Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

vazott és megakasztott útjában. A segélyvonat, amelyet a helyszínre küldtek, Csataldzsánál szintén megrekedt. Egy a Fekete tengeren és egy másik a Földkőzi tengeren tartózkodó ha­jótól vészjeleket fogtak fel. Mindkél hajót az elsülyedés veszélye fenyegeti. Bécs környékén tegnap —30 fol.ot, Tamswegban —35 fokot mértek. A tegnapi nagy hideg Bécs számos lakásában gáz- és vizvezetékcsőtöréseket idé­zett elő. A melegedők zsúfolva voltait. Ma reg­gel a hőmérő 5 fokkal emelkedett. Trefzkij vasárnap Honsfanfinápolyba érkezett (Budapesti tudósitónk tclefonjelen­fcésc.) Parisból jelentik: Konstanünápolyi jelen­tések most már hivatalosan is megerősítik, hogy Trolzkij vasárnap este felesége és fia kíséretében Konstantinápolyira érkezett. A volt népbiztost egy szakasz vöröskatona cs számos detektív kisérte Konstantinápolyba. Két revolverrel és tőrrel mulatott egf fővárosi bárban (Budapesti tudósitónk telefon jelen­tése.) Ma éjszaka az egyik Erzsébet-köruü mula­tóból előállítottak a főkapitányságra egy púpos fiatalembert, aki több mint két hete állandó ven­dége volt a mulatónak és egy nagy nevü család sarjának adta ki magát, azt mondván, hogy fog­lalkozása tb. főszolgabíró. A fiatalembernek rendes szokása volt, hogy re­volvert vett elő és a fegyverrel kényszeritette a pincéreket parancsai teljesítésére. Ma két revol­vert cs tőrt tett maga el. Előállították a főkapi­tánysgára, ahol megkezdték személyazonossága megállapításait. gépészmérnök nem kaphat villanyszerelői iparengedélyt Egy szegedi mérnök furcsa esete a tanács előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes iparhatósági felebbezés került hétfőn a tanács elé. Varga László okleveles gépész­mérnök felebbezte meg az elsőfokú iparható­ság egyik határozatát, amelyben megtagadta tőle az iparengedélyt a magasfeszültségű vil­lanyszerelési iparra. Varga Lászlőj aki a mér­nöki diplomát a budapesti műegyetemen sze­rezte meg, valószínűleg nem tudott képesíté­sének megfeleli) álláshoz jutni, ezért elhatá­rozta, hogy villanyszerelő vállalatot létesit. Ehez azonban iparengedély szükséges. Az iparengedélyért az elsőfokú iparhatósághoz nyújtotta be kérvényét, az elsőfokú iparható­ság azonban ezt a kérelmet nem találta tel­jesíthetőnek, nem adta ki a gépészmérnöknek a villanyszerelési iparengedélyt, mert megálla­pította, hogy az ipartörvény értelmében a gé­pészmérnöki oklevél egymagában nem pótolja a villanyszerelés iparának üzéséhez szükséges feltételeket. Varga László az elsőfokú határozatot meg­felebbCztc a másodfokú iparhatósághoz, a vá­ros tanácsához, amely hétfőn foglalkozott ezzel az érdekes kérdéssel. A tanács fellapozta az ipartörvényt, megállapította, hogy' azok a pa­ragrafusok, amelyekre az első fok hivatkozik, tényleg léteznek és így a íelebbezést elutasítva, az elsőfokú határozatot jóváhagyta. A kérdés körül azonban érdekes vita keletkezett. Meg­állapították a tanács tagjai, hogy a törvény hiányos, mert kétségtelen, hogy a gépészmér­nök, aki esetleg egy ezer villanyszerelővel dol­gozó gyár felelős vezetője, ért annyit ehez a mesterséghez éppen diplomája alapján, mint amennyit ü vezetésévehdolgozó munkások bár. melyike ért. A törvény szerint azonban egyet­len munkása helyét sem foglalhatná el a gyár­ban. Az ipar törvény revíziója éppen emiatt a hiányosság és ellentmondás miatt már folya­matban van, azonban az ipari érdekeltségek mindent elkövetnek, hogy a mai helyzet ma­radjon meg. tiltakozik a mérnöki diploma akceptálása ellen cs ragaszkodik ahozv hogy a mérnökök is csak ugy kaphassanak ipar­engedélyt, ha előbb megszerzik a külön ké­pesítést speciálisan erre az iparra is. A ta­nácsnak a törvény értelmében el kellett uta­sítania Varga gépészmérnök felebbezését, a ón­ban értesítette a felebbezőt, hogy ezt a már,oö­j fokú határozatot tovább felebbezheti egészen J a miniszterig, aki esetleg az alsófoku határo­I zatokat megváltoztathatja. I 3z egyetem a nyermefckőrliáz felszabaduló épületét tuberkulótikus gyermekek számára akarjja berendezd (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros tanácsa — mint emlékezetes — nemrégen foglalkozott a Gréf-félc gyermekkórház jöven­dő sorsának kérdésével azzal a beadvánnyal kapcsolatban, amelyet dr. Debre Péter, a köz­kórház igazgató-főorvosa nyújtott be a tanács­hoz. Az igazgató-főorvos bejelentette a ta­nácsnak, hogy értesülése szerint a gyermek­klinika rövidesen megkezdi a költözködést uj hajlékába és igv felszabadul a gyermekkórház épülete is. Hivatkozott az igazgató-főorvos a közgyűlés régebbi határozatára, amely sze­rint a gyermekkórház a klinika kiköltözése esetén visszaadandó eredeti hivatásának és mint a közkórház egyik alosztálya folytatja félbeszakított működését. A tanács dr. Debre Péter jelentését tudo­másul vette, de a kérdés tárgyalása alkalmá­val a polgármester olyan kijelentést telt. amelyből arra lehetett következtetni, hogy a maga részéről a kérdést nem tartja elintézett­nek, mert az egyetem még mindig reflektál az alapítványi intézet épületére. Ez a következtetés helyesnek bizonyult. Dr. Darányi Gyula professzor, az egyetem 1 ">z­egészségtani tanára, most terjedelmes .v>ad­ványt intézett a polgármes:érhez z tuberku­lózis ellen való védekezés ügv ben. Darányi professzor statisztikai adatok «lapján megál­lapítja, hogy a tuberkulózis rlicni védekezés frontja Szegeden igen gyönge és az ország többi városához hasonlítva ?> .Jságosan elha­nyagolt. A tuberki'Jőlikus mc ' etegedések szá­ma évenkint áthg háromszáz, c.zel szemben a közkórházba? mindössze lene ágyat tarta­nak fenn a tuberkulótikus betégek számára. A gyönge védekezés kövelkm.ienyc, hogy Sze­geden. átlag minden hetedik ember tüdővész­ben hal meg. Az utolsó t;z esztendőben a tüdővész az intd-ígensebb osztályok körében ís nagymértékben terjeri a város a diszpan­zcrrel sem ert sokat mert hiába állapítja meg a diszpanzer a betegséget, a zsúfolt la­kásokban élő családok beteg taaját nem külö­nítheti el, nem veheti ki őket a nedves pin­celakásokból, tehát a betegség továbbterjed. Éppen ezért azt ajánlja Darányi professzor, hogy a város engedje áí a gyermek­kórház felszabaduló épületét a íuberkulóll&us a vermelek szá­méra. Az épület erre a célra nagyon alkalmas, pom­pás fekvése, tágas udvara és megfelelő számú helyisége van. Javasolja még, hogy a város a közkórház Pulcz-uccai épületét, ahol most az elmeklinika egyik osztálya van, alakittassa át a sínylődő, a gyógyíthatatlan luherkülótikus betegek számára, akiket az orvosi tudomány már nem menthet meg, de akik állandóan megfertőzik a környezetüket. A professzor véleménye szerint sürgősen fel kellene állítani a tuberkulótikus kórház-sza­natóriumot is, még pedig két hciyen, az egyi­ket a Hattvas-ballagí tónak a íehérparttal szemben lévő részén, a város fc"ülatén, a má­sikat pedig Alsótanyán, a Kiss Ferenc-féle erdőben. A polgármester Darányi proíe.sszor' bead­ványával kapcsolatban kijelentette, hogy az abban foglaltakat a legnagyobb mértékben he­lyesli és a. beadványt rövidesen a tanács elé fogja terjeszteni. Mi csak helyeselni tudjuk, hogy Szeged közegészségügye előbbre vitessék, amit azon­ban elsősorban helyesebb lakásépítési politi­kával vélnénk elérhetőnek. A tuberkulózis le­küzdésének elsősorban az egészséges lakás a profilaxissal Darányi tanár beadványában a kórházi épü­letekre vonatkozó tervei pedig a kórház ke­retén belől is igen jól megoldhatók, garancia erre dr. Debre kórházi igazgató-főorvos eddigi eredményes adminisztratív működése, amely­lycl kétségen kívül beigazolta mindenkor han­goztatott állásfoglalásunkat, hogy a vezetése alatt álló közkórház, az egyetem fnellett, vá­rosunk közegésrsígü gyének nélkülözhetetlen tényezőjét képezi. Nincs tehát semmi szükség arra — mint a tiszti főügyész a múltkori ta­nácsülésen az alapító levél világos rendelke­zése szellemében kifejtette —, hogy a közkór­háznak adományozott s attól csak ideiglenesen elcsatolt részek" most réglegesen elvétessenek s így a város tulajdonjoga -veszélyeztessék. Teljesen szükségtelen ismét egy áldatlan harc felidézése. Az egyefemért a város erején felüli áldozatokat hoz, engedjék meg s ne gördítsen most már senld. akadályt az elé, hogy közkór­házunk régi kereteit visszanyerje s áldásos működését csorbítatlanul kifejteni tudja. így kívánja ezt Szeged közegészségügyének jól fel lógott érdeke is. ­Dr. Felítann Sándor előadása a művészetről (A Délmagyar ország munkatársától) Vasárnap délelőtt a Korzó Moziban tartotta meg dr. Felclmann Sándor második fzegedi pszicho­anclitikai előadását. Ez alkalommal a művészi leikel és a művészi alkotást tárgyalta az anali­tikus szemüvegén keresztül. A művészi alkotás egyet jelent a tudat al^tt szunnyadó ösztönök kí­sérletéi "1, mcndolta az előadó, ak; az élcet is a müvésri ikotások közé sorozza A. színész na­gyon közel áll a művészhez, de nem szabad ludni-», .iogy szerepének mi a tud'»i alatti értelme, mert akkor nem adhatja vissza élothüen. A kö­zönség tetszésével megadja az elégtételt az írónak, mert neki ugyanolyan vágyai vannak, mint _ az írónak. Az előadó számos példával illusztrálta megállapításait, végül válaszolt arra a kérdésre, hogy kell-e a művésznek betegn^í lenni. Ez a felfogás tévhit, meri a betegség nem lehet forrása a szépségnek. Dr Fcldmann Sándort előadása végén tapsokkal jutalmazták. Farsangi újdonságok csipkéit, oyHnqyök, csattoK, Ш1ЮЦ !1Ь.ЛгЧч vA a<zUkbin c' '»óM> ra'< > 129 Pollák Testvéreknél ¡Cschonícs ui ca Cs Széci.cnyl tér

Next

/
Oldalképek
Tartalom