Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-21 / 90. szám

0МЛ1 \ ГжУ Л BORS?: IG 1929 április 21 Renault személyautók, /zenzádós árleszállítás: Négy hengeres négy üléses nyitott autó 6900 P Négy hengeres négy ajtós csukott autó 8200 P 4 ét б hengeres autók minden nagyságban és típusban. A kocsik eleganciája, masszivitása, kis fogyasztása, nagy teljesítménye, kipróbált nagy élet- . , , . . tartama elíl kitérni nem lehet ШбЭ Kel! VaSalUlll!. mérnök, anlömOezakl vállalata 243 a Szeged, Tisza L. körút 44. Telelőn 20-20. Markovics — értesülése szerint — a polgármester az állítólagos görlbotrány miatt állítólag elhatározta, hogy nem kér államsegélyt a kultuszminisztertől. — Tudom nagyon jól, hogy a színház vezetésében vannak súlyos hibák — mondotta Pásztor —, az állítólagos görlbotrány azonban nem lehet ok arra, hogy a város ne kérjen segítséget az államtól. Éppen ezért azt javaslom, hogy a közgyűlés kérjen a kultuszminisztertől legkésőbb szeptemberre megfelelő összegű államsegélyt és indokolt feliratában hivatkozzon a kultuszminiszter Szegeden tett határozott Ígéretére is. Az alapítványok restaurálásának kérdéséhez szólva nem helyesli Bodnár Géza indítványát Véleménye szerint a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a város hatósága kiválogatná egyelőre a legfontosabb alapítványokat és azoknak ötszázalékos kamatát minden évben beillesztené a költségvetésbe. Mivel a háború előtt az alapítványok összege így millió aranykorona volt, igy a város költségvetését évente mindössze huszonötezer pengő terhelné. Pásztor után Pick Jenő szólalt fel. Összehasonlította a budapesti villanyárakat a szegedi egységárakkal és megállapította, hogy amig Budapesten a fogyasztók 3.4 fillért fizetnek, addig a szegedieknek 6.8 fillért kell fizetniök. Bejelentette, hogy ebben az ügyben indítványt terjesztett az áprilisi közgyűlés elé. Indítványozza, hogy a város kezdjen tárgyal ásókat a gázgyár igazgatóságával a szerződési idő megrövidítése érdekéién, mert a szerződés értelmében a város csak 1935-hen vehetné át a telepet, de vannak igen súlyos okok, amelyek nagyon kivánatossá tennék, hogy a város már 1930-ban átvegye az egész világítási telepet. Indítványa második pontjában az egységárak revízióját sürgeti, mert azok a kulcsok, amelyeket a döntőbizottság 1921-ben megállapított és amelyek alapján megállapítják az egységárakat, már régen elavultak. Dr. Szivessy Lehel azon az állásponton van Pick Jenővel szemben, hogy ma még nem lehet dönteni abban a kérdésben, hogy 1935-ben milyen álláspontot fog elfoglalni a város közönsége a villanytelep ügyében. Tény, hogy ebben az évben a háramlás jogán a várost fogja megilletni a Ivillanyvilágitási telep és hogy helyes vezetés mellett lényeges bevételi forrása volna a közvilágítás a város közönségének. De nagyon Meghívó ! A Mansz szegedi csoportja meghívja a szülőket, gyermekbarátokat, hatóságokat és társadalmi egyesületeket f. hó 21-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Belvárosi Moziban tartandó bemutató előadásra melynek során az előadó kimutatja a gyermekmilliókkal szemben támasztott jogtalan kivónségo kai és igazságtalan követeléseket s hogy mennyi fölösleges munkától lehetne a gyermekmilliókat mentesíteni Belépőjegy 60 fillir. I Mansz szegedi esoportla. £ kétségei, hogy a város ma már megtudná-e váltani a háramlási idő lejárta előtt a villanytelepet, mert köztudomásu, hogy a mai gazdasági helyzet nem alkalmas arra, hogy a város ujabb kölcsönt vegyen fői. Olyan olcsó kölcsönre, mint amilyent az elmúlt évben vett föl a város, meg csak gondolni sem lehet és nincs is aunak értelme, hogy a város költségvetését megterhelje ujabb kamatszolgáltatással, amikor a szerződés lejártával ingyen fog a vállalat a városra háramlani. Utal arra, hogy tervbe van véve az összes villanyvilágitási energiák államosítása, 1935-ig ezért is tartózkodó állásponton kell a városnak ma radnia, annál inkább, mert ma még senkisem tudja eldönteni, vájjon nem volna-e elképzelhető oly megoldás, amely szerint egy eselteges koncesszió meghosszabbítása ellenében, a város tőkebefektetés nélkül részesednék a villanyvilágitási vállalat üzemének hasznában. Az egyedül helyes álláspont tehát az volna, hogy a város hatósága tapogatódzék abban az irányban, rajjon megfelelő időpontban mi volna a leghelyesebb megoldás. Dr. Bodnár takarékossági indítványára reflektálva tiltakozik az ellen, hogy a városi tisztviselői karban leépítés eszközöltessék. Uj állások megszervezését a maga részéről helyteleníti, de mindaddig, amig valamely állás bc van töltve, a leépítés gondolatát veszedelmesnek és károsnak minősiti és reméli, hogy a város fejlődő keretei a mai tisztviselői karnak kellő munkát és megélhetést biztosítanak. Az alapítványok kérdésében mindenben fentartja azt az álláspontját, amit a közgyűlésen kifejtett. Hálátlanság tényét látja abban, hogy 136 önálló alapítvány »összevont« alapítvány címén állíttatik be a zárszámadásba. Igaz, hogy erre miniszterelnöki rendelet van, de a városnak erkölcsi kötelessége arról gondoskodni, hogy az alapitványozók emléke és az alapítványokban foglalt nemes célok újra valóra váljanak. Pengő értékben az összevont alapítványok eredetileg mintegy 600.000 korona értéket képviseltek. Minthogy a város hasonló emberbaráti és társadalmi célokra nagy áldozatokat hoz, nem volna akadálya, hogy ezeket az áldozatokat az alapitványozók intencióinak megfelelően és az alapítványok jogán eszközölje. Ennélfogva csatlakozik Pásztor József bizottsági tag indítványához, amely szerint ezen összegnek kamatszolgáltai ása állittassék be a költségvetésbe, egyelőre 3 százalékos alapon, ami körülbelül évi 50.000 pengőt tesz ki. Az üzemekre vonatkozóan különösen kiemeli, hogy az autóbuszüzemet nem lett volna szabad, mint városi üzemet létesíteni, mert 51.410 pengő haszon kimutatása mellett az egész nyereség leírásra fordíttatott. Ennélfogva az autóbuszüzem nem hasznothajtó üzem. Igaz ugyan, hogy az autóbuszüzemet akkor is létesíteni kellett volna, ha az nem hoz hasznot, mert forgalmi eszközre szükség van, viszont azonban kénytelen rámutatni arra, hogy a város ezt az üzemet elvonta a magánvállalkozók kezéből, már pedig beigazolódott, hogy ennek gyakorlati célja nem volt, mert magánvállalkozók is kötelezhetők lettek volna arra. hoav a megfelelő forgalmi, fentartsák. Ezután a polgármester reflektált rövideu a felszólalásokra. Megállapította, hogy a bizottság a zárszámadást elfogadta, bejelenti, hogy Pásztor indítványa alapján kérnek majd pénzt a postatakarékpénztártól a zálogház számára. Az államsegélyek valorizálásának kérdésével állandóan foglalkoznak. A színházi szubvenció kérdésérő/ csak négyszemközt hajlandó nyilatkozni, végül Pásztor felszólalására bizalmas felviláeo sitást adott Ezzel a pénzügyi bizottság érdekes és tanulságos ülése véget ért A tanítók közgyűlése (A Délmagyarország munkatársától) A Csongrádmegyei Általános Tanítói Egyesület Szeged Városi Járásköre szombaton délelőtt tartotta a városháza közgyűlési termében tisztújító közgyűlését Veszelovszky József elnökletével. Napirend előtt Lantos Béla indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy köszönő átiratot intéz a polgármesterhez és a város tanácsához, amiért a városi tanítóknak továbbra is folyósítja a város a 25 százalékos városi fizetéspótlékot. Az elnök ezután kegyeletes szavakkal parentálta el Rákosi Jenőt, akiben a magyar tanítóság egyik leglelkesebb barátját és támogatóját vesztette el Nemesné, Müller Márta, a budapesti családi: iskola igazgatónője tartott ezután értékes pedagógiai előadást »Bepillantás a családi iskola műhelyébe« címen. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a közgyűlés megválasztotta a tisztikart. Elnök lett Veszelovszky József, alelnök Hertelendy Jenő, jegyzők Bálint Gyula Sándor és Schillinget József, pénztáros Farkas Pál, ellenőr Tóth János. Választottak még tizenhattagu választmányt A tisztújítás után az indítványok következtek, majd Nemesné Müller Márta bemutatta a bizottsági teremben rendezett értékes pedagógiai kiállítását, amelyet a közgyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel tekintettek meg. Nagy tavaszi cipővásár! Mélyen leszállított árak! Női legújabb színes P14 17-80-Í3 „ „ opál dfsszei P trao Férfi félcipő, fekete . P2050 „ barna . P 21-80 Minden párért garancia! 99 Lerakat: Lusztig Imre Széchenyi tér 2. 770 ма/us 1-én a JЛ.ОГ9Л Mozival szemben levő, 21 év óia fennálló kárpitos és lakberendező Üzletemet a megnagyobbított ipartelepem meiié, т atear éKiür ucca 2. s&ám alá §е1>ежеш át. Ex okból a raktáron levő ottománokat, valamint különböző párnázott bútorokat тёЪ/еп leszállított úrban tí^itsttom. Jáfoli Géza