint 1926 őszén Csete József 2W millió koronát kicsalt K. Schriffert Józseftől. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy 1926-ban Áment Ferenc eleki nagybirtokos csődbe jutott. A birtokot K. Schriffert József, Áment rokona akarta magának megszerezni. Csete József azonban ez ellen tiltakozott és kijelentette, hogy neki az OFB-nál sok jó embere van és az OFB révén a birtokot a csőd alól meg is ' lehet menteni, de ez 6i0 millióba kerül. K. j Schriffert örült Csete József ötletének és egy | 220 milliós csekket azonnal át is adott. 1925. év végén — szól tovább a vád — ReiSner Bélától 100 milliót kért. Szintén az OFB eljárása alól akarta mentesíteni Reisner földjét. Reisner azonban gyanút fogott és a pénzt nem adta át Csetének. Neumann György gyulai földbirtokostól hasonló cimen 2720 pengőt. vett fel, majd Pollák Andortól 1600 pengőt. A gyulai törvényszék előtt Csete József tagadta bűnösségét. Csupán annyit ismert be, hogv egy 220 milliós csekket átvett K. Schriffert Józseftől. A csekket azonban a közben Amerikába költözött Áment Ferencnek küldte meg. A törvényszék több tanút hallgatott ki és a tanuk kihallgatása alapján bizonyítékok hiányában a közben fegyelmi utján elbocsájlott polgármestert felmentette a vád alól. Az iratok ismertetése után dr. Zombory Jenő főügyészhelyettes a bizonyítás kiegészítését indítványozta. Dr. Major Simon a vádlott védelmében ellenbizonyítást ajánlott fel. A bizonyítás kérdésében a tábla délután öt órakor hirdette ki végzését. A tábla a tárgya{ lást elnapolta és elrendelte a bizonyítás ktj egészitését és az iratokat az első fokon eljáró | gyulai törvényszéknek küldte meg. Zentai pezspőzések, katonai felmentések, százmilliós kegyelem, menekültügyek a SzéCvSényi—Lévay sajíőpör tárgyalásán Szombaton folytatják a bizonyítást (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék VíVrf-tanácsa pénteken kezdte meg a dr. Szécsényi—dr. Lévay-télv sajtópör főtárgyalását. A főtárgyalás! nagy érdeklődéssel kisérték, a hallgató közönség soraiban különösen nagyszámban jelentek meg a délvidéki menekültek. Nem egyszer hangzottak el közbeszólások és megjegyzések, különösen akkor, ha egy-egy tanú a vádlott állításait bizonyította. A főtárgyalás megnyitása után Vild Károly tanácselnök először a mult főtárgyalásról felvett jegyzőkönyv tartalmát ismertette, majd dr. Lévay Ferenc kérésére a Délmagyarország 1927. év julius 12-iki számában a Nyiltlér i rovatban dr. Lévay aláírásával megjelent köz- | leményt is felolvasta. Az első főtárgyaláson a tőiVényfe'zek' á védelem kérésére a legszélesebb körű bizonyítást rendelte el. Dr. Lévay: Azt is bizonyítani kivánom, hogy Szécsényi István nevében a cft-t jogtalanul használja Elnök: Ez nincs vádtárgyává téve. Ezután megkezdték a tanuk kihallgatását. Első t^nu dr Jedlicska Jenő budapesti ügy, véd. | — Tud-e arml — kérdezi az elnök — 4 hogy dr. Szécsényi a megszálló szerb csapatok részére hust szállított volna és hogy üzleteiben az öccse is tevékeny részt vett? Tanú: Az öccse résztvett benne, de hogy Szécsényi is, arról nem tudok. — Igaz-e, hogy a háború kitörése után felmentés után futkosott? — Nem tudok erről. Mint újságírót felmentették és így katonai szolgálatot nem telje» sitett. — Az inkriminált cikk szerint »felgyülemlett háborús energiáját egyik női kliensének ütlegelésére használta fel«? — Azt hallottam, hogy egy nőt megütöíL Fel is jelentették, de hogy a feljelentés után mi történt, nem tudom. — Tud-e arról, hogy a főmagánvádlő a szerb megszállás idején a szerb parancsnokok társaságában a zentai Eugén-kávéház terraszán pezsgőzött volnál — Igen és csodálkoztam is rajta, hogy az üldözött Szécsényit szerb tisztek társaságában, láttam, — jelentette ki határozottan a tanu. Szécsényi közbeszól: Kirendeltek bennünket! Elnök a tanúhoz: Ccyvéd ur is volt ilyen mulatságon? Tanu: Igen. Egy alkalommal kényszerűségből. Elnök: Fehértemplomban is kirendelték bírókat. Molnár szavazóbíró: Nálunk Máramarosszigeten a magyarok minden összeköttetést megszakítottál: a megszállókkal! Dr. Lévay a tanúhoz: Az uccán is sétált Szécsényi a szerb parancsnokokkal? Tanu: Sétálásról nem volt szó. Egy vélt K. u. K. őrnagyot, aki a szerb hadseregbe belépett, láttam a főmagánvádlő felesége é« öccse társaságában. A főmagánvádlő azonban nem volt ott Dr. Scháffer szavazóbíró: A magyar uraknak ott kellett-e pezsgőzni a szerb tisztekkel? Tanu: Egy ünnepélyre, amelyet a szerb tisztek rendeztek, a meghívókat szuronyos katonák hordták széjjel. Erre el kellett menni. Táncra és pezsgőzésre azonban nem voltnnk kötelezve. Legényember mindenesetre könnyebben megúszta ezt a kényszerű helyzetet. Elnök: Igaz-e, hogy a főmagánvádlő az es~' küt önként tette le és kérvényt is adott be a szerb állampolgárság elnyerésére? Tanu: 1921 végén a hűségeskü letételére /«/-' szólítást kaptunk. Ugy hallottam, hogy Szécsényinek apósa kérvényezte ezt, de ez nekem akkor hihetetlennek tetszett. Elnök: Ügyvédnek muszáj volt hűségesküt letenni? — Igen, mert ellenkező esetben diplomáját elvesztette volna. Braun Soma tanti semmiről sem tud. Hdnrich Emil volt zentai városi tisztviselő szerint Szécsényi sohasem szaladgált fölmentész érdekében. Felmentését mindig mások kérték. Először mint Vöröskeresztes titkárt szerették volna felmenteni. Ez nem sikerült. Kérték mint tüzoltófőparancsnoknak is a felmentését, de ez sem sikerült. Később mint hírlapi irót azonban mégis felmentették... Varga István tanúvallomása után dr. Borsi. Ferenc járásbirőt hallgatta ki a bíróság. Elnök: Szécsényi a szerb megszálló csapatok részére szállitott-e hust? Tanu: Nem, csak az öccse, de az sem a szerbeknek, hanem magának Zenta városának. Mezey Géza, Kuti Géza, Dobó Péter után dr. Marczinek Jenő ügyvédjelöltet hallgatta ki a biróság. Elnök: Tud-e arról, hogy a főmagánvádlő üzleteinek lebonyolítása közben a büntelőtörvénykönyvvel is összeütközésbe került? Tanu: Egy váltóhistóriáváí kapcsolatban Szécsényi miatt érzékeny kárt szenvedtem. Dr. Marczinek Jenőné tanúvallomása során részletesen ismertette a váltóhistóriát. — Szécsényi kifosztott mindenemből, — mondotta. Végrehajtást kért ellenem, jelöltje kijött a lakásomra és a szekrényemben ék-