Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

в DÉLMAGVAJWIHSZAG' / . 1020 márciusul. 'Csak az uj vizmütelepet és a második víztornyot kell felépíteni. Erre azonban csakis n csatornázási munkálatok befejezése után kerülhet sor, mert technikailag lehetetlen, hogy a csatornázás előtt készíttesse el a város az uj vizvezetékhálózatot. — Hál a kövezetlen uccák kövezése ? — adtuk fel a következő kérdést a polgármesternek. — A kövezés, ат egy borzasztóan nehéz kérdés — borzongott a polgármester —, súlyosabb akár a csatornázásnál, akár a vizkérdésnél, mert százezer pengőért nagyon kis kövezetet készíttethet csak a város. Nekünk a kövezés legalább kétszer annyiba kerül, mint Budapestnek, mert nagyon messze estünk a kőbányáktól és a fuvardíj rettenetesen megdrágítja Szeged számára a kőanyagot. Nem is tudom megmondani, hogy mikor kerülhet sor nagyobbarányu kövezési munkákra. Megkérdeztük ezután a polgármestertől, hogy mennyi most a város adóssága. A polgármester elmondotta, hogy tizenhétmillió pengő, ezzel szemben a háború vegén körülbelül hatvanmillió aranykorona volt az adósság. Ezt a város a koronaromlás idején minden megerőltetés nélkül, szinte a lajbizsebből kifizette. Hivatkoztunk néhai Balogh Károly pénzügyi szenátor egyik közismert jelszavára, amely szerint akkor lesz Szegedből nagyváros, ha legalább százmillió aranykorona adóssága lesz. — Ebben igaza is volt Balogh Károlynak —- mondotta elgondolkozva a polgármester —, de azóta a viszonyok igen-igen megváltoztak. Ma gondolni sem lehet Hycn nagyarányú adósságcsinálásra, mert a város pénzügyei nem birnák el a nagyobb kamatterheket. A polgárok teherbíró képességét a jelenlegi megterhelések már teljes mértékben igénybeveszik, egyetlen foglalkozási ág, társadalmi osztály Бет bírna elviselni ujabb terhel. A város •pénzügyi helyzete az általános gazdasági helyzet változásaitól függ. A kereseti lehetőségek lényeges javulása nélkül ezen a téren sem következhet i к be javulás. Ez pedig nem szegedi, nem országos probléma, hanem az egész világ problémája, nagyon kis részben függ a kormány gazdasági politikájától, még kisebb mértékben függ a város közigazgatási rendszerétől. Annyi bizonyos, hogy abban az esetben, ha a pénz ára ismét á háború előtti lesz, ha megszűnnek a mai képtelenül nagy оду ló csóernyöt fekete vagv színesben * félselyem ernyők 97* P-től PoUáh TesMrehnÉl ä&Ä 7***% Gabona exporicégnél ielenleg mint dlsponens alkalmazásban levő, 36 éves reprezentáló megjelenésű, izr., export akadémiát absoiváit fiatalember, ki dispositióképes administrator mérlegképes könyvelő és önálló levelező magyar-némei nyelvismerettel elhelyezkedést keres. Leveleket „Gabona" jeligére Blockner ] hirdető irodájába Budapest, IV, Semmelweis u 4. kérek. B.40 Építtetők figyelmébe! „TERRENOL" asbeatcomentpala hengerelt eljárással sr y á r t o 11, őzért rugalmas, fagyálló, viharálló éa vizáthatlan Csak akkor -valódi ha minden palán a „TERRENOL" védszó látható. Husz év óta forgalomban. Szakkörök és közhatóságok által elismerve. Kapható minden színben és kisebb-nagyobb mérotü különböző idomokban. Mlskolczl és Társa aebestcementpalagyár Plnkc, Szeged é» kornyéke gyári lerakatónAl Neumann Dezső Vidra ucca 3. i.. .1 kamatok, a város szaporíthatja és veszedelem nélkül szaporíthatja majd adósságait. — Hát a telekértékadóval mi lesz? — kérdeztük— Ez nagyon kényes kérdés, nem tudom, célszerű-e, ha beszélünk róla. Szerintem most nem alkalmas az idő a telekértékadó bevezetésére, mert mindenki óriási gondokkal küzd és ezt az ujabb adót sem a háztulajdonosok, sem a lakók nem viselhetnék a mai viszonyok között cl. Végül az iránt érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mi lesz az egyetemtől nagynehezen visszaszerzett gyermekkórház sorsa. A városban ugyanis olyan hírek keringenek, hogy a város ezt a kórházat a közkórháztól függellenül, különálló kórház formájában szándékozik ismét megnyitni Ss sokan különösnek tartják azt is, hogy az átvétel óta még nem történt semmiféle intézkedés a gyermekkórház megnyitására. — Nem olyan nagyon sürgős a gyermekkórház megnyitása — vélekedett a polgármester —, hiszen működik a kibővitett gyermekklinika. Legfeljebb csak annak az orvosnak sürgős a megnyitás, aki a gyermekkórház élére akar jutni. A nyárára a kórházat feltétlenül megnyitjuk, még pedig mint a közkórház egyik osztályát, amely azonban kizárólag szegénygyermekek gyógyítására rendezkedhetik be az alapítólevél értelmében. Azért nyitjuk meg ilyen későn, mert nagyobbarányu átalakításokra és a fölszerelés kiegészítésére van szükség. Ezzel azután be is fejeztük a husvélelőtti beszélgetést a polgármesterrel. a legsikerültebb és legjobb filmek legjavát adja a szegedi közönségnek a Korzó és a Belvárosi Mozi. Vasárnap a Belvárosi Mozi a > Nősüljön meg hadnagy ur« chnü kacagtató katonai vígjátékot játsza, melynek a legelsőrendű szereplőkön, uj nyomokon járó érdekes meséjén kívül fővonzóereje, hogy a film felvételei a megszállott Erdély gyönyörű vidékein történtek. A Korzó Mozi viszont egy elsőrendű drámát játszik vasárnap, melynek főszerepét fiustav Seifertitz, a 'Diákélet« nagyszerű uralkodó hercege alakítja. A nagy társadalmi dráma .cimc a »Vörös jel« egyike azon amerikai filmeknek, melyek megrendezésük, művészi játék és tartalmánál fogva a legteljesebb érdeklődésre tarthat számot. Húsvét hétfőjén a Korzó Mozi budapesti megjelenését megelőzően bemutatja a szezon egyik legbrjjliánsabb vígjátékát, a »Luxusvonat« című attrakciót, melyről elég, ha csak annyit mondunk, hogy a főszerepeket a >IIuszárcsiny«-böl ismert Dinna Gralla és a mi kedves és nagy tehetségű Verebes Ernőnk játszák. A Belvárosi Mozi hétfőn különleges film csemegével kedveskedik a közönségnek Sehnitzler világsikerű regényéből készült »Elza kisasszony«-t mutatja be EUsaketh Bergner-rel a főszerepben. A legelfogultabb is megállapíthatja, hogy a mozik húsvéti műsora minden tekintetben a tegelsőbbrendü s hogy abban ki-ki megtalálja a saját ízlésének megfelelőt. Monsieur László Schwartz utazása Szegedtől Indokináig a numerus claususon át (A Délmagyarorszpg munkatársától.) Különös sors ez a magyar sors. Hányjaveti fiait ide-oda a nagyvilágban. Egyiknek a bőség szaruját köti sarkára, másiktól még a tanulási lehetőséeet is elvonja. A numerus dausustól a párisi íőlsholánah Schwarlznak hivták, Szegedon érettségizett, azután gondolt merészet és nagyot: a magyar műegyetemre akart beiratkozni. Ez az óhaj csak egyoldalú volt, mert viszont a magyar műegyetem nem reflektált tudásszomjára. Schwartz László egy kicsit meghökkent, egy kicsit elszontyolodott, de pár órával később már a Páris felé robogó vonaton rajzolgatta macának uj élete lehetőségeit. Páris. Kemény munka, dacos akarat hónapokon keresztül a gyalupad mellett, azután előkelőbb millió. Bútorgyár. A körülményekhez képest tűrhető fizetés. Pár frankot félre is tesz. Hja, álma még nincsen megvalósítva. A párisi iparművészeti akadémia. Ide vonza, hajtja minden vágya. Francia állampolgár Schwartz László, — hogy még jobban ráismerjenek: nem is olyan régen a szegedi iskolák küszöbét taposta és szabad óráiban a SzAK ifjúsági csapatának volt a legjobb játékosa és mint ilyen, a »Csaszi« becéző nevet érdemelte ki. sCsaszi« tehát a párisi iparművészeti akadémiáról álmodozott. Járhat ide uiinden náció fia, csak éppen diplomát nem kaphatnak. A diploma csak francia állampolgárnak »gebühr«. Schißartz László tehát francia állampolgár lett. Monsieur Schwartz kariérje már el is kezdődött volna, ha ... Utazás három világrészen IndOhináfta •A francia állampolgárnak katonai szolgálatot knll teljesíteni, igy hát Schwartz Lászlót is besorozták katonának. Egyetlen kívánsága az volt, hogy a gyarmati hadseregbe osszák be. A múlt év vége felé Marseillesben behajózták a Saigonba indnló hajóra és a francia koloniális hadsereg legfrissebb ukiDca elindult az ui életbe, Iudokinába. Mostanában érkeztek meg Schwartz László első levelei. Kéthónapig tart., amig a posta elfut a »ni 161 házba, amelyben az öregedő szülők reszkető kezekkel és könnybelábbadt szemekkel olvassák a levelet. Szicília, Kréta, Port-Said, Colombo, Indiai Óceán, Singapura, Szumátra, majd i Saigon vonulnak el a levélben, színes leírásban. A gyarmati bahát „diner" szolgálta ki Atni ezután következik, az már csupa exotitnim, Hai-Pong után az utazás végcélja: Hanoi. . Álljon itt Schwartz László levele szórói-szóra: »A kaszárnya gyönyörű hely és bizony Európában az ilyen helyeket üdülőhelyeknek neveznék, az egész ugy néz ki, mint egy óriási villa. Egy európai katona itt semmi mást nem csinál, mint elvégzi a gyakorlatokat. Agyra, takarításra, fehérnemű gondozásra, cipőpucolásra nincscn gondja. Az a bcnsziilttek dolga. A francia bakának a gyarmatokon, ugy ám, szolgája van. És milyen az étkezés. Mint egy étteremben. ízlésesen felterített asztalhoz ülünk és az annamita boyok szervírozzák a menüt. így hát itt igazán gyöngyélete van a francia katonának, pénzt is kapunk a rendes fizetésen kívül, még pedig háromhavi szolgálat után már a 800 frank avarmati iutalék esedékes.« Claude Farrere ir azokról a kis folyami hajókról amelyekkel a francia állam a távol Keleten a tekintélyt tartja fenn. Schwartz László Szegedről elszármazott francia koloniális katona most egy ilyen kis folyami hajón képviseli a »Gloire«-t. Szegedtől Indókináig két hónap az ut. A numerus clausus néha még messzebbre is elűzi a magyar fiut. Ne sirj kislány olyan keservesen mert rosszul vágták le hajad Maid meg segít téged a lé Isten csak gyere noffmanné nöífodrtoz üzletébe ondoláltatni és hajat vágatnL 7 Széni István tér 14. sz. a. nagy gabonaraktárak kiadók. Értekezhetni Szabó L. és Társa cégnél Kárász ucca S. sz. ™