Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-28 / 71. szám

no* DftLMACVÍRORSZÁG /929 március 27. merus clausushoz. A törvény alapján felvett diátokat ezután törvénytelenül taszították ki a rombolók az egyetem falai közül. — Ha Magyarországon azt sem lehet büntetlenül megírni — mondotta emelt hangon —. hogy az ifjúságot olyan útra próbálják terelni, amely nem egyeztethető össze az ország alkotmányos törvényeivel, ha ezt sem lehet kimondani, akkor Magyarországon megszűnt a véleménynyilvánítási szabadság! Vészi kérte a bizonyítás elrendelését, mjre Teleki ügyvédje kijelentette, hogy a nlakátot a belügyminiszter engedélyezte. Erődi-Harrach Tihamér védő kijelentette, hogy Vészi azért irta a cikket, hogy a külföldet megnyugtassa, hogy Magyarországon nem lehet általánosítani az egyetemi zavargások ügyében. A pörbeszédek elhangzása után a törvényszék Vészi Józsefet rágalmazás vétségeben mondotta ki bűnösnek és ezer pengő pénzbüntetésre ilélte, de a büntetés végrehajtását jelfüggesztette. Az indokolás szerint a plakát nem tartalmaz törvényellenes dolgot, azt a hatóságok is engedélyezték. Az Ítélet kiszabásánál tekintetbe vette a Töreky-lanács Vészi érdemes u ¡ságiról munkásságát. csak az anyagilag érdekelt urak nem, — Ki az anyagilag érdekelt? — kérdi tőle Pásztor — talán az egyetemi tanárok ügy. védje. Kormányos ezután arról beszél, hogy minek a gyermekkórház, amikor van gyermekklinika. Pásztor József személyes kérdésben kér szót. Felszólitja Kormányos Benőt, hogy jelentse ki, hogy kiket tart az egyetemi kérdésben anyagilag érdekeltnek. — Semmi esetre sem a szerkesztő urat — mondja Kormányos. — Köszönöm — folytatja Pásztor — és ezek után kijelentem, sőt hajlandó vagyok ennek perrendszerü bizonyítására, hogy Kormányos Benő bizottsági tag ur anyagilag érdekelt az egyetemmel kapcsolatban. Kormányos Benő tiltakozik és arról beszél, hogy senkit sem akart egyéni tisztességébea sérteni. Dr. Bodnár Géza is az egyetem és a város viszonyáról beszél. Szeged lakossága mindent megtett az egyetemért, de megjelelő megértést, méltánylást eddig nem tapasztalhatott az egyelem részéről. Foglalkozik a kisajátítás kérdésével és megállapítja, hogy ha valami szociális problémára kellene pénz, a város tanácsa mindig a súlyos gazdasági helyzetre hivatkozik, de ha az egyetemről van szó, akkor bámulatos könynyedséggel jelöli ki a tanács a fedezetet Holfer Jenő a város fejlődése szempontjából elhibázottnak tartja, hogy a kijelölt részen minden hely egyetemi épülettel épüljön be és kizárja a magánépitkezés lehetőségét Városrendezési szempontból helyesebb lenne, ha Doránszky indítványa szerint a kollégium a kiskaszinó telkén épülne fel, mert ezzel mpskie-zdődnt» a Maros-ucca rendezése. Dr. Faj ka Lajos Doránszky inditváuyáhoc csatlakozik. Utána a polgármester szólalt fel. Kijelenti, hogy az egyetem tanárai; szegedi polgároknak érzik magukat, résztvesznek a társadalmi életben, régi szegedi családokkal vendégbarátságban élnek. Az egyetem beolvadt a város életébe. A város közönsége is szereti, becsüli az egyetem tanárait. Amikor az egyetemet Szegedre helyezték, voltak ellenzői az egyetemnek, mert menekültekkel volt túlzsúfolva a város. Szegednek minden áldozatot meg kellett hoznia, hogy megkapja az egyetemet. A városnak körülbelül 8 millió pengőjébe kerül az egyetem, amelynek költségvetése évente 4 millió pengő és ennek legnagyobb részét itt költi el Szegeden. Nem tudom, hogy mennyi lesz a végösszege az áldozatoknak, de azt tudom, hogy ha uj intézményt hoznak Szegedre és csak ugy hozzák, ha a város áldozatot hoz, hát azt megadom, mert Szegednek szüksége van az uj intézményekre, hogy pótolhassa elvesztett hinterlandját. Most a kultuszminiszter az Eötvös-kollégiumot akarja lehozni Szegedre. Elmondja ezután, hogy a kultuszminiszter vagy harminc telek közül választotta ki a Boldogasszony-sugáruti te'ektömbőt. Ez a megoldás is szolgálja a városrendezés céljait, mert befejezi a Gizella-teret és megszünteti a Boldogasszony-sugárut elejének diszharmóniáját. Azt mondja ezután a polgármester, hogy az egyetem gazdasági szempontból felér egy 5000 munkással dolgozó gyárral. Nem a tanács akarta átadni az egyetemnek a kórházat, hanem én. De az egyetem nem vette át. A kórház ne haragudjon tehát az egyetemre. Alaptalan az a vád is, mintha a város csak az egyetem figyelmeztetésére vette észre a tüdővészveszedelmet A polgármester végül a tanácsi javaslat elfogadását kérte. A többség a tanács javaslatát elfogadta és ezzel véget ért a hosszura nyúlt márciusi közgyűlés. KöigyilBéfg vita as egyetem és a város viszonyáról A közgyűlés megszavazia a Boldogasszony-sugáruti telkek kisajátítását (A Délmagyarország munkatársától.) A polgármester négy óra után néhány perccel nyitotta meg szerdán délután a folytatólagos közgyűlést, amelynek napirendjén két póttárgy szerepelt, két egyetemi kisajátítás. Az első a Nap-ucca 5. számú telek kisajátítási engedélyének módosítása volt. Erre a telekre a város kapott már kisajátítási engedélyt, azonban — egyetemi célokra, a telket viszont a tanárképző intézet kapta meg. A tanács javaslatára a közgyűlés vita nélkül elhatározta, hogy felterjesztésben kéri a kereskedelmi minisztertől a kisajátítási engedély módosítását. Vitéz dr. Szabó Géza ismertette ezután a. kultuszminiszter leiratát az Eötvös-kollégium telkének megszerzése ügyében. A leírat felszólitja a várost, hogy sajátítsa ki a Boldogasszony-sugárut elején kijelölt négy telekből álló telektömböt és közli, hogy a miniszter a vásárláshoz 100.000 pengő államsegélyt utal ki. A tanács javasolja, hogy a közgyűlés kérjen kisajátítási jogot a kérdéses telekre és a vételár fedezetére jelölje ki a 100.000 pengős államsegélyen kivül az egyetemi kisajátítási célokra még rendelkezésre álló 85.000 pengő szükséges részét, tehát ez a telekszerzés nem jelent a városra ujabb megterheltetést. Dr. Vadász János szólalt fel először. A tanács javaslatát elfogadhatónak tartja, mert a mérnöki becslés reális és igy a városnak a telekszerzés mindössze 30—40 ezer pengőbe kerül. A kollégiumépités ugyan állami felada't, de a jelenlegi viszonyok között a városnak is hozzá kell járulnia, hogy munkaalkalmat teremtsen. — Az egyetem ma, nyolc évi itt tartózkodás után, még mindig idegennek érzi magát — mondja ezután. A város 920.000 pengő kamatterhet vállalt el eddig az egyetemért. Igaz, hogy ezért sok jót adolt az egyetem, de a város sem gazdasági, sem erkölcsi téren nem kap elegendő ellenszolgáltatást az egyetemért. Az egyetemen szegedit alig találni sem a tanári karban, sem a tisztviselők körében. De az egyetem sem tud beleilleszkedni a város kereteibe, talán azért, mert nem tudja elfeledni Kolozsvárt De a város sem bánik ugy az egyetemmel, mint ahogyan kellene. Legutóbb, a közegészségügyi bizottság ülésén is méltatlanul kezelték az egyetemi tanárok felszólalását. Az egyetemet diplomáciával kell kezelni, hogy az megszeresse a várost. Amíg nem melegednek föl Szeged iránt, nem is érzik magukat szegedieknek. Kéri végül a tanácsot, hogy jelölje meg azt a végső összeget, amelyet fel kell áldozni az egyetemért, mert a város nem áldozhat mindennap ujabb összegeket Doránszky Károly a tanács javaslalával szemben azt indítványozza, hogy az Eötvös-kollégium számára a kiskaszinó telkét sajátítsák ki. Szerinte ezen a területen lényegesen kisebb lesz a kisajátiA*Kardos-tésztaS Kivált minőségéért a gyár szavaiéi.'! j tási költség, mert az egyetem körül éppen az egyetemi építkezések miatt igen megdrágultak a telkek. Pásztor József hiányosnak tartja Doránszky indítványát, amely nem konkretizálja sem a terület, sem a vételár nagyságát Vadász János felszólalását helyesli, mert a város teherbiróképessége ki van merítve. Dr. Szivessy Lehel legutóbbi javaslata kapcsán a tanács nem talált fedezetet egy igen fontos szociális probléma megoldására, de most az egyetem ujabb költségeire nehézség nélkül jelöli ki a fedezetet. Ezután foglalkozik Vadász felszólalásának a város és az egyetem viszonyára vonatkozó részével. Vadász . János ezért a hideg viszonyért a város hatóságát és lakosságát hibáztatja. Ugy a hatóság, mint a város az építkezésekkel kapcsolatban hozott áldozatokkal mindent megtett az egyetemért, de sokat tett társadalmi téren is. Hibás azonban a polgármester, aki egyes nyilatkozataiban azt a hitet keltette, hogy az egyetem tanári karát az egész város fölé helyezi. Egészen biztos, hogy a kívülről való kormányzás elve megtört két helyen, ott, ahol jelentkezett Petrik Antal és ott, ahol jelentkezett az egyetem egyik-másik tanára. A kórházi vita nyomot hagyott mindenütt A nyilvánosság és a lakosság egyöntetűen a közkórház megtartása mellett foglalt állást, de a tanács az egységes közvélemény ellenére minden áron egyetemesiteni akarta a kórházat. — Elismerem, hogy a szegedi egyetem tanárai között van számos kiválóság, például a szegedi származású Berecz János, vagy Hoiniss Elemér, de vannak mások is, sokan. Ezt azért hangsúlyozom, nehogy félreértsék beszédem célját. Ennek ellenére sem helyes, hogy a szegedi orvosi gárda kiválóságai harcolhattak évtizedekig a tüdővész frontján, munkájuk meddő maradt, de amikor előállt ugyanezekkel az indítványokkal az egyetem egyik-másik tanára, akkor a polgármester ezeknek az indítványoknak — természetesen helyesen — nagy jelentőséget tulajdonított Ezek a hatósági intézkedések vertek éket az egyetem és a város társadalma közé. A varos lakossága megérezte, hogy a polgármester részéről a város régi polgárait méltatlan mellőzés éri az egyetem javára. A béke első feltétele, hogy a hatóság változtasson eddigi magatartásán. Legutóbb Szegeden jártak a székely irók. A szegedi lakosság nagy szeretettel fogadta őket. Az estélvt az egyetemi Bethlen Gábor Kör rendeate. A meghivón volt vagy 100—150 név, de köztük mindössze 3—4 olyan ur neve, aki nem tartozik az egyetemhez. Ez az eset is, mint még sok más, amit itt el nem mondott, mutatja, hogy az egyetem környékén, meg a városházán kellene végre olyan magatartást tanúsítani, amely megszüntetné a szegedi lakosság sorozatos sérelmeit és hozzájárulna ezzel az egyetem és a lakosság közti viszony kiegyenlítéséhez. Dr. Kormányos Benő elfogadja a tanács javaslatát. Kijelenti, hogy mir.üea szegedi polgár szereti az egyetemet.