Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-19 / 88. szám

EtOtIzet6«l éra havonta V2U vidéncn és a (övAroíbnn 3-et. Klllfíílrt-í > >-40 pcngö. egyes izAm la, vaíftr- és Ünnepnap 24, Hllér •MJBBÜMJUJIUiiJIlimilllMJUillM IWlMi ••••••••itilMn—WWWIII««i IIIIIIIIIIIIHIIHII1II I SZEOEDi S«erke»ítösíq: Somogyi ucca 22. L cm Telefon: 13—33. - Kiadóhivatal, hOlctOnkHnyviar és Jegyiroda s Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda : LBw LIpól ucca 19. Telefon r 16 -34. «< >» « » « » MAKÓ: Szerkeizlfitég és kiadóhivatal CJrl ucca O. Telefon: 131. tzóm.« »«»«>• HÓOMEZOVÁSÁRHELV : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andréssy ucca 23. Telefor»: 49 szém. « » « » « » « » « » Péntek, 1929 április 19 V. évfolyam-fi№»: szám Racionalizálás és valágnézlet A kultuszminisztérium költségvetésének bizottsági tárgyalásán a közoktatásügyi miniszter nr, Szeged követe, az egyetemi katedrák racionalizálásának szükségességéről beszélt A közgazdasági egyetemet be fogja olvasztani a tudományegyetembe s a fúzió következtében feleslegessé vált katedrákat meg fogja szüntetni. A közgazdasági egyetem a boldogemlékezelü magyar tőzsdei hossz főiskolai alapítása volt. A hossz-nak még az emléke is elmúlt, csak a közgazdasági egyetem maradt ránk s talán ez az egyetem sem születhetett volna meg, ha Teleki Pál gróf akkor már huszadik éve nem ostromolta volna eredménytelenül katedráért az egyetemeket. Nagy okoknak kell (közrejátszani akkorN ha az egyetemépitő miniszter egyetemZeépitésre határozza el magát Hogy ezeknek az okoknak szerepét racionalizálásnak nevezi, az már csak eszthetíkai igényességére vall. Ha azonban az egyetemedet S áz egyetemi katedrákat racionalizálni kell, legyen ez a racionalizálás az egyetemen is egyetemes. Ha a felesleges katedrák megszűntetése racionalizálás, akkor minek kell nevezni a feleslege? katedrák szervezését? Az az ország, amelyik egyebemet kénytelen megszüntetni a gazdasági viszonyok által rákémjszeritett racionalizálás következtében, megengedheti-e magának azt a lukszust, hogy világnézeti katedrákat állítson fel az egyetemeken? Ha racionalizálni kell az egyetemi oktatás is, — mint ahogy senki sem tagadhatja, hogy ennek végső ideje is elérkezett már, — akkor megengedhető-e az a katedratöbbtermelés, mely a féhiémet nyelvtan, a leíró tájbonctan és a differenciálszámítás tanítására külön valláserkölcsi és külön természettudományi alapon álló professzorokat nevez ki. Ha lennének világnézleti katedrák, azokat is el kellene törölni annak a kormányzatnak, mely az egyetemi oktatás racionalizálását tűzte ki feladatául. Az egyetemek fejlesztésének, az »egyetemi gondolat« kiterebélyesedésének utján is érvényesülni kellene a racionalizálás princípiumának. De a racionalizálás követelménye ki van-e elégítve, ha egyetlen város terhére rójják mind az áldozatot? Lám3 Debrecen fürge élelmességgel és szimatos okossággal szervezi meg a szegedkörnyéki városok támogatását a debreneni egyetem s a debreceni egyetemet eltartó város segítségére. Szeged város hatósága is követhetné azt a példát, amit neki nem is követnie, de adnia kellett volna. Ha Debrecen megnyerheti a református vidéki városok támogatását, megszervezhetné Szeged városa a katolikus vidéki városok segítségét. A kultuszminiszter programja szerint a szegedi egyetem a világnézeti katedrák megszervezésével katolikus jelleget fog nyerni. A város és az egyelem miért nem teremtenek valami közösséget a szeged vidéki városokkal? Miért nem vonják be a szegedvidéki városokat is az egyetem szférájába? Ha Debrecen hozzá tudott férkőzni Hódmezővásárhely szivéhez, talán Szeged sem részesülne visszautasításban, ha támogatást, alapítványt, segítséget, a terhek viselésében részesedést kérne az őt környékező városoktól és nagyközségektől. Természetesen nem Lehpt arra gondolni, hogy a város ossza meg terheit. De a szegedkörnyéki városoknak hozzájárulásával talán Szegeden is fel lehetne egy nagyszabású kollégiumot építeni s egy nagyszabású internátust talán Szegeden is fenn lehetne tartani. Ez is csak racionalizálás volna. Mert nemcsak a munkának, hanem a terheknek okos felosztását is megköveteli a racionalizálás. Már csak a város hatósága tartja azt, hogy ez a város nem hozott még elég áldozatot azért a lebecsülhetetlen s kétségtelenül nagyjelentőségű előnyert, hogy Szegeden épült fel az egyetem. De azok a városok sem tagadhatják meg legalább a deákjóléti intézmények megalapításával és fentartásával járó terhek- i ben részesedésüket, akik az egyetem sugár- j kévéjének szférájába beleesnek. Se Vásárhely, { se Makó, se Szentes nem nézheti közömbösen, I hogy fiai tömeglakásokon lóhussal táplálkoz- I nak-e, vagy egészséges, fűtött termekben egészséges és elegendő táplálékhoz jutnak. Debrecen megmutatta a racionális példát, Szeged legalább követhetné. Ha a szinházpárbajra nem is állott ki a két város, be kell vallanunk, ebben a mérkőzésben alulmaradtunk. Ha a kultuszminiszter átformálja a szegedi egyetemet katolikus jellegűvé, akkor szeretnénk látni a magyar katolikusság anyagi támogatását is. Az állam polgárai és a város polgárai felekezeti különbség nélkül hozták meg áldozataikat a szegedi egyetemért. Eddig az volt a rendszer, hogy előbb jöttek a nagy áldozatok s azután alakult át az áldozathozók »képére és hasonlatosságára« az intézmény. Legalább most a jelleget kövesse ai cselekedet Ez lenne a világnézlet racionali' zálása. Meghiusult a Jóvátételi konferencia A német megbízol! kijelenlelie, hogy magasabb összegei nem ajánlhat Sel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Párisból jelentik: A jóvátételi konferencia csütörtökön este francia forrásból származó hirek szerint kudarccal végződött E forrás szerint a német javaslat megvizsgálására kiküldött albizottság mai ülésén dr. Schachtot igyekeztek meggyőzni arról, hogy a német ajánlatot a német gazdasági élet kára nélkül magasabb összegben állapithatná meg. Dr. Schacht csupán csak annyit válaszolt és ezt többször ismételte is: — Csökkentsék önök követeléseiket, mert én a felajánlott jóvátételi összegen nem mehetek tul. A szövetségesek képviselői dr. Schachtnak ebben a kijelentésében ultimátumot láttak és elhatározták a konferencia berekesztését, 1 Ha Németország a legközelebbi hónapokban el nem szánja magát a tárgyalások újra felvételére, akkor 1929 szeptember elsején meg kell kezdeni a Dawes.tervnek megfelelő annuitások fizetését, amelyek jóval magasabbak & németek által felajánlott annuitásoknál. iafdwin miniszterelnök választási programja CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Baldwin miniszterelnök a konzervatív párt csütörtöki nagygyűlésén részletesen ismertette a választási programot Ez főleg a munkanélküliség leküzdésében, a gyarmatok fejlesztésében és a kivándorlás elősegítésében csúcsosodik ki. A konzervatív párt a nagyipar fejlesztésének álláspontján áll, dötekintetbe veszi azt, hogy az ipar támogatása nem nyilvánulhat meg ujabb és ujabb hitelek nyújtásában. A vámpolitika terén a program legfontosabb pontja az, hogy a konzervatív párt ellene van a mezőgazdasági védvámoktnak. Bethlen István a radikáilzmusról és a reakcióról A miniszterelnököt ünnepelte az egységes párt Budapest, április 18. Az egységes párt ma este értekezletet tartott Pesthy Pál elnöki megnyitójában utalt arra, hogy a párt nyolcadik évfordulóját üli ma annak hogy gróf Bethlen István kormányon van. A párt tagjai hosszas ünneplésben részesítették a miniszterelnököt, aki rövid beszéddel köszönte meg az ünneplést. Vass József népjóléti miniszter tájékoztatta a pártot a közeljövőben kiadandó aj lakásrendeletről. Az értekezlet után pártvacsora következett, amelyen Sebandi Károly nyűg .államtitkár mondott pohárköszöntőt a párt nevében a miniszterelnökre. A vacsora résztvevői felálltak helyükről és lelkes éljenzés$el, szűnni nem akaró tapssal üdvözölték a minií.zterelnököt, aki nagyobb beszédben köszönte meg ismét az ünneplést. — Hosszú idő az a nyolc év, amelyét felelős állásban eltöltöttem. fifég Mft, hogy m?gőrölhesse az ember mjnk&erqi&t, hojíy megőrölje idealizmusát, hogy megőrölje mindazt, amivel egy emh:T felkészült a közéletre. Ha nyolc évig kitartottam, legyetek meggyőződve, hogy nem a hatalomhoz ragaszkodás volt az oka, hiszen ezt a hatalmat sohasem kerestem. Nem tartom magamat nélkülözhetetlennek, sőt meg vagyok győződve, hogyha ez a párt összetart, 24 óra alatt tud megfelel» embert találni helyettem. (Ellenmondások. Jánossy Gábor: Ebben leszavazzuk a miniszterelnököt!) Bethlen miniszterelnök: Nélkülözhetetlen az ember, hogyha az a rezsim, amelyet képvisel, egyedid az ő személyére van felépítve, már pedig az én meggyőződésem szerint ez a rezsim, amelyet képviselünk, nem az én személyemre, hanem a nemzet meggyőződésére van épitve. Mögöttünk áll biztos hitem szerint egy guvernementáljs érzésül magyar középosztály és intelligencia túlnyomó többsége és meggy ftzöd őse ni szerint mögöttünk áll a magyar népnek túlnyomó »aty rés«, akármit