Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-13 / 36. szám

Í929 fefrrnír 13. KidolgosztáTte. asz árvisfubile um nagyszabású programját MegfylvfáK Szeged &árom Képviselőjét és — Baiabás Bélát (A Délmagyarország munkatársától.') Ked­den teljes hivatalszCi.net volt a városházán. 'A hivatalok zárva maradtak, a városháza fo­lyosói néptelenek, csak a polgármester szo­bájában volt egy fontos értekezlet. Az az ad­hoc bizottság ült össze, amely az árvízévfor­duló programját beszélte meg. Az értekezle­ten dr. Somogyi Szilveszter polgármester el­nökölt és résztvett rajta dr. Dézsi Lajos egye­temi rektor, Móra Ferenc múzeumigazgató, dr. Szalag József kerületi főkapitány, a Du­gonics-Társaság elnöke, dr. Gaál Endre ny. kulturtanácsnok, dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár, Bokor Adolf, a Lloyd elnöke, Kör­mendig Mátyás felsőházi tag, Tarnag Ernő színigazgató és a tanács tagjai. Az értekezletet a polgármester nyitotta meg. Elmondotta, hogy az árviz ötvenedik évfor­dulója alkalmával azért nem rendez a város nagyobbszabásu jubileumi ünnepséget, mert a nagyarányú építkezések még befejezetlenek és a város legszebb részein még romhalmaz éktelenkedik. A nevezetes évfordulóról azért mégis meg kell emlékezni valamilyen formá­ban. Az ünnepség programjának a vázlata már kialakult. A vázlat szerint március tizen­kettedikén, az árviz évfordulóján minden fe­lekezet templomában emléklsfenliszíeleíei tartariának reggel tízórai kezdettel. A' hiva­talos istentisztelet a fogadalmi templomban t»nrte. A főispánt felkéri a város tanácsa a rendkívüli díszközgyűlés összehívására. A közgyűlés megnyitó beszédét a főispán tartaná, utána a polgármester mon­dana beszédet a város elmúlt ötven esztende­jéről, de az ünnepi szónoklatot az árviz egyik öntudatos szemtanújának kellene elmondania. Erre a célra a legalkalmasabbnak tartja a polgármester dr. Gaál Endrét, aki végigélte Szeged pusztulását és arról igen eleven imp­ressziói vannak. Délután i a Dugonics-Társaság tartana diszülést, este pedig megfelelő mű­sorral a szinház tartana díszelőadást A polgármester megnyitó beszéde után dr. Szalag József ismertette tervezetét Kifejtette, hogy az árviz évfordulója gyászévforduló, örömre nem ad okot, a tulajdonképeni jubi­leumot a város a rekonstrukció évfordulóján tarthatja meg. A pusztulás évfordulójára azonban emlékeznie kell a városnak. A pol­gármester programvázlatát megfelelőnek tart­ja, de ugy véli, hogy abba az ifjúságot is bele kell kapcsolni éppen ugy az egyetem, mint a közép- és az alsófoku iskolák ifjúsá­gát. A Dugonics-Társaság diszülésének prog­ramját már összeállították. A program sze­rint az elnöki megnyitó után dr. Somogyi Szilveszter polgármester méltatná az évfor­duló jelentőségét helyi, dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök pedig országos szempontból. Dr. Dézsi Lajos rektor az elmúlt félévszázad irodalmi eseményeiről tartana méltató elő­adást Veress Gábor vasúti üzletigazgató pe­dig kijelölne egy műszaki embert, aki az ár­viz technikai vonatkozásairól értekezne. Ju­hász Gyula árvizódáját a színtársulat egyik tagja adná elő, végül Móra Ferenc emlékezést tartana az árviz szomorú és humoros momen­tumairól A színház az ünnepi díszelőadás keletében előadhatná Jókai—Hevesi Az uj földesúr cimü szinmüvét amelyben árvízről is van szó és amely két év óta nem ment a szegedi színpadon. Az előadás előtt' a társulat egyik tagja elszavalná Sza­bados János A Tisza cimü költeményét A fő­kapitány szerint a sajtóra is igen nagy sze­rep vár. A rendezőbizoltságnak fel kellene kérnie a szegedi sajtót, hogy az árviz évfordu­j&ián méltó kerejte4kö£ött foglalkozzon a naj> Jelentőségével és gondoskodjon a budapesti lapok megfelelő tájékoztatásáról is. Tarnag Ernő színigazgató a színházi disz előadás programját nem tartja megfelelőnek. Szerinte alkalmasabb lenne, ha a díszelőadás a filharmonikusok nyitányával kezdődne. Ez­után szavalná el valaki Szabados János köl­teményét A társulat Az uj földesúrnak csak az árvizfelvonását adná elő, de előadná a Dorottya tiszaparii felvonását is. A színigazgató javaslatát rövid vita után elv ette a bizottság és a főkapitány terveze­tét fogadta el azzal az indokolással, hogy a közönséget csak az egységes cselekményü elő­adás vonzza. Dr. Dézsi Lajos egyetem! rektor a2 egye­tem tanácsa nevében nyilatkozott. Kijelen­tette, hogy ez egyelem kész őrömmel csatlakozik ehez az akcióhoz, mert amióta hajlékot kapott Szegeden, mindig arra törekedett, hogy szervesebben kapcso­lódjon össze ezzel a várossal. Már régebben felterjesztést intézett az egyetemi tanács a kultuszminiszterhez és kérte, hogy az árviz évfordulóját sorozza a miniszter a hivatalos egyetemi ünnepek közé. Az egyetem az évfor­duló alkalmával külön ünnepséget nem kíván rendezni, mert ezt feleslegesnek tartja, ellen­ben a rektor felhívja az ifjúságot, hogy a hi­vatalos ünnepségeken teljes számban TOgyeB részt Dr. Tonelli Sándor célszerűnek tartaná, ha a muzeam az évforduló alkalmából kiállítást rendezne az árvíz emlékeibőL Móra Ferenc erre bejelentette, hogy a mu­zeum ezt a kiállítást minden évben megren­dezi, most azonban az a terve, hogy felhívást intéz a város közönségéhez és egy nyolc na­pig tartó árvíz jubileumi kiállításra bekéri az összes feltalálható, de eddig esetleg ismeret­len relikviákat, képeket, leveleket, könyve­ket, nyomtatványokat, rajzokat slb. Sőt el­kéri erre áz időre a budapesti Szépművészeti Muzeumtól azt a két francia festő által fes­tett árvízi festményt is, amelyet tulajdonké­pen a város kapott, de az állam megváltott és azóta őrzik ezeket a képeket a Szépművé­szeti Muzenmban. A bizottság ezután az ünnepség keretei­ről beszélt Abban állapodtak meg, hogy a vidékiek közül hivatalosan csak a város országgyűlés! képviselőit hívják meg. A város díszközgyűlésére azonban nyomtatott meghívókat bocsájtanak ki. Kü­lön meghívják Barabás Bélát, a román par­lament erdélyi képviselőjét, aki az árviz ide­jén, mint diák, résztvett a mentési munká­latokban. Kőrmendg Mátyás indítványára elhatároz­ták, hogy a díszközgyűlés programját kibS­vitik és a közgyűléssel kiküldetnek egy bi­zottságot, amely már most megkezdi majd a rekonstrukció nagyszabású jubileumi ünnep­ségeinek előkészítését endfirsés betiltotta szerdal gyűlését Feltűnést Iceltö IndoRolás — A gyűlésen a Közigazgatási refor­mot alsaríáls. tsmestetnl (A Délmagyar ország munkatársától.) A sze­gedi szociáldemokrata párt — mint jelen­tettük — szerda estére a Munkásotthon nagy­termébe gvülést hívott össze, amelyen a közigazgatás! „reformot" akarták ismertetni. A szegedi szociáldemok­rata párt abban a hiszemben hirdette meg gyűlését hogy annak megtartása elé a rend­őrség nem fog akadályokat gördíteni, hiszen az ország más részeiben, a fővárosban egy­szerre hat olyan gyűlést is engedélyezlek, amelyeken kizárólag a készülő községi köz­igazgatási reformmal foglalkoztak. Annál nagyobb feltűnést keltett kedden dél. után a rendőrségnek az a végzése, amely ­a tervezett gyűlési betiltotta. A' rendőrség végzését azzal Indokolja, hogy i>a párt a gyűlést a lapokban olyan tenden­ciával hirdette meg, amely alkalmasnak lát­szik a lakosság egy rétegének a félrevezeté­sére. Az ilyen szándékos irányzatú beállítás pedig a lakosság nyugalmát is veszélyezteti, a közrendet is zavarja, ezért a gyűlést be kellett tiltank. A rendőrség végzése és betiltásának indo­kolása nagy feltűnést keltett. Ha&szia a fagyban Kogutowitz professzor bizalcodó nyilatkozata a szibériai fagy• Hullámról VonaibesssünieÉéseh: a Múvm vonalain (A Délmagyarország munkatársától.) Az embertelen hideg keddre valamivel megeny­hült. Hajnalban megindult a hóesés és a reggeli járókelők már hólepellel borítva ta­lálták Szeged uccáit. Egész napon át tartott a havazás, hol erosebben, hol gyengébben, mire pedig sötétbe hajlott a délután, egészen fehérbe borult a város, a hőmérő pedig minusz 8 Sokig emelkedett -V.,, A reménykedőket bizonyára mégnyugtatja dr. Kogutowitz Károly professzor nyilatkozata, aki rövid időn belül lényeges ^.TZAU^ LIKŐR RUM KONYAK, | javulást helyezett kilátásba, x | — Általában lassú enyhülés várható — mondotta Kogutowitz professzor. Franciaország és Isi and felől jönnek a ned­ves depressziók, amelyek a barométer sülyc­dését és borulást vonnak maguk után. — A szokatlan hideg egyébként tipikus esete annak, ahogyan nálunk az ilyen zord tél be szokott következni. Ilyen zord telek a het­venes-nyolcvanas években voltak. Előzetesen az egész országot elég vastag hóréteg borí­totta, amelyek elősegítették, hogy a fehér le­peltől a napsugarak nem melegítették fel a földet és a magas barométer állással járó de­rült időjárás éjszaka nagy hősülyedést okozott. A felhő ugyanis ilyenkor télen ugy szerepel, mint védőtakaró. Ha tehát a barométer ma­gasan áll, szép idő van és akkor fokozódik a hideg. így mutatkozott a hetvenes-nyolc­vanas évek amejy két-három hé-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom