Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

í"í)2?) Tefiriiärr 5. /1'gLMAíiv' fK»aszA(i Li'-fc"wj Nagygyűlés íilníelelf vasárnap Budapesten a vidéki asszonyok passMv válaszléfega melleit Szegedi felszólalás a nők közyyülési Képviseletéért (A Délmagyar ország budapesti munkatársától.) A közigazgatás reformjáról szóió törvényjavaslat, mint ismeretes, azon az alapon, hogy a vidék »éretlent még, kizárta a vidéki nőket a közgyűlési termekből. Mig a budapesti asszonyok választók és beválaszt hatók a közgyűlésekbe, addig a vidéki asszonyok nem vehetnek majd részt a közigazgatás ügyeinek közvetlen intézésében, nem lesz passzív választói joguk. Ez a sérelem arra indította a Budapesten mü'.ödő nőegyesületeket, hogy politikai pártállásra és szeparált célokra való tekintet nélkül, közös tiltakozó nagygyűlést hívjanak össze. A gyűlést vasárnap délelöit tartották meg a vármegyeháza diszes és hatalmas nagytermében. A nagygyűlésen gróf Appomji Albertnc elnökölt, aki bejelentette, hogy a nők küzdeni fognak ezen igazságtalanság ellen és minden eszközt megragadnak, hogy megmásittassák ezt a közigazgatási »reformot«. Apponyiné beszéde után szólásra emelkedett Erödi-Harrach Tihamér képviselő. Ha nem sokallották a nők áldozatkészségét a háborúban, mondotta, ne féljenek most se tőlükj amikor emberi cs ttírsadalmi jogokat kell adni nekik. Hiszen úgyis azok a nők kerülnek csak a képviselőIestületekbe, akiket méltóknak tartanak rá a választók, nc zárják cl ezek elől a hasznos polgárnők elől az érvényesülés útját. A képviselők nagyrésze állást foglal a tervezett intézkedés ellen, a siker csak attól függ, hogy í a nők milyen energiával támogatják n képvisclőkct. Dr. Baracs Marcell képviselő t-.irioii most nagyhatású beszédet. 'Nem kell félni- a nők bevonulásától a közélet porondjára, n< ndoíta többek között, mert legalább becsi1 .osebb szellemet, uyilt tekintetet cs tisz'.ább közéleti erkölcsöket fognak belevinni a közügyek intézésébe. Az aktiv választójogok p. szsziv jogok nélkül csak csörgő, amit a gyerekek kezébe adnak. Küzdeni kell és ne hagyják magukat semmibe venni a nők. A győzelem önökön áll — így fejezte be beszédét Baracs. Erdödi Tihamér országgyűlési képviselő beszélt még a nők jogai mellett, majd a feministák vezetője, Vámbéry Melanie lelkes cs ol.es felszólalása után a Katolikus NŐ^gyesülclek Szövetségének, az Asszonyok Nemzeti Szövetségének, a Magyar Görögkatolikus Szövetségnek és a Budapesti Izraelita Nőegyesületnek cgy-egy kiküldöile beszélt. Most a jogaikban közvetlenül érintett vidéki női társadalomnak a nagygyűlésre meghívóit képviselői következtek. Elsőnek Lengyel Vilma, a Délmagyar, ország munkatársa szólalt fel, aki rövid beszédeben a kérdési kulturális cs szociális szempontokból világitól!a meg. Debrecent dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédnő képviselte, a kalocsai asszonyok képviseletében dr. Nyári Béláné tiltakozott. Csatlakozott valamennyi számottevő vidéki város, azok, amelyek nem küldték el képviselőiket, sürgönyíleg mentették ki távolmaradásukat. pengőre egy voll Széchenyi-íéri kereskedői Enyhiíő körülmény: a teljes vagyon! összeomlás r.\ Délmagyarország munkatársától.-) Koreek I Ágostonnak 1927 végéig a Széchenyi-téren volt i ¡-mert és régi férfidivat üzlete. A szorgalmas • kereskedő 1919-ben nyitotta meg üzletét, az üzletmenet azonban cvről-évre rosszabbodott, ugybogy 1923-ben kényszeregyességet kért. A sikeres egyes-égek után társakkal próbálkozott, de üzletét már nem tudta megmenteni. Társai csak jótállásokat adtak, amelyek ' azonban ner.i voltak elegendőek. Az üzlet 1927 végén végül is összeomlott, Koreek Ágoston egy fillér nélkül nv/udt üzletében. Összeomlása után az ügj észség vétkes bukás vétsége cimén eljárást indítóit ellene. A vád szerint Korcck, noha tudta fizetésképtelenségét, csődöt még sem kért maga ellen, sfit halmozta adósságait és mintegy húszezer .pengővel károsította meg hitelezőit, mondja az ügyészség. A hétfői főtárgyaláson Koreek Ágoston tanadta bűnösségét. Elmondotta, hogy kölcsönpénzből nyitóit.-. meg üzletét. A kölcsönért magas kosztkamatot kellett fizetnie. Rossz volt az üzletmenet és még erősebb volt a konkurrenck. Azonban mindig remélt és szorgalmasan törlesztette adósságait. Végűi azonban m 'r képiek:; volt megküzdeni a hitelezőkkel és mindenéi elvesztve került a vádlottak padjára. A pörbeszéder: után a bkóság vétkes bukás vétsége cimén Koreek Ágostont bűnösnek mondotta ki és 50 pengü pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet indokokká szerint a bíróság súlyosbító körüiménynek csak az okozott kár összegét mérlegelte. Enyhítő körülménynek vette azonban a rossz gazdasági üzletmenetet, a nagy konkurreneiát és azt a iéiujt, hogg a vádiolt uaayouiluj teljesen tönkrement. Az ítélet jogerős. Dr« TonellI Sándor főtitkár a szegedi Iparosok állásfoglalásáról (A Délmagyarország munkatársától) I Lapunk más helyén részletes tudósítást közlünk , a szegedi ipartestület vasárnapi közgyűléséről, amc- { Íven ismét győzött a józan, a higgadt és megfontolt közérdekű iparos.illáspont A szavazás után kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai főtitkárhoz, hogy milyen jelentősége van Szeged állásfoglalásának és általában milyen változás várható a kézmüveskamarai kérdésben a vasárnapi döntés után. A kamara főtitkára a következőket mondta tudósítónknak: — A szegedi szavazásnak, de egyáltalán semmiféle állásfoglalásnak túlzott jelentőséget tulajdonítani nem szabad. Aki olvasni tud, megállapíthatta ugyanis a miniszter leiratából, hogy ő nem azt mondta, hogy a szavazás eredményétől teszi függővé elhatározását, hanem egyszerűen megismerni akarta az iparosok véleményét. A szegedi szavazás súlyosan csík a lalba de a kérdés nem Szegeden cs nem az egyfs ipari -sÜilvteUnól, hanem Budapesten fog eldőlni. — Ebből a szempontból én az ipartestületek megsz2vaztatását eleve elhibáztatnak !ar!o;;am. Bekövetkezett az, amit előre megjósoltam, hogy a szavazás után éppen annyira nem lehet képet alkotni az iparosok véleményéről, mint a/,elölt. Szegeden leszavazott a testületi kötelékbe Uavozó iparosok liusz százaléka, lehal több az országos állagnál, meri országszerte csal; tizenct v^szaiéU szavazott. Hova fogja a miniszter azt a 85 százalékot számítani, amely távolmaradásával tünt tett? Csak nem lehet ezekről azt állítani, hogy a kézmüveskamarát akarják? — Az egész szavaztatás csak arra volt jó. hogy páratlanul álló agilációt váltson ki és éket verjen az iparosok közé. Ma, hogy túlestünk a szegedi szavazáson és senki se vádolhat meg kor tescélokkal. elmondhatom, hogy én legsajnálatoS7Crf'nn, CSÜtÖlMtt'' it5tl?kft.. I Ő>to»r& 8 A f8ld8nfuSók dráma ae rro<z forradalomtól a német tümgyértás reprezentáns alkotása Wilhelm Diller'e-vel o főszerepben pcnteklől a. Korzóban. sabbnak azt látom, hogy a kézmüveskam^ra egyes szószólói könnyelműen vagy lelkiismeretlenül valósággal a kereskedelmi és iparkamarák ellen indítottad rágalom-hadjáratit cs őke! az iparosok ciiensí ¿cinek tüntetlek M. Ezért látom szükségesnek most, a szavazás után megnyugtatni az iparosokat, hogy a kamara egyformán képviseli minden iparos érdekét és csak incidensnek tekinti a lefolyt szavazást, amely nem befolyásolhatja kötelességeinek pártatlan teljesítésében. — l)e mit mondjak az olyan vádaskodásokról, inint Dobsa Lászlóé, az IPOSz igazgatójáé, aki azt mondja, hogy a kamarák akadályozták meg sz ipartörvény-novclla negyedik szakaszának az ipsr isck erdekében való megváltoztatását? Ezt meri mondani Dobsa László, aki egyik szövegezi;! ' volt a szakasznak! Nem árt, Iia az iparosok ezl is tudomásul veszik. És mit mondjak Friihv.irth Mátyás képviselőről, aki a mentelmi jog védelme alatt -'ósággal destruktív izgatist folytatott országsze I a kcwcskedrlml és iparkamarák rllen? Ne!.' csak egy mcnlségük lehrt nem tudták, hogy mennyit ártanak az iparosoknak, miker elidegenítik őket a kamaráktól, melyeknek tisztviselői mindenkor lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket. — ismétlem, a szegedi szavazás lezajlott és ft kézmüveskamara ügve nem a vidéken fog eldőlni. Én csak azt szeretném, hogy a mesterségesen felkavart szenvedélyek minél előbb lecsillapodjanak és annak, ami történt, ne maradjon fulánkja egyetlen iparos lelkében. Annak a tizenöt évnek becsületes munkájára hivatkozva, melyet a szegedi kamaránál töltöttem, mondhatom nekik, hogy ez a kamara az ő intézményük és érdekeiket semmi'é'a más intézmény se fogja több odaadás sal és nagyobb lolkv.i-.nöretességg'*' szolgálni. Egy IialáSos fsázspliés ügye a törvényszék eSőtf (A Uéimagyaro! szág munkatársától.) Az össze! történt, hogy a Fodor-telepen Kcringer Ferenc postaaltiszt házat épiíelí. Kcringer a családi ház terveit mérnökkel készíttette cl és a ház felépítését Mulodi Pál építészre bizta. Az építkezési engedély kiadása után hozzáláitak az építkezéshez. Az állványozási munkálatoknál a tulajdonos is felügyelt. A falakat már felhúzták, amikor az egyik esős őszi napon Kecskés András kőművest súlyos szerencsétlenség érte. Az egyik állvány leszakadt és egy hatalmas vasgerenda Kecskésre cselt, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Kecskés András néháav nap múlva belehalt sérüléseibe. Mulodi Pál építész időközben meg halt. mire az ügyészség gondatlanságból okozott emberölés cimén Kcringer Ferenc postaaltiszt ellen indította meg az eljárást. Keringer Ferencet hétfőn vonta felelősségre a törvényszék Vi/d-tanácsa. Keringer kihallgatása alkalmával tagadta bűnösségét. Kijelentette, hogy ő az építkezési munkálatokba nem folyt be cs a szerencsétlenségnél nem is volt jelen. A tanuk kihallgatása után a törvényszék Keringer Ferenc vádló!tat- felmentette a gondatlanságból okozott emberölés vádja alól. A törvényszék ítéletének indokolásában kimondotta, hogy ha hibás állványozás történt, azért egyedül Mulodi Pál építészi lehelne felelősségre vonni. Az ítélet ellen a vád i'elebl ezí'st jelért?!! be. Track ingsk"" nyalAer.dök, kezlyük 129 stb. iegjobb felvitelben PollÁk Tesávéreloüél Cic'tonlcsucca é* SzéchcnyUér Frankó Ands»rc .Dusonlr«" 262 royúQys^eriarébnn Du?;onic».íér (Szeqedl Nopl6 ház) kaptam^ a ¡elUlmultmta'lan hatása és a P ritban kitüntetett j _ I »1» j 91