Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-31 / 73. szám
1929 március 31, тгПЛГОгтт * V"*»SZAG I Ö rsi i—3 sr is , Húsvéti vásár Хл keretébei kizárólag garantált minőségű selyem és flór Ei kezfyii férfizokni vásárolható. Pullowerek, gyermek kötött kabátok, fiu szwetterek. Salát gyárunk készítményei gyári árakon. bsr w rr Ш £ 3 =? a »- 3. & HEGX\ 'Ш / Gróf Klebelsberg Kunó: 99 99 Irla: Szlvessy Leltei Európát nemcsak a földrajzi fekvés osztja két részre. A Dunától nyugatra kulturában, gazdagságban, társadalmi fejlődésben és a műveltséggel együttjáró hagyományokban szerencsésebb népek éltek, mint aminők a keleti népek. Bécs tényleg évszázadok óta a kelet kapuja volt, abban az értelemben, hogy ott bezárult a polgári fejlődés és a gazdasági kulturának elete és ami azonkivül volt, az » harcos népek primitív állapotát mutatta. A hadak utja a mi országunk. Messzi keletről, szarmata síkságról, a népek szaporodásának feszítő ereje, szorította ide nemzetünket, hogy azután ujabb és ujabb lökésekben, ujabb népek rombolják szét azt a kulturát, amelyet Szent István bölcs királyunk és utódai nyugati hintára leraktak. A nemzet tragikuma az, hogy egyrészt pártok tusája, nemzeti és küldinasztiák harca, másrészt az évszázados török nyomás és hódoltság alatt, — nemzeti kulturája kifejlődni чет tudott. Mátyás király kulturája ideplántált, idegen tultura volt, amelynek megértője, követője чет volt a magyarságban. A habsburgi kultura, Ferenc József királyunkig szintén idegen volt a nemzet többeégének. A tudást és ismeretet csak az egyház ápolta és mig a nyugati állámokban már egyetemeket alapítanak, könyveket nyomtatnak és olvasnak, mi folytonosan harcolni kényszerülünk, rabigában élünk és a korszellemét megismerni alig tudjuk. • A ferencjőzsefi korszak kulturában lényeges változást hoz a nemzetre. Egyenes folytatása annak az ezeréves elgoudolásuakj ¿unely; a nyugati műveltséget és haladást biztosítja a nemzetnek, amely azt igyekezett saját hagyományaival és felfogásával összhangzásba hozni. A nagy kultuszminiszterek bora ez, akiknek sorát Eötvös József nyitja meg, akit Trefort, Csáky Albin, Wlassics és Apponyi követnek. Mintha a sors pótolni akarná az évszázadok önkéntelen, mondhatnám végzetszerű mulasztásait. Olyan oktatásügyi miniszterek lépnek fel a nemzet küzdelmének szinén, akik valóban nagyot és maradandót produkáltak. Mig a hadvezéreknek, sőt miniszterelnököknek, de még a kettős monarchia külügyminisztereinek emlékezete is a feledés teljes homályába vész, addig nincs müveit magyar ember, aki ne ismerné. Eötvös sorsdöntői küzdelmeit a népoktatás, Trefortct a középiskola kiépítése, Csákyét az egyház és iskolapolitika, Wlassicsét az általános kulturafejlesztés cs Apponyiét a nemzetiségi küzdelem, mezején. A háború elején felnőtt generáció már nem tudta, hogy alig négy évtizede nemcsak, hogy nem volt Magyarországon tanárnak való egyén, de hogy a népnevelés is a legprimitívebb fokon állott és hogy például Szegeden is németül taniitatott a Bach-korszak. Széchenyit kora azért nem értette meg, meri a műveltség szinvonala végtelenül alacsony volt. Amikor a háború kitört, már nagy példákon felnövekedett tanári, birói, ügyvédi karunk volt, sőt ami még ennél is több és irnponálóbb, az érdekképviseleti szakférfiaknak isi olyan erdeje növekedett föl, akik gazdasági kérdések érlelésében és eldöntésébcu versenyre keltek az erősebb és e kérdésekben patinás multu osztrák birodalom hasonló képzettségű szakférfiaival; pedig a külföldi szerződések és gazdasági kapcsolatok kialakításában és megszerzésében nekünk csak mostohaszerep jutott. A nagy klasszikusaink után ujabb írói neitfzedék sarjadozott ki a müvelés alá nemrég vett ugarból és mindannyian éreztük, hogy a magyar nemzet boldogabb, szebb jövő felé halad. Büszkén tapasztaltuk, hogy fejlődősünk minden téren utóiéri a gazdagabb nyi*gati nemzetek színvonalát. Tudásban, műveltségben, irodalomban, színjátszásban egyaránt, • A háború és a katasztrofális végzet mindent lesülyesztett. A nemzetet a pusztulás váratlanul érte. Et> ben nem a nemzet volt a hibás, hanem azok, | akik hályogos szemét a jólét idején, felvágni elmulasztották. A nemzet nem volt tisztában azzal, hogy a nemzetiségi kérdés dönti el jövő élete útját. Kossuth és kortársai tudták ezt, a negyvennyolc magyarjai saját testükön, életükön mérték meg a nemzetiségi kérdés sorsdöntő erejét. A tizennégyes generáció azonban vak volt és nem tudta, hogy egy vesztett háború megpecsételi az ezeréves magyar sor soll Ez az oka annak, hogy a forradalmak útvesztőjéből kimászni alig tudunk és amikor jobb idők hajnalhasadása bekövetkezett, abban bízni, igazán hinni nem tudott a nemzet. Ekkor hirdették a világ minden tája felé, hogy Szent István nagy királyunk veszítette el a hont, amikor Bizánc helyett a nyugatra orientálódott. Ekkor találták ki a turánizmust és ápolták messzi ázsiai népek vérrokonságát. Cikkek, regények hirdették azt a kötelességet, hogy tagadjuk meg az ezeréves nyugati irányzatot és forduljunk azokhoz a népekhez, amelyek — rólunk mifcsem tudnak, amelyeknek érdekei, gondolkodása tőlünk! BELVÁROSI MOZI Március 31-én Viiirmp A szezon legponnás bb vígjáték a'.avc!ó|a. Nem reprlat Nősüljön meg hadnagy ur Katón I viejáték 8 felvonásban. Főszerepléfc Dina Gralfa * Weriter Fuefferer. Azonkívül |||radók Előadások k»zd".te 5, 1 J, vas»r- é i ünnepnap 3 5. 7, 9 óra*or KORZÓ MOZI Március 31 én Vasárnap A vörös lel. Dráma 9 le» nádban Fís"rep,& George Seiferliíz. AlcmIlivB); Ferkó a mostohagyerek Hókusz-pókusz Burleszk 2 felvonárbaa Bur'eszk 2 felvonásban Beadás k ke-det- 5. 7. 9. vasár- és finnepnan 3. 5. 7. 9 őrakc. BELVÁROSI MOZI Április 1, Z. 3, 4-*n Hététől «mertekig bemutatjuk ScboUzler világhírt regényének, az 10 'e vonásos tilmv*1 ozatát A film fös-erepé' ELISABETH BERGNER а'аИМ«. Ezeokivffl • legújabb JJlFÄClolC Eladások kezdete hétlön 3, 5 7, 9, hé'kttznap 5, 7, 9 órakor KORZÓ MOZI ApriHs 1. 2.. 3-án Hétfői, kedden szerdán Budapesti megielanés előtt bemutatjuk a berlini DEPU filmgyár 7 Mvon's >s vlgfáték a'trakciíját LUXUSVONAT rimfl filmet, mely Hermám szindarabia után készült s a nagyvilági élet örömeinek és keserveinek káprázatos tablAja. A főszerepeké Verebes Ernő é. Dina Gralla a'aki'iák Cíoiof üavncrAI ké"au csodálatosan Ezt megelöli a OltílBí UdVOSl Cl szép természeti film E'őadások kez>V e hét ön 3 5, 7. 9. hé.köznap 5, 7, 9 öfakor