Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

15)29 fphrnár 5. A szegedi iparosság viharos közgytllésesi leszavazta a kézmtlveskamaraí CA Délmagyarország munkatársától.) Szenvedélyes hangú vitatkozás után vasárnap Szeged iparossága ítéletet mondott az úgynevezett kézmüveskamara ügyében. Győzött az az álláspont, amelyet a józan és megfontolt szegedi iparosság elejétől végig hangoztatott: nem kell több teher, nem kell a kamara. De nem is a városházán leszavazott többség vetette cl a kézmiiveskamara tervét, hanem orz a közel háromezer iparos, aki el se ment szavazni, tartózkodásával is bizonyítva, hogy semmiféle olyan ügy nem érdekli, ami ujabb megadóztatással jár. Ha így nézzük a dolgokat, Szeged 3500 kisiparosságából tehát mindössze 29'J szavazott a kézműveskamara mellett, nem egészen tiz százalék. Talán sohasem voltak még annyian a városháza dísztermében, mint vasárnap az ipartestület közgyűlésén. A folyosón rendőrszakasz ügyelt a rendre, a bejáratok előtt nagyban folyt a kortcskedés. A kamarislák röpcédulákon sorolták fel a kézmiiveskamara paradicsomi gyönyöreit, az ellentábor szavazólapokat osztogatott. Abban a pillanatban, ahogy Körmendtj Mátyás megnyitotta az ülést, az első padból az elnök felé sietett egy iparos és átadta a titkos szavazást kérő ivet. — Méltóztassanak engem megajándékozni ennek a közgyűlésnek a méltóságteljes lefolyásával — mondotta Körmendy. A szónokot ne zavarják, nem fogom tűrni a gúnyos kőzbeszólásokat és ha figyelmeztetésem eredménytelen marad, a rendzavarókat ki fogom vezettetni. Dr. Gyuris István titkár felolvasta a kereskedelemügyi miniszter leiratát. Körmendy elnök: Ügyrendi indítvány érkezett, hogy csak hárman szólhassanak a kamara mellett és hárman ellene. Szavazásra teszem fel az indítványt. A puccsindítvány hallatára — Takács Béla és társai nyújtották be • " kitört első ^i§iar Tomboló zajban állott fel Gombos ¡¿»Iván és elleninditványt tett: — Egyszer egy évben van joga minden iparosnak beszélni — mondotta. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Marosán Emil is. óriási többséggel elfogadják Gombos István índitványát és megkezdődött a szónoklatok sorozata. Papp Zoltán felolvasást szeretett volna rögtönözni a kamara mellett, do rövidesen megunta a meddő kísérletet és leült. Marosán Emil nagy tapsot kap beszédéért: — Uj állásokat akarnak kreálni — mondja. Ha meg is csinálják, mi úgysem kapunk több munkát, azok majd a baráti klikknek jutnak Podven Henrik arról beszélt, hogy az IPOSz eddig sem tudott semmit sem csinálni, most kikopnak onnan, hát kamarát akarnak. — Ugy van, ugy van — zug a terem Podven fejtegetéseire. Katona András is azt vitatja, hogy nem kell kamara. Kitűnő intézmény a meglévő kereskedelmi és iparkamara és ha az iparosság összefog, olt is elérhet mindent. Gál József kapja meg az első elnöki figyelmeztetést, hogy ne zavarja állandóan a közgyűlés menetét, mire az ellenzék kórusban kiáltja feléje: — Házügynök, házügynök! Gombos István mondott ezután beszédet. — Tendenciózus kis cikkecskét kell először kivégeznem. Az egyik lap, bizonyára sugalmazoltan azt irta, hogy cn az IOKSz alelnöke leszek és a szövetkezet jól dotált igazgatói állását is elnyerem. Vegyék tudomásul, hogy ebből egy szó sem igaz. Engem nem lehet megvesztegetni. Megpróbálta ezt az IPOSz, de már nekik is odadobtam az alelnök- ! séget. — A kézmüveskamaráról azt mondom, minek az? Van ipartestületünk, van kamaránk, ahol meg kell és meg lehet védeni a mi érdekeinket. Hiába szerveznek akármilyen központot, ha gerinctelen embereket akarnak odaállítani. Sohasem a szervezetben van a hiba, hanem azokban, akik vezetik. Most a házvételre tér át Gombos cs elmondja, hogy az ipartestület elöljáróságával szemben és ellene igenis 500 millióval többet értek cl a városnál. Ezekre felcsattan a zsúfolásig megtelt karzat. Felháborodva kiabálnak lc a terembe: — Le a házügynökökkel! Körmendy folyton rázza a csengőt, percekig tombol a vihar. Gombos: Lásson végre tisv.tán az iparosság, kik a nagyharguak, kik miért akarják a kézmüvejkamarát. Mostanig jó volt az iparkamara'? Hiszen akárki fordult oda, minden ügyes-bajos dolgát a leglelkiismcretescbben végezték el. Becsületes s -.¿indákkal. ajánlhatom Szeged iparosságának, hogy ne vállalja a kézműveskamarát, mert ujabb terhet már nem bírunk. — Semmiféle kézmüveskamarára nincsen szükségünk — fejezi be beszédét Gombos István, akit perceken át tapsoltak. Stéhly István felszólalását nagy türelmetlenséggel hallgatja a jobboldal. A leghangosabbak között van Gál József is, akinek kivezetését követeli az ellenzék— Volna egy indítványom — mondja Stéhly. Csinálják meg a kamarát azok, akik aJcarják, de azok nélkül, akik nem akarják. Bcrg János állt most fel. — Garantálja-e a kézmüveskamara, hogy kevesebb lesz az adó — kérdezi Berg a közgyűlés állandó helyeslése közben —, garantálja-e a kézmüveskamara, hogy több losz a munka? Gál József közbeszólásaira a következőket mondja: — Az ilyen ember pedig hallgasson! Gál József nekem 1000 pengői ígért, hogy a házeladás körüli szerepét ne leplezzem lel Berg szavaira hangos botrány tört ki. Pillanatok alatt felborult a rend. Az iparosok felugráltak a helyeikről és egymást túlkiabálva hurrogták le Gál Józsefet, aki magából kikelve ökleit rázta Berg János felé, de szavait nem lehetett megérteni. A vihar lccsillapultával Berg azt indítványozta, hogy irjon fel az ipartestület a kormányhoz, hogy semmiféle olyan szervezetet ne létesítsen, ami törvényen alapulhat, — aki nem akar tagja lenni, az ne legyen. Balla József, Kis Géza és Körösi Géza beszéltek ezután a kamara ellen. Kis Géza ezeket mondja: — Nem kell ide propaganda, nem bírjuk, egyszerűen nem bírjuk! Gulicska Antal próbálkozott védeni a kamarát. Lehurroaták. Ábrahám Ferenc is a kamara védelmére kelt, valamint Stefándel Károly és Balog Péter. Kertész József taps között arra mutatott rá, hogy itt a rejtett cél: kivonulni a kamarából. Körmendy elnök mondja, hogy a kamarák jól működnek. Takács Béla volt az utolsó felszólaló. Minden mondatánál elemi erővel tört ki a vihar, nem akarták meghallgatni. — A kereskedelmi és iparkamara nem tett semmit a kisiparosságért, — kezdte. Gombos: Körmendy meg azt mondja, hogy, igen is tettek! Takács Béla halványan áll a pódiumon. — Szavazzunk, szavazzunk, nem vagyunk kíváncsi arra, amit mond! — kiáltják. Körmendy Mátyás ezután nem engedett több felszólalást és a következő kijelentést tette: — Nem vagyok kimondottan a kézmüveskamara álláspontján.4- iparkamarákban minden munkát a legprecízebben bonyolítanak le. Én vagyok a legnagyobb ellensége azoknak, akik a jelenlegi kereskedelmi és iparkamarákat megbolygatni akarnák, mert azoknak a ténykedése engem teljesen kielégít. A kamarák harmadik osztálya nem kell, mert a jelenlegi kamara is megfelelő. Körmendy beszéde után megkezdődött a szavazás. Három szavazatszedő bizottság működött. Két óra körül hirdette ki az eredményt Körmendy elnök. Eszerint a kézmöveskamara pí'en 345, mellette 292 szavazató! adtok le, tehát az ipartestület közgyűlése elvetette a kézmüveskamara tervét. Délután 4 órakor folytatták a közgyűlést, amely azután már normális keretek között zajlóit le. Berg János indítványa hozott élénkséget a délutáni közgyűlésbe, aki azt javasolta, hogy Bózsó János volt ipartestületi titkár nyugdiját addig nc folyósítsák, amíg a többletfizetését le nem törleszti. A közgyűlés azulán Gombos István indítványára utasította az elöljáróságot, hogy követelését Bózsó házára tábláztassa be. Reggel 9 órakor kezdődött és délután 6 órakor fejeződött he az ipartestület közgvülése. ban elővételi dij nélkül válthatók 8LCS0 MULITSIG, amellett a legjobb is, ha elóüzel a BORSSZEM JANKÓ.. Molnár Jenő népszeiü, Humoros, illusztrál! Delmagyarország előfizetői óriási kedvezménnyel J lavonta 60 fillárértl kapják a Boisszem Jankót. Fizessen rá elő a Péimacpyarország| kiadóhivatalában 1