Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-13 / 36. szám
Í929 fefrrnír 13. KidolgosztáTte. asz árvisfubile um nagyszabású programját MegfylvfáK Szeged &árom Képviselőjét és — Baiabás Bélát (A Délmagyarország munkatársától.') Kedden teljes hivatalszCi.net volt a városházán. 'A hivatalok zárva maradtak, a városháza folyosói néptelenek, csak a polgármester szobájában volt egy fontos értekezlet. Az az adhoc bizottság ült össze, amely az árvízévforduló programját beszélte meg. Az értekezleten dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt és résztvett rajta dr. Dézsi Lajos egyetemi rektor, Móra Ferenc múzeumigazgató, dr. Szalag József kerületi főkapitány, a Dugonics-Társaság elnöke, dr. Gaál Endre ny. kulturtanácsnok, dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár, Bokor Adolf, a Lloyd elnöke, Körmendig Mátyás felsőházi tag, Tarnag Ernő színigazgató és a tanács tagjai. Az értekezletet a polgármester nyitotta meg. Elmondotta, hogy az árviz ötvenedik évfordulója alkalmával azért nem rendez a város nagyobbszabásu jubileumi ünnepséget, mert a nagyarányú építkezések még befejezetlenek és a város legszebb részein még romhalmaz éktelenkedik. A nevezetes évfordulóról azért mégis meg kell emlékezni valamilyen formában. Az ünnepség programjának a vázlata már kialakult. A vázlat szerint március tizenkettedikén, az árviz évfordulóján minden felekezet templomában emléklsfenliszíeleíei tartariának reggel tízórai kezdettel. A' hivatalos istentisztelet a fogadalmi templomban t»nrte. A főispánt felkéri a város tanácsa a rendkívüli díszközgyűlés összehívására. A közgyűlés megnyitó beszédét a főispán tartaná, utána a polgármester mondana beszédet a város elmúlt ötven esztendejéről, de az ünnepi szónoklatot az árviz egyik öntudatos szemtanújának kellene elmondania. Erre a célra a legalkalmasabbnak tartja a polgármester dr. Gaál Endrét, aki végigélte Szeged pusztulását és arról igen eleven impressziói vannak. Délután i a Dugonics-Társaság tartana diszülést, este pedig megfelelő műsorral a szinház tartana díszelőadást A polgármester megnyitó beszéde után dr. Szalag József ismertette tervezetét Kifejtette, hogy az árviz évfordulója gyászévforduló, örömre nem ad okot, a tulajdonképeni jubileumot a város a rekonstrukció évfordulóján tarthatja meg. A pusztulás évfordulójára azonban emlékeznie kell a városnak. A polgármester programvázlatát megfelelőnek tartja, de ugy véli, hogy abba az ifjúságot is bele kell kapcsolni éppen ugy az egyetem, mint a közép- és az alsófoku iskolák ifjúságát. A Dugonics-Társaság diszülésének programját már összeállították. A program szerint az elnöki megnyitó után dr. Somogyi Szilveszter polgármester méltatná az évforduló jelentőségét helyi, dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök pedig országos szempontból. Dr. Dézsi Lajos rektor az elmúlt félévszázad irodalmi eseményeiről tartana méltató előadást Veress Gábor vasúti üzletigazgató pedig kijelölne egy műszaki embert, aki az árviz technikai vonatkozásairól értekezne. Juhász Gyula árvizódáját a színtársulat egyik tagja adná elő, végül Móra Ferenc emlékezést tartana az árviz szomorú és humoros momentumairól A színház az ünnepi díszelőadás keletében előadhatná Jókai—Hevesi Az uj földesúr cimü szinmüvét amelyben árvízről is van szó és amely két év óta nem ment a szegedi színpadon. Az előadás előtt' a társulat egyik tagja elszavalná Szabados János A Tisza cimü költeményét A főkapitány szerint a sajtóra is igen nagy szerep vár. A rendezőbizoltságnak fel kellene kérnie a szegedi sajtót, hogy az árviz évforduj&ián méltó kerejte4kö£ött foglalkozzon a naj> Jelentőségével és gondoskodjon a budapesti lapok megfelelő tájékoztatásáról is. Tarnag Ernő színigazgató a színházi disz előadás programját nem tartja megfelelőnek. Szerinte alkalmasabb lenne, ha a díszelőadás a filharmonikusok nyitányával kezdődne. Ezután szavalná el valaki Szabados János költeményét A társulat Az uj földesúrnak csak az árvizfelvonását adná elő, de előadná a Dorottya tiszaparii felvonását is. A színigazgató javaslatát rövid vita után elv ette a bizottság és a főkapitány tervezetét fogadta el azzal az indokolással, hogy a közönséget csak az egységes cselekményü előadás vonzza. Dr. Dézsi Lajos egyetem! rektor a2 egyetem tanácsa nevében nyilatkozott. Kijelentette, hogy ez egyelem kész őrömmel csatlakozik ehez az akcióhoz, mert amióta hajlékot kapott Szegeden, mindig arra törekedett, hogy szervesebben kapcsolódjon össze ezzel a várossal. Már régebben felterjesztést intézett az egyetemi tanács a kultuszminiszterhez és kérte, hogy az árviz évfordulóját sorozza a miniszter a hivatalos egyetemi ünnepek közé. Az egyetem az évforduló alkalmával külön ünnepséget nem kíván rendezni, mert ezt feleslegesnek tartja, ellenben a rektor felhívja az ifjúságot, hogy a hivatalos ünnepségeken teljes számban TOgyeB részt Dr. Tonelli Sándor célszerűnek tartaná, ha a muzeam az évforduló alkalmából kiállítást rendezne az árvíz emlékeibőL Móra Ferenc erre bejelentette, hogy a muzeum ezt a kiállítást minden évben megrendezi, most azonban az a terve, hogy felhívást intéz a város közönségéhez és egy nyolc napig tartó árvíz jubileumi kiállításra bekéri az összes feltalálható, de eddig esetleg ismeretlen relikviákat, képeket, leveleket, könyveket, nyomtatványokat, rajzokat slb. Sőt elkéri erre áz időre a budapesti Szépművészeti Muzeumtól azt a két francia festő által festett árvízi festményt is, amelyet tulajdonképen a város kapott, de az állam megváltott és azóta őrzik ezeket a képeket a Szépművészeti Muzenmban. A bizottság ezután az ünnepség kereteiről beszélt Abban állapodtak meg, hogy a vidékiek közül hivatalosan csak a város országgyűlés! képviselőit hívják meg. A város díszközgyűlésére azonban nyomtatott meghívókat bocsájtanak ki. Külön meghívják Barabás Bélát, a román parlament erdélyi képviselőjét, aki az árviz idején, mint diák, résztvett a mentési munkálatokban. Kőrmendg Mátyás indítványára elhatározták, hogy a díszközgyűlés programját kibSvitik és a közgyűléssel kiküldetnek egy bizottságot, amely már most megkezdi majd a rekonstrukció nagyszabású jubileumi ünnepségeinek előkészítését endfirsés betiltotta szerdal gyűlését Feltűnést Iceltö IndoRolás — A gyűlésen a Közigazgatási reformot alsaríáls. tsmestetnl (A Délmagyar ország munkatársától.) A szegedi szociáldemokrata párt — mint jelentettük — szerda estére a Munkásotthon nagytermébe gvülést hívott össze, amelyen a közigazgatás! „reformot" akarták ismertetni. A szegedi szociáldemokrata párt abban a hiszemben hirdette meg gyűlését hogy annak megtartása elé a rendőrség nem fog akadályokat gördíteni, hiszen az ország más részeiben, a fővárosban egyszerre hat olyan gyűlést is engedélyezlek, amelyeken kizárólag a készülő községi közigazgatási reformmal foglalkoztak. Annál nagyobb feltűnést keltett kedden dél. után a rendőrségnek az a végzése, amely a tervezett gyűlési betiltotta. A' rendőrség végzését azzal Indokolja, hogy i>a párt a gyűlést a lapokban olyan tendenciával hirdette meg, amely alkalmasnak látszik a lakosság egy rétegének a félrevezetésére. Az ilyen szándékos irányzatú beállítás pedig a lakosság nyugalmát is veszélyezteti, a közrendet is zavarja, ezért a gyűlést be kellett tiltank. A rendőrség végzése és betiltásának indokolása nagy feltűnést keltett. Ha&szia a fagyban Kogutowitz professzor bizalcodó nyilatkozata a szibériai fagy• Hullámról VonaibesssünieÉéseh: a Múvm vonalain (A Délmagyarország munkatársától.) Az embertelen hideg keddre valamivel megenyhült. Hajnalban megindult a hóesés és a reggeli járókelők már hólepellel borítva találták Szeged uccáit. Egész napon át tartott a havazás, hol erosebben, hol gyengébben, mire pedig sötétbe hajlott a délután, egészen fehérbe borult a város, a hőmérő pedig minusz 8 Sokig emelkedett -V.,, A reménykedőket bizonyára mégnyugtatja dr. Kogutowitz Károly professzor nyilatkozata, aki rövid időn belül lényeges ^.TZAU^ LIKŐR RUM KONYAK, | javulást helyezett kilátásba, x | — Általában lassú enyhülés várható — mondotta Kogutowitz professzor. Franciaország és Isi and felől jönnek a nedves depressziók, amelyek a barométer sülycdését és borulást vonnak maguk után. — A szokatlan hideg egyébként tipikus esete annak, ahogyan nálunk az ilyen zord tél be szokott következni. Ilyen zord telek a hetvenes-nyolcvanas években voltak. Előzetesen az egész országot elég vastag hóréteg borította, amelyek elősegítették, hogy a fehér lepeltől a napsugarak nem melegítették fel a földet és a magas barométer állással járó derült időjárás éjszaka nagy hősülyedést okozott. A felhő ugyanis ilyenkor télen ugy szerepel, mint védőtakaró. Ha tehát a barométer magasan áll, szép idő van és akkor fokozódik a hideg. így mutatkozott a hetvenes-nyolcvanas évek amejy két-három hé-4