Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

31 DÉLMAGYABOHSZAG 1020 március 31. olyan idegenek, mint amilyen idegen az öveké nekünk. A ' • • » ... Ebben az éleitől elrugaszkodott, sivár, oktalan világban idegennek érezte magát mindenki, akinek értek a könyv, a kép, az építészeti műremek, az élet kincses szépsége, ,Velence kövei, Róma fóruma, a virágos Firenze, Páris, Miasszonyunk temploma, Bécs, IBriisszel remekei, Ixjndon múltja és mindaz, temiért századunkban élni érdemes. • Goethe, Schiller, Cervantes, Dickens, Tolsztoj, Zola, Petőfi, Vörösmarty és Arany és többiek, a nagyok, a szentek és glóriások, a nagy írók, tudósok, filozófusok, feltalálók, tutíást szépséget hirdetők, Michel Angelok, nemes szelleme elhagyott bennünket, boruljunk be a napisten elé és imádjuk ötM Valljuk be, hogy ez volt a forradalmak után a probléma és urbi el orbi, ez volt az akkori idők fájdalmas hirdetése! • , Ükkor lépett a szinre a »Küzdelmek könyve«. fczerzője. A magyar közönség nem sokat tudott róla! Azt tudta, hogy müveit, világlátott férfiú, kitűnő lörténettudós, aki több ideje működött az ország kormányzásának leren, de hogy a lánglélcknek ereje hatja át, azt senkiKem tudta róla. .Vagy csak a beavatottak tudták. Itl pedig meg akarom említeni, hogy amit 1itt írok, nem politika, hanem a magyarság fennmaradásának ügye. Egyben ez a nemzeti kijózanodásnak és a helyes vágáuyokra terelődött gondolkozásnak ügye. Klebehberg Kunó ezt irja erről könyvében: »küzdőtlem a kulturális gondolatért, küzdöttem azért, hogy a nemzet minél szélesebb HOzponfi ClpOOZlCt Czövek Gy. és Társa Szeged, THza Lajos körút 4.5. sz. Ajánlja a legjobb minőségű és a legújabb divatú nőt-, férfi- és gyermekcipőket a husvétt Ünnepekre az olösmert feltűnő oirsa árbsn. f)8l Vigyázat a címre t Építkezéseket « legkedvezőbb feltételekkel vállalok. — Tervrajzok, költségvetés építés esetén díjtalan Kerepesy István, aki. konrives és ácsmester Haltyas sor 27. Telefon 20-21. Weisz Márton raktárából visszamaradt árukat hétfőtől kezdve saját áruinkkal együtt árusítjuk Glüchstlial és Társa flÓKÍO 47 Kárász ucca 10. szám. rétegeit hassa át a végzetszerű meggyőződés, hogy lenni, vagy nem lenni és művelődni nálunk teljesen egyértelmű.<i Ez pedig olyan igazság, amelyet minden világosan látó magyar hazafi aláirhat, mert az általános művelődés hiánya az oka annak, hogy nemzetünk magára hagyottan, gazdasági helyzetét a népek gazdasági harcában megállani nem tudja. Az alkotások az ember alkotása, ember tévedhet, hibázhat is. Aki az egyetemeket a ma szemüvegével nézi és azokat ugy tekinti, mint gyakorlati pályákra előkészítő iskolákat, azt el fogja a keserű érzés. Uram, minek, hiszen úgyis sokan vagyunk? A főiskolákat azonban nem a ma szemüvegével kell nézni. El kell felejteni azt, hogv a napi politika törvénnyel szégyenitette mc a tudománygondolat szabadságát és szentségét. Ezael a tehertétellel nehezítette meg az alkotó úgyis »küzdelmes< törekvéseit. A nyugati egyetemek is évszázadok alatt fejlődtek és az évszázadok távlatából kell ezekre az intézményekre visszatekinteni és akkor belátjuk azt, hogy ha ma nem is értékeljük eléggé száz bajunkban ezeket az intézményeket, — mégis a nyugati magyar műveltség várainak talpkövét építette meg az, aki az egyetemeket létesítette. • Nem nézem a mát, annak aktorait! A' feledés homályába vesznek, küzdő, gyakran jelentéktelen, kis emberek. Valljuk be, nem mindig vabesek. emberek a maguk polcán. Ezek velünk együtt mind elmúlnak. De a tudományos intézetekben működni fognak a magyar tudósok akkor is és talán a magyar név dicsőségét fogja hirdelni egykoron az a nagy jótevő hirneve, aki valamelyik magyar kutató intézetben íelrebbenti az emberpusztitó ráknak, vagy tuberkuloswmak ma még megfejthetetlen titkát, • A' középiskola, a nyolcosztályos népiskola, a sok uj népiskola, Eötvös törvényének betetőzése, a gazdasági és mezőgazdasági intézetek létesítése és a szegedi templomtér, a kőbe faragott poézis, amelyet az alföldi ember sohasem látott, igy ha megismeri, életének részesévé válik, — ez az ember küzdelme a sötétség idején. Ma már mindig kevesebb zagyvaságot beszélnek az emberek, Kevesebb a világnézleti harc, műveltebb, pallérozottabb a hang és rikoltozás a magyar éjszakéban. Azt hiszem, tudom, hogy a küzdelmek könyvének küzdelmes munkája ehez nagyban hozzájárult Tudom, hogy a gazdasági iskolák megalapozása kifejleszt olyan magyar parasztságot, amely felveszi a gazdasági versenyt a külföld szerencsésebb parasztjaival. • A kultúra nem öncél, hanem a legfontosabb gazdasági érdek is. A közős vámterületben tudatlanul is megélhettünk. A világversenyben nyomban lemaradtunk, ahor/y gazdasági alsőbbrendüségünk nem tudta a versenyt megvívni. A magyar népben őserők élnek. Évtizedek alatt behozta évszázadok mulasztásait. Most még kevesebb az idő, sietnünk kell! Gróf Klebefcberg idézi könyvének bevezetőjében a római mondást: »iu magnis voJuisse sat est«'. Igaz, egészen és nagyon kell akarnunk, de jól jegyezzük meg: a nacionalizmusnak legnagyobb ereje és kultúrpolitikánknak legfőbb postulátuma, hogy a nemzeti egységbe kell olvasztani mindenkit, aki magát magyarnak érzi és vallja és aki a magyar kulturát, tehát a magyar jövőt szereti és azért áldozni akar és »»agyon* tud és akar doljjozni.,. Müíeremláíogaíás Lápossy-Hegedüsnél El itt Szegeden egy efstö. Különös ember, sei nem látni, se nem hallani. Nagyritkán kiállít képeket, amelyek előtt megállanak a szemléink. Ragyogóan világitó szinei csábítanak, akvarelljei a tudás és elmélyülés jelein kivül a játékos fantáziának, meleg kedélynek költői ritmusát zenélik. Lápassy-llegedüs a neve, e névvel tárlatokon már találkoztunk, de hogy mi minden érdekességet tartogat még e szerényen tartózkodó piktor művészete, azt csak most tudtuk meg, mikor műtermében meglátogattuk. Egész muzeum-hangnlat fogott cl a belépésnél. Mintha Tizian, Rubens és Van Dyck-képek árnyrkai között járnánk. Markáns fejek néztek alá lovagi páncélban, hősi és gáláns gesztusban, a rennaissance bársonyos, meleg tónusaiból kiemelkedve. Modern festőnél szinte anakronizmusnak tetsző fénnyel ömlöttek el a képeken a szinvegyülékek. Valósággal antikizáló szimpoémák, Cinqueeento-utánérzések, buján és sötétségükben is opalizáló, egész különleges színkarakterrcl. Semmi sem megkapóbb ezeken a képeken a sajátságos szineffek tusoknál. Hiszen klasszicizáló prcraffaeliták, quatrocento-hangulattal festők ma ismét sokan vannak, a modernséghez tartozott és tartoEik a formák végleges szétbontásán, feloszlásán kivül a primitívekhez való visszatérés is. De enynyire hűen, plasztikusan Tizian és Rubens stilusábao festő piktort rég láttunk, még muzeumokban Is, attól pedig százával másolnak Tiziant, da Vincit. Az volt az impressziónk, hogy Lápossvban a tradíció tiszteleté, a színeknek évek hosszú során át való fanatikus tanulmányozása hozta létre ennek a sülusnak találó újjászületését Érthető ha észleleteinkről elkezdtünk beszélgetni vele. És a festő igen érdekes és színes vallomást tett műhelytitkairól. — Sok év előtt festettem egy olasz márkit — mesélte —, aki, hogy szórakoztasson, egyszer nagy titokzatossággal elővett egy óriási könyvet. Sárguló pergamenek voltak, levelek összefűzve. Valamelyik őse, De marchi Femandó irta őkot Giovauni nevű festő fiához 1600 táján. Sok minden érdekes és tanulságos dolog mellett kihint, bogy ez az ember rengeteg vagyonnal, megvesztegetéssel megvásárolta Tizian, Peruggino, Bassano, Giorgone festőiskolájának tanítványaitól a műhelyek festékkevercsi titkait Vagy száz receptet! Ezek a receptek ma a birtokomban vannak. Többet nem nvultam olajhoz, hanem a receptek szerint keverem efstékeimet tehéntúróval, tojással, gummiarabikummal, eseresznyegummival, hagymalével. A lakkom pedig ugyanaz, amelyet a Tizian-mühely szállított Guamcriusnak ,a hires cremonai hegedücsinálónak. Lápossy sziklaszilárdan áll meggyőződésével egy bomló idegü kor festőproblémái között és műterme, amelyben kiállítja szép és értékes képeit, sokat fog tudni mesélni a miibarátoknak. A I-eszámokS-palota harmadik emeletére nagyon is érdemes értük felfáradni. Csillárok modern és antik stílusban a Nemzetközi Vásár alkalmából mélyen Ie~ szállított Árban THOMSON VIL, Wesselényi u. 6. sz. ViazonteladóknaK nagy árengedmény. Kardos-tészta a* V a» Kapható mindenütt? Rádiók, alkatrészek csillárok, villanyszerelési anyagok legolcsóbb beszerzést forrása Deutsch Albert S.,* KArASZ UCCA 3. Teleion S-7t.