Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-19 / 88. szám

OÉTJf v r,y«4(5 {929 áprilfcT'W: ís hirdetnek e tekintetben árok, akik ezt tagadják. De nézzük azt, hogy azért, mert nyilt szavazás van, lehet-c azt állítani, hogy nincs mögöttünk a nemzet. Ha van az országban valóban ellenzéki hangulat, akkor meg van a magyar nemzetben lés a nemzet egyes tagjaiban az a politikai bátor, ság, hogy ezt kimondja férfiasan és szembe forduljon az olyan kormánnyal, amely nem a nemzet akaratát képviseli. — Az én céljaim nyolc éven keresztül mindig Ugyanazok voltak és azt hiszem világosan állanak a nemzet egész egyeteme előtt Hogyha talpra tudjuk állítani ezt a csonka Magyarországot, ha ez újból erős lesz, hogyha a népek tanácsában újból jelent valamit, ez többet ér, mint minden irott szerződés, amelye Versaíllesbea, vagy másutt aláirtak. — A munKának a felét már elvégeztük. De gondoskodni kell, hogy a fél munkának az eredményeit megőrizve, most már hathatósabban lépéseket tegyünk azirányban, amelyet tőlünk nagy nemzeti céljaink követelnek. — Hiába hallgatnák meg azoknas • tanácsát, akik legtöbbször még Budapestet is Bukarestlel tévesztik össze, a belpolitikai irány tekinlelébnn és hiába hallgatnák meg azoknak tanácsát, akik lalán informálva vannak, de sajnos csak olyan baloldali politikusok részéről, akik a magyar politikai élet gerinckérdései tekintetében helyes nézctekW egyáltalában nem bírnak. Végeredményben külpolitikai szempontból az dönt, hogy bir-e egy állam olyan konszolidált viszonyokkal és állapotokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy ezzel az állammal komolyan szóba is állhassanak. Ezeket az eredményeket semmi körülmények közt veszélyeztetni nem szabad. Én a politikában első helyre a konszolidációt tettem és későbbi ¡dőre biztam és bizom azt a fokozatos fejlődést, amelyre szükség lesz a demokrácia irányában, de csak lépésrőllépésre, hogy az eredménnyel is járjon. — Rámutattam már arra, hogy féltjük ezt a magyar nemzetet és népet a kenyérkeresetből demagógiával foglalkozók táborától és féltjük különösen egytől: a háború után a magyar intelligencia egyes rétegei közt mély szakadékok keletkeztek. Ezek felkeltették az ellentéteket a magyar intelligencia egyes osztályai közt Nem beszélek itt csak osztályokról, beszélek felekezetekről, foglalkozás! ágakról. Ezek az ellentétek irigységet és rivalitást vittek bele a magyar intelligenciába. Ezek az ellentétek szülő okai nagyon sok tekintetben a gazdasági, politikai, vagy más radikalizmusnak, vagy a reakció túlzásainak. — Amit a magam részéről hirdetek tehát, az, hogy előre kell haladnunk fokról-fokra abban az ütemben, mely a nemzetre veszélyt nem hoz. Ezt a politikát követtem a múltban és követem a jövőben is. Ehez a politikához kívánom a jövőben is támogatástokat és amig azt érzem, hogy az ország és a magyar intelligencia többsége mögöttem áll és egészségem enged*, mindig rendelkezésetekre állok. " A miniszterelnököt szaval végeztével megújuló lelkes ünneplésben részesítették a jeteovoltak. Két-két évi fegyházra Ítélte a párisi törvényszék Blumenstein bankárt és társait Páris, április 18. Ma délután háromnegyed 1 órakor hirdette ki a párisi törvényszék XI. tanácsa a Bhimensteín-féle hamis lebélyegzésü magyar államadóssági címletek ügyében hozott Ítéletét. A bíróság Blumenstein Józsefet, Blumenstein C.yulát, Toobini Simont, La Case volt konzult és Jakobovicsot, valamint De La Houpliere bankárt egyenként 2—2 évi szabadságvesztés büntetésre és 3—3 ezer frank pénzbün- 1 tetősre, De Fallois Pált egy évre és egyezer I frankra, testvérét, De Fallois Györgyöt pedig •nyolchónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte. A bíróság felmentette a fiatal Blumensíeint, továbbá Rodel bankárt, Boyanval ügynököt és a Credit Lyounais három kisebb tisztviselőjét. Az ítéletet megelőzően Gaulier elnök egy óra hosszat tartó terjedelmes indokolást olvasott fel, melyben a bíróság megállapítja, hogy Blumenstein és társai művelete kimeríti a csalárd vétség fogalmát és kijelenti, hogy nem helytálló a védelemnek az a kijelentése, hogy ugyanazokat a müveleteket, amelyek miatt Blumensteint vád alá helyezték, törvényesen és jogosan lehetne ma is végrehajtani Európa bármely tőzsdéjén. A tőrvényszék magáévá tette a magyar kormány ügyvédei által képviseli álláspontot és tudomásul vette, hogy a magyar kormány a Blumenstein csoporttal szemben külön megegyezés alapján lemondott a kártérítési igényről, ellenben a többi csoportokra nézve kimondotta a törvényszék, hogy szakértőt fog kiküldeni annak a kártérítési összegnek megállapítására, amely a vádlottakat terheli a magyar kormánnyal szemben. A virllizmus, a nők passzív választójoga és a városatyák összeférhetetlensége a közigazgatási törvény csütörtöki vitájában Budapest, április 18. A képviselőház csütörtöki ülését nagyon csekély érdeklődés mellett tiz óra után néhány perccel nyitotta meg Almássy László elnök s az elnöki előterjesztések után feltette a kérdést, hogy a Ház elfogadja-e Simon András és társai indítványát, hogy a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alatt hatórás üléseket tartson. Almássy elnök elrendelte a határozatképesség megállapítását. Mindössze negyvennégyen tartózkodtak az ülésteremben. — Miután — mondotta az elnök — csaK negyvennégyen vagyunk, ezért elrendelem a névsor felolvasását. A névsorolvasás alatt egymásután érkeztek a képviselők. A névsorolvasás befejeztével" az elnök megállapította, hogy több, mint 50 képviselő van jelen, a Ház tehát határozatképes. A Ház ezután elfogadta Simon Andrásnak és társainak indítványát. Pakots József a házszabályokhoz kért szót. Az elnök megadta a jogot azzal, hogy a napirend után szólalhat majd fel. Nagy zaj támadt az ellenzéken, mig íz egységes párton gúnyos derültség viharzott át Gaaf Gaston átkiált a jobboldalra: Majd a jövő héten beszélhet! A közigazgatási reformjavaslat részletes tárgyalása következett ezután. A nyolcadik szakasznál, amely a kizáró okokról Hós az 'összeférhetetlenségről intézkedik, BpgyuiegiKiss Pál szólal fel és kijelenti, hogy a javaslat szövegéből fontos és jelentőségteljes részeket hagytak ki, amelyeket pedig a bizottsági tárgyaláson elhatároztak. Kéri a gyorsírói jegyzetekből ennek a megállapítását. Az a szöveg, ami a javaslatban van, nem az, amit a bizottságban elfogadtak. Felkiáltások a szocialistáknál: Ez aztán érdekes. Hegymegi-Klss Pál: Az eredeti szövegben voltak kizáró okok és összeférhetetlenségi okok. Hiszen éppen a kizáró okoknál a legfontosabb, hogy megszüntessük a klikkszerüséget. A kizáró okok az egyedüliek, melyek biztosithatják a kljkkszerüség és a panama fertője ellen a közéletet. Kéri tehát a helyes szöveg beállítását Györki Imre: Semmiféle zsűri sem fogja megoldani az összeférhetetlenségi kérdést. Erre kizárólag egyetlen mód van, az, hogy vissza kell állítani a sajtószabadságot, hogy a közéletben szereplők minden ténykedését a sajtó szabad kritikája elé lehessen állítani. Ezekben a sajtóügyekben esküdtbíróság ítélkezzék. Nraibauer Ferenc csatlakozik östőr indítványához. Petrovácz Gyula igazolja mindazokat, amiket Hegvmegi-Kiss Pál előadott, de azzal mentegeti a dolgot, hogy a bizottságban napi nyolc órán keresztül tárgyalták a javaslatot és er a legfegyelmezettebb agyvelőket is kimerített. Budai Dezső azt kéri, hogy küldjék vissza a szakaszt a bizottsághoz. Bródy Ernő hangoztatja, hogy tisztázandók a öegyinegi-J£iss fii». *№!. A^yagj filanyökért, pénzért nem szabad eljárni- Ha valaki pénzt kap kijárásért azt ki kell kergetni a közéletből. Proppcr Sándor indítványozza, hogy a törvényhatóság tagjai ne lehessenek olyan részvénytársaság igazgatói, amelyek üzleti összeköttetést tartanak fenn állami, vagy városi hatóságokkal. Scitovszky Béla belügyminiszter emelkedett most szólásra: Gyanú támadt, hogy a szakasz nem eredeti szövegezésben került ide a bizottságtól. Kérem, amig a gyorsírói jegyzetekből ezt megállapíthatjuk, a Ház függessze fel a határozathozatalt Az összeférhetetlenség kérdésében erkölcsüeg is a legszigorúbb az álláspontom. Közérdek a közélet tisztasága. Az elnök ezután enunciáita, hogy a szakaszról a részletes vita végén fognak határoznL Következik a kilencedik szakasz, amely a választójogról és a választhatóságról intézkedik. Apponyi Albert az első szónok. — Sajnálom, hogy tegnap nem lehettem jelen a képviselőházban és igy nem vehettem részt a nők passzív választójoga feletti vitában. A nők passzív választójogának vagyok a hl ve. (Tetszés.) A képviselőház nem nagy többséggel elfogadta a nőkre vonatkozó kizárást Nem helyesen járt el és olyasmit létesített, ami nem sokáig fog fennállni. A női egyesületek összessége nagy nemzeti kérdésekben egyesül. Azon a nagygyyülésen, amelyre hivatkozom, a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége, továbbá az Izraelita Nőegyesületek képviselői egy irányban szólaltak fel. A magyar nők legkiválóbb képviselői foglaltak «a tehát egy álláspontot A tegnapi határozat rideg volt. örvendek azonban, hogy ezen a ridegségen mégis enyhitettek azzal, hogy a megyei városokra is kiterjesztették a nők passziv választójogát. Azért szólaltam fel, hogy ne támadjon emiatt félreértés, hogy a tegnapi vitában nem vettem részt Apponyi ezzel befejezi beszédét és minden oldalról megtapsolják. Buday Dezső, F. Szabó Géza, Szapáry Lajos gróf, Györki Imre és Kray István báró felszólalása után Gál Jenő azt fejtegeti, hogy valóságos abszurdum, hogy közjogi jogosítvány alapja legyen a mai időkben a pénz, a vagyon. Politikai kiskorúságra vall a vlrillznrus fen tartása. Nem híve annak, hogy egyesek adóját duplán számítsák, de ha ezt megteszik, akkor Apponyi adóját zászszorosra kell számítani, mert Apponyi száz embernek számit. A fiúsítás elve ma is fennáll, ezen az alaoon a virilista nőknek is jogot kell adni. Kun Béla azt fejtegeti, hogy a belügyminiszter a virilistákkal mindenáron segédcsapatokat akar szerezni a kormány számára a jövőben is. Propper Sándor kijelenti, hogy Apponyi Albertet ugy hallgatják a túloldalon is, mint egy prófétát, de amikor szavazásra kerül a sor, egysiVüen leszavazzák. Ha lehet nő király, ha üzenh<Ö háborút, akkor egyszerű szavazati joga is leheJ. A javaslat retrográd, ezért csatlakozik Farkas István törlési indítványához. Hegymegl-Kiss Pál kiemelj, hogy sem. a miniszterelnök, sem a belügyminiszter nem védte meg a virílizmus intézményét. Az elnöik a vitát bezárta és Scitovszky Béla belügyminiszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. — A nők passziv választójoggal, a törvényhatósági városokat kivéve, nem birbatnak. A virilisták számának felemelésére vonatkozó indítvány elvetését kérem, mert a nagyobb adófizetés elvesztené jelentőségét. Az előadó indítványát pártolom. Következett a szavazás. Az elnök a szakasz valamennyi bekezdésére külön szavaztat. Apponyi Albert az ellenzékkel szavazott A Ház többsége a szakasz eredeti szövegét fogadta el. A 10. szakasz a legtöbb adót fizetők választásáról intézkedik. Petrovácz Gyula azt indítványozta, hogy a vármegyékben a viriliseket a vírilisek, a városokbaíf pedig az összes választók válasszák. Rothensteln Mór a szakasz törlését kérte. Kun Béla felszólalásában azt hangoztatta, hogy a virilisek nem közérdeket, hanem saját érdekeiket fogják majd a törvényhatóságban képviselni. ÍIogymegi-Kiss Pál azt javasolta, hogy a törvényhalósáp városokban a virilistákat a választójoggal rendelkező összes választók együttesen válasszák. Aki ezt a javaslatot csinálta, az nem jó közigazgatási ember, de jó pártember. Egyest érdemel, mert egyetlen gerinces ember sc fog bejutni a törvényhatóságokba. Budai Dezső szólal fel ezután. Nem látja okát annak, hogy a megyei és a törvényhatósági városok más-más rendszer szerint válasszák a viriliseket, Scitovszky belügyminiszter válaszol ezután a felszólalásokra, majd a Ház eredeti, szövegében szavazta meg a 10. szakaszt. Következett a 11 .szakasz tárgyalása, atftelyuét Györki IfflTft wiU Mi .eteö szónok.