Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-21 / 90. szám

TftÉLMA GF A n rmsTHG Í929_5prffis 21 Szegedi beszélgetés „Az Uj Nevelés Világligá"-jának egyetlen magyar tagjával (A Délmagyarország munkatársátél) Két nap 6ta tartózkodik Szegeden Nemesné M. Márta, a gyermeknevelés és az elemi oktatás kisérletf intézetének, a »Családi iskolának« megalapozója és vezetője. Mint az uj nevelés eszméjének egyik harcosa, aki »Az Uj Nevelés Világligájác-nak egyetlen magyar tagja, nemcsak alapkővét tette le Magyarországon az egész világot foglalkoztató probléma uj irányának, nemcsak termékenyitőcn hatott tapasztalataival az uj nevelési elve, hanem hirt és nevet szerzett a világ minden táján dolgozó pedagógus tudósgárda előtt az itt folyó modern, komolv és céltudatos pedagógiai munkásságnak. Nemesné iskolája magániskola, kint van Budán a Naphegyen és boldogok azok a gyerekek, akik «innék a kedves, okos és nagyszellemü asszonynak anyai, baráti és pedagógiai hatása alá kerülnek. Mert Nemesnénél a gyerekek folytatják, amit a természet koruk ösztönéletére, tehetségük kibontására rendelt — a játékot. A számtantól kezdve a természetrajzig minden mulatság, legalább is annak tetszik. A gyerekek minden megfigyelésüket lerajzolják és e célra önmaguktól kutatnak adatok, formák után. Tanulmányozzák a természeti jelenségeket, a kivitel technikai lehetőségeit és mialatt az agy s a kéz foglalkozik, megszületik a gyermekben a munka fogalma és nélkülözhetetlensége. Megtanul mindennek alaposan utánajárni, mindent megérteni és nem a jó jegyért, hanem sikerért, elismerésért, magáért a tudásért dolgozni. Egészen uj világszellem boldogabb, szebb és egészségesebb perspektíváiba enged bepillantást ez az elmélet, amelynek elképzelése és munkássága hasonlít a görög iskola nevelésére. Önbizalmat, tudást, ember- és hazaszeretetet ültet el a gyenge gyermeklélekbe. Ezt sürgeti és próbálja ki eredményesnek látszó eszközökkel. • Nemesné, aki legutóbb a Locarnóban tartott internacionális ülésnek előadója volt, a szegedi és szegedvidéki tanítóság meghívására élőadást tartott szombaton délelőtt a városháza nagytermében. Az előadás után alkalmunk volt beszélgetni Sxeplö és máffoli filen biïtofl hatású • Ger Ie-f6ie Ara próba tégely 50 fill. najjry tégeiy 1 P. '45 Kapható a Kígyó patikában. vele. Igazi modern asszonytipus Csupa fán ¿hatatlan agilitás, tudás, sugárzóan harmonikus lelkű egyéniség, érdekes adatokat tudunk meg tőle — A gyermeki természethez alkalmazzuk a r ódszereinket; — mondja. Nem szakítjuk széjjel tantárgyakra az anyagot, hanem egységesen kapcsoljuk össze valamennyit. A tanítás tulajdonképen didaktikus játék, ez is végeredményben csak keret, amelybe beleilleszkednek a tanulmányok. Sokféleképen jutunk el az elemisták makszimális tudásának előidézéséhez. Az egyik ut a dram at i z á 1 á s. A tanult anyagot lejátszák. történelmi eseményeket színdarabbá, képekké dolgozzák fel. A gyerekek teljesén önállóan kiválasztják a történelmi eseményt, közösen megfogalmazzák a játékot, utána járnak a korhű kosztümöknek, díszletek stílusának és a tanítónő csak passzívan vesz részt a tervezésben és rendezésben. Minden a gyerekek munkája és az egész'mégis játéknak tetszik nekik. Voltaképen pedig alapos tudáshoz segit ez a mnnka, amely végtelenül boldoggá teszi a gyerekeket, akiknek az iskola igy izgalmas események, történések sorozata — Milyen magatartást tanusit a hatóság az iskola munkájával szemben? — A hatóság látja a jó eredményt. Hogy ehhez hogyan jutunk el, azt sokáig titkolni kellett; mig egy képviselő egyszer interpellációban megdorgálta a hatóságot, hogy Nemesnét Heidelbergbe hívták előadásra és Pesten nem tudnak eredeti módszeréről. Azóta megváltozott a helyzet. Ma már több iskola kézd eszerint a módszer szerint dolgozni, többek között Csabán is működik egy. — Hogy jutott ehhez a módszerhez? Nemesné nevet • — Már gyerekkorom óta vagyok pedagógus — feleli —, de sokáig nem tudtam róla. Férjemmel, aki vegyészmérnök, sokáig éltünk Algírban, ott tanulmányoztam, olvastam a francia és amerikai iskolákat. Később Brüsszelbe kerültünk, ahol egy ottani tanítónővel megvalósítottuk az ideális francia iskolát. A háború alatt hazakerültem és folytattam működésemet. Csak 1917-ben szereztem meg tanítónői képesítésemet. Folyóiratot indítottam a »Jövő utjain« címmel és előadásokon, kiállításokon küzdök a modern nevelésért, amely csak szebb és jobb jövőhöz vezethet minden országot. • Nemestfé vasárnap délután a városházán a Dugonics-Társaság meghívására előadást tart Ismertetni fogja a modern nevelés mai álláspontját és állapotát. Hisszük, hogy cz a nagyszerű asszony, (aki a pedagógiai világ nagyjai: Bővel, Ferriere, Decroly mellett foglad helyet, most már nemcsak1 külföldön, hanem már hazájában is megértésre és követésre fog találni. Lengyel Vilma. MINDEN NÓ TUDJA. HYGIS CREME, a pasin kozmetikavnjvcszENZAadiuœcr r.CBŐBST TTLJESnN ÍEKDBEnoZZA.ÁRlALMATU . a BÍIVTR IDÖ ALATT csoaó HATÁST ÉR «.! KÉSZÍTVE18 47«TA PÁE1SBAN CLERMONTBTE. IOUETáxtaí. MvGYABODSZAGI KIBENDELTSROS BUDAPEST.TUU KÁLMÁN ItH 3« MINDENÜTT KAPHATÓ. »1 Szavaiékórust alakítanak a Jótékony Magyar Asztaltársaság kebelében. A szavalókórusba — amelyet Hont Ferenc fog vezetni — vasárnap délután 31 lés 4 óra között lehet jelentkezni a Raffay-étteréin j különtermében. Jelentkezhetnek az egyesület tagjai, de egyesületen kivül állók is. legszebben, legolcsóbban NOI KALAP REICH FRICZ1 kalapáruháza Budapest. Vámház körút 10. szám. M- 4i Szalmakalap u|dons&gok már 6-80 pengőtől. csak elsőrendű gyártmány. Presfo, Puch, Monet, Goyon verseny 30 P előleggel heti 5, vagy havi 20 P részletre szállít' B. 34 BzArn. Kerékpár Nagy József ^S^Tk Hölgyeim! 326 Felhívom s-zlves f'gye'mOket arra hogy bécs! bevúsdrló utamról hazaérkeztem. — fegszebb, legdivatosabb nap- ¿s esernyőket, fUzö és haskötö különlegességeket hoztam magammal. Kérem azok yételkötelezettség nélküli megtekintéséi. . Stciner JÓXSBfné fűző és esernyő készitő Kölcsey ncca 12, Tisza La|os körút és Feketesas u. sarok. Budapesti pneumatik újjáalakító és javító üzem Szegeden felállítandó teljesen modern felszerelésű fiókiizemhez 4—5000 pengővel rendelkező raüködö társat keres.; Ajánlatok „Pneumatik" jeligére Blockner -T. hirdetőjébe, Budapest, IV., Semmel-weis u. 4. kéretnek. Az őrdőgmarkolta hegy Irfa: Móra Ferencc Az ördögmarkolta hegynek a spanyol térképen Mont-Ser rat a neve, ami annyit tesz, hogy fésűs-hegy. Meg is érdemli a nevét, mert csakugyan olyan fogai vannak, mint egy csorba fésűnek. Csakhogy akkora óriást még a mesében se lehet elképzelni, aki ilyen fésűvel frjzirozta volna magát Mások szerint nem is Mont-Serrat volt a hegycsoportnak az eredeti neve, hanem Montsagrat, ami magyarul azt jelenti, hogy Szenthegy. Még pedig az szentelte meg, hogy itt őrizték ezernéhányszáz esztendővel ezelőtt a Szent Grál-t, aminek a mondáját még a középiskolából ismeri, aki azóta el nem felejtette. Hát ehhez nem tudok hozzászólni, mert Cbbtn csak a »kerek asztal lovagjai« voltak biztosak, azokkal meg csak Tennyson volt jóban, aki róluk irta a Király-idílleket, — a költők azonban nem egészen megbízható történeti források. Én csak annyit tudok, hogy most igazán szent hely a MontSerrat. Ott van a világ egyik leghíresebb búcsújáró helye, az ódon benediktinus kolostor, aminek a fundamentumát körülbelül a magyar honfoglalás idején tették lc. A kincses háznak legnagyobb kincse a csodatevő Santa Imagen. Egy időtől elfeketedett Mária-szobor, amit a szent legenda szerint Lukács evangelista faragott és maga Szent Péter szállított Spanyolországba. Ez az a szobor, amelynek lábához Inlgo Lopez de Recalde lovag, Pamplona hőse lerakta fegyvereit, hogy sztán Loyolai Ignác néven Krisztus katonája és Isten szentje legyen belőle. Mi is térdeltünk a Máriácska előtt, aki előtt mindennap tiz órakor éneklő kórus vonul el. Amit ugy hívnak, hogy Visitarla Virgen. Látogatás a Szűznél. Hanem hál ez mind nem magyarázza meg, hogy mitől olyan fésűs ez a vad hegycsoport, amely avtóbusszal körülbelül négy órányira van Barcelonától és a tengertől. Hát a geológiában van-e rá magyarázat? Van hát. el is mondhatnám, de hál mivel érdemel több hitelt a geológia, mint a költészet? Már akkor inkább csak a népmesét vegyük elő, mert az bizonyítani is tud. A népmese szerint pedig mielőtt a szentek ideköltöztek volna, közelebb volt ide a tenger, szép sima volt ez a hegy s maga az öreg ördög lakott itt a feleségével, a sennor Diablo, ővele is megesett azonban az az emberi dolog, hogy ráunt az öreg ördögnére, szeretett volna tőle szabadulni, de nem tudta, hogy fogjon hozzá. Elment tanácsot kérni a jegyzőhöz. — Mondd csak, notárió, mit szoktál te csinálni a bocskoroddal', ha elnyüvőd? — Eladom uj árán a községnek. — felelt a nótárius. — No Te hozzád még eljövök egyszer, — jegyezte föl az ördög a noteszébe a nótárius nevét s bekopogtatott a paróchiára. — Hát te, honrado, mit szoktál csinálni a rossz bocskoroddal? — Én, fiam? — nézett rá busán az öreg tisztelendő. — Hát nem látod, hogy mezítláb járok? Nem telik én nekem cipőre. Utoljára egy koldussal találkozott az ördög, attól is megkérdezte, mit csinál a bocstoorával, ha már nem lehet benne járni? — Mit csinálnék ? — vont vállat a koldus. — Belehajítom a tengerbe. No ezt már notesz nélkül is megjegyezte az ördög. Meg se állt házáig, ott is csak az asszony előtt, aki éppen az ebédet készítette. Valami hazug ember lelkét aprította karikára a kondérba. — Gyere, asszony, pajzánkodjunk egy kicsit Az őrdögné is csak asszony, azt se kell kétszer hivni pajzánkodni. — Állj ide a tengerpartra, egész a szélére. — igazgatta az ördög. — Én meg fölmegyek a hegyre, onnan neked szaladok, megpróbálom, belebir. lak-e taszítani a tengerbe. Persze, hogy nem birta. Az asszony sokkal erösebb volt, ugy löködött vissza róla az ördög, hogy csak ugy nyekkent. — No, kutya nagy erő van benned, madrena. Most majd én állok ide a tengerpartra, Te szaladsz nekem. Majd meglátod, mi lesz ebből Pedig dehogy látta meg szegényke. Nagy svunggal lezudult a hegyről, de mire nekiütődött volna az urának, az félreugrott a betyár, a szüle meg zutty, bele a tengerbe s meg se állt a fenekéig. — Asi, asil — bólintott az ördög. — így ni. S hogy egészen jól végezze dolgát, belemarkolt a nagy sima hegybe, kiszaggatott belőle egy-két marékra valót s ugy lenyomatta vele az asszonyt, hogy az menten lepényhallá változott, azóta sc győzik a darabjait kihalászni- Persze a szikláktól a tenger feltöltődött és hátrább húzódott, a szép sima hegyből pedig csorba fésű lett, máig is az maradt. Ez bizonyítja a mese igazát. No igen, sennor Diablo aztán elhuroolkodott erről a tájról, hogy még csak emlékét se lássa többet az asszonynak. De ahogy a férímemet ismerjük, azóta alighanem újra mcji*-+ -'-ít a vén szapjiB.