Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-28 / 71. szám

SZE6ED: Szerkesztősé«!: Somogyi ucca 22. £- em Telefon: 13—33. ' Kladóhlvainl, k»lc*Onk6nyv<Ai és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda : Lew Lipót ucca 19. Telefon ; 18—34. «»«»«» ——ni11 i ii ÍM mi II IIIII'III nr Csütörtök, Í929 március 28 es® v^l V. évfolyaiTOk s tóm MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Irl ucca 6. Telefon: ISI. szám.« »«»«>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andréssy ucca 23. Telefon: 49- sz6m. « » « » « » « » «» Előfizetési éía Havonta 3-29 vidékér» é» a Iflvö.- jäbao 3-6'!, KllItdldUn ö-40 pengő. Egyes szán 1», vasár- és Ünnepnap 24 IlUér Város? takarékosság! bizottságot! Talán nem is hiszik el uekünk: nem a mai közgyűlés vitaanyaga kelti bennünk azt a gondolatot, hogy indítsunk propagandát egy városi takarékossági bizottság megszervezése érdekében. Nem állítjuk, hogy akár a kereskedelem figye, akár az iparügy, akár a város kulturális feladatai az idők szükségleteihez s az idők követeléseihez méltóan vanuak ellátva ebben a városban. A takarékosság ügye mégis a legmostohábban kezelt ügyek közé tartozik. Vannak a városi ügyek között »papa kedvencei«.. Ezek közé tartozik a szinnáz, az egyelem, a köztisztasági üzem vezetője, a külvárosrészi nagybizottság, az egyiptomi múmia és a pálmaház. Vannak mostohagyermekek: a közegészségügy, a lakáskérdés, a tüdővés'. elleni védekezésnek nem egyetemi tanár áJtal javasolt minden módja s a mostohagyermekek között is a legmostohább, a városi közkórház. i A papa kedvencei és a mostohakölykök között szerénykedik a takarékosság megoldatlan problémájának hamupipőkéje. Nem akarunk visszatérni a sevillai útra, bár a belügyminisztériumnak egy minapi intézkedése újra aktuálissá tette ezt az ügyet. A főváros ugyanis majdnem annyi képviselőt akart küldeni a sevillai városi kongresszusra, mint amennyit Szeged város elküldött. A belügyminiszter azonban nem engedélyezte a fővárosi kiküldöttek költségét s jgy Budapestet, az ország szék- és fővárosát, feleannyi tisztviselő képviseli a sevillai kongresszuson, mint a mi tejjel-mézzel folyó városunkat. Amikor Somogyi Szilvesztertől megkérdezték, hogy miért járult hozzá ezekhez a kiküldetésekhez, (nota bene: a kiküldöttek küldték ki önmagukat), a város polgármestere bölcsen, de kedvetlenül azt válaszolta: »mit csináljak, ha a helyettes polgármester azt mondja, hogy menni akar, én nem mondhatom, hogy nem mehet«. Teljesen érthető is az índignációnak ez az álláspontja. De hányszor lordul elő, hogy a város csak azért költekezik, csak azért segélyez, azért rendel, azért támogat és azért vásárol, mert nem mondhat nemet A polgármestert, de a város tanácsát is mentesíteni kell a kérelmek megtagadásának, folyamodások elutasításának kényelmetlen terhétől. Hány sportegyesület, egyház, magát vallási, nemzeti, vagy kulturális egyesülésnek feltüntető alakulat akar részesedni a közvagyonból akár támogatás, akár segély formájában s hány kérelmet nem lehet teljesítetlenül hagyni pusztán osak a cél kedvéért, amire hivatkozással kérnek, bár tudván tudják, hogy egy milliméterrel sem fogják megközelíteni a város pénzén a jogcímül felhasznált célt. Tabuként szerepelnek a legnemesebb vallási, nemzeti és kulturális célok olyan egyének és olyan alakulások kezében, akik csak a gyűjtés, a pumpolás sikere érdekében tolják maguk elé a legjobb hangzású célok pajzsát. Egyre sűrűbbek lesznek azok a kérések, amiket nem szabadna teljesíteni s amiket nem lehet megtagadni. Se a polgármester, se a tanács tagjai nem vállalhatják személy szerint azt az ódiumot, amivel ezeknek az egyre szaporodó kéréseknek elutasítása jár. Már csak ezért is szűksé, van arra. hogy legyen egy takarékossági bizottság, ahová ezeket a kéréseket terelni lehet s amelynek határozatait a leghatásosabb indokolásként lehetne felhasználni a komoly nagyipari üzemmé kifejlődő pumpolás támadásainak leszerelésére. Egyetlen szóval sem mondjuk, hogy csak ezért van szükség takarékossági bizottságra. A városi tanács gazdálkodása is elbirná a szakszerűség támogató ellenőrzését. Végtére is, ha a kormány szükségesnek találta, hogy a maga fedezetére takarékossági bizottságot szervezzen meg s ha a kormány nem féltette se a maga persztizsét, se a maga hatáskörét a takarékossági bizottság működésétől, akkor talán nem lehet féllenivalójuk a szegedi közigazgatás hatalmasságainak sem. Csak okosan, bölcs körültekintéssel állítsák össze a bizottságot, a bizottság majd megtalálja munkakörét s tennivalóinak széles területét A takarékossági bizottság megszervezése alkalmat nyújtana arra is, hogy olyan értékes polgárokat bevonjanak a városi ügyeknek nem is intézői, de véleményezői közé, afrikét a mai közigazgatási rendszer állandósított ideiglenessége s fiatallá varázsolt aggsága zár ki az ügyek intézéséből. Higyjék el, abból sem lenne baj, ha a mai közigazgatás monopolizált impériuma megszűnnék. Talán bölcs dolog volna törődni az átmenettel is s végre a város népét is megkérdezni, mit tart szükségesnek és mit tart helyesnek azok közül az intézkedések köziül, amelyekkel az ő sorsát szabják meg s az ő életének feltételeit alakítják ki. A gondolatok és ötletek takarékossága idején legalább a közvagyon és közjövedelmek kímélete érdekében mégis csak meg kellene alakítani a takarékossági bizottságot. A „Graf Zeppelin n után elkerillte Budapestet és éjfél Bécs fölé érEiefett Magyarországon csak Kaposvárott látták — Budapesten éifél utánig hfába Iesték a léghajót, amely elkerülte a balkánt fővárosokat is (Budapesti tudósítónk telefonjelentése:) Velencéből jelentik: A Gráf Zeppelin Athénből jövet elhaladt a görög partok mellett, majd az otrantói tengerszoroson át az Adria albán partjain és Dalmácián keresztül folytatta utiát Délután 4 órakor átrepült Raguza felett. A léghajó által délben leadott rádiógram szerint az útirány Fiume—Trieszt—Laibach—Bécs. A rádiógram szerint a hajón minden rendben van. Konstantinápolyban, Belgrádban és Bukarestben nagy csalódást keltett, hogy a Graí Zeppelin elkerülte a Balkán fővárosokat. Bécsből jelentik: A Gráf Zeppelinről érkezett jelentés szerint a léghajó ma este 8 órakor átrepült, az Alpokat megkerülve, a dalmát partvidéken levő Bihác felett és Budapest félé tart. Kaposvárról jelentik: Ma éjjel 10 óra 55 perc körül a Gráf Zeppelin átvonult Kaposvár felett. A város lakossága nem igen tudott a Zeppelin érkezéséről és a legtöbben észre sem vették. A kaposvári poshivatalban fedezték fel a Zeppelint, amely reflektorával véletlenül éppen a posta épületéra világított rá. A hatalmas szivar alakú léghajó sok szines lámpával volt kivilágítva. Dél felől érkezett és Domhovár irányában folytatta útját Éjszaka egy órakor a fővárosban nincs ujabb hir a Zeppelinről. Az utolsó jelentés Kaposvárról szól, ahol olyan erős bugással röpült el a gép, hogy igen sokan az uccára lódultak és ugy csodálták a rendkívül alacsonyan repülő, kivilágított gépel« Kaposvárról északi Irányba repült tovább és már egy óra felé Budapesten kellett volna lennie. Hogy egyig nem volt ujabb hir, az annak tulajdonítható, hogy a kisebb községekben nincs éjszakai telefonszolgálat. Budapest nagy izgalomban várta éjfél után a Zeppelint, a színházakból kijövő tömeg a főbb utvonalakon sorakozott fel és leste a gépet. Éjfél után kettőkor jelenti budapesti tudósítónk: A Zeppelin Kaposváron tul északnyugati irányt vett és Budapestet elkerülve égy óra előtt Bécs főié érkezett. Az osztrák főváros fölött több kört irt le, majd tovább röpült Reggel 7-re várják Friedrichshafenbe, Vészi Józsefet ezer pengőre ítélték Teleki Pál saltépHrében, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették Budapest, március 27. Vészi József felsőházi tag, a Pester Lloyd főszerkesztője 1927ben cikket irt, amelyben a romániai diákzavargásokkal kapcsolatban foglalkozott Bccker porosz kultuszminiszter erélyes fellépésével. A cikkben Teleki Pál grófról is szó volt, aki annak tartalma miatt sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén pört indított Vészi József ellen. Vészi Józsefet ma vonla felelősségre a bün'•^tőtőrvényszék, aki kijelentette, hogy nem J érzi magát bűnösnek, mert a cikket föntos i állami és nemzeti érdek szolgálatában irta és igazat irt, amikor azt állította Teleki Pál grófra vonatkoztatva, hogtj Magyarországon is akadnak férfiak, akik az ifjúságot olyan útra akarják terelni, amely nem hozható összhangba a magyar törvényekkel. Vázolta a nagyváradi rombolásokat, majd elmondotta, hogy nálunk Is voltak egyetemi igazoltatások. Akkor megjelent egy falragasz, amelyet gróf Teleki is aláirt és amelyben arról volt szó, hogy nem fogják türnf} hogy hozzányúljanak a «u-