Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-27 / 48. szám

1929 február 27. OfiLM-WíY ' ••"'îSZAG Interpelláció a város négy veiato tasif¥ise(ő]ének sevillai kirándulása ügyében Rövid tárgysorozata lesz a februári közgyűlésnek Szlvessy lehel Indíívónya a vízumkényszer enyhítése érdekében, WImmer Fülöp indítványa a kisvasút újszeged! vonaláról C'A Délmagyarország munkatársától.) A februári közgyűlés tárgysorozata, stílszerűen a foánap knrtaságához, szokatlanul kurta lesz. A kedden tartott előkészítő tanácsülés mindössze harminckilenc pontot vett fői rá, de ezek között is alig egy-kettő akad feljegyzésre méltó. A jelek szerint a törvényhatóság kivételesen egy délután befejezi a napirend ttárgyalását, ámbár előre semmit sem lehet tudni, azt legkevésbé, hogy a szürkének gondolt ügyek közül melyik kelt esetleg hosszabb és szenvedélyesebb vitát. A tárgysorozatnak legérdekesebb pontja feétségenkivül az az interpelláció amelyet Pásztor József szerkesztő intéz a polgármesterhez. Ez az interpelláció igy szól: »1. Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a város tek. Tanácsa Fodor Jenő polgármesterhelyettes urat, dr. Tóth Béla főjegyző arat, Berzenezey Domokos műszaki főtanácsos urat és dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos urat küldte ki Sevillába, a városok nemzetközi kongresszusára? 2. Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a város tek. Tanácsa a polgármester ur távollétében azt az ötezer pengőt szavazta meg a kiküldöttek számára utikölt ségűl, amelyei a törvényhatósági bizottság városi tisztviselők külföldi tanulmányutjának költségeire illeszlett a folyó évi költségvetésbe? Miután pedig a közgyűlés városi tiszt viselők tanulmányutjára szavazta meg ezt az összeget, nem pedig kongresszuson való részvételre, helyesnek tartja-c a polgármester or ezt a nélküle létrejött határozatot? 3. Helyesnek tartja-e a polgármester ur, hogy a város négy vezető lisztviselője éppen a legnagyobb munka idején hat hétig távol legyen a várostól? 4. Mit szándékozik a polgármester ur tenni, hogy a költségvetésnek az a tétele, amelyet a törvényhatósági bizottság fiatalabb városi tiszt viselők külföldi tanv'mányutjának költségeire szánt, eredeti rendeltetésére használtassák fel?» A tanácsi iktatóhivatalból néhány perccel tizenkét óra előtt vitték föl a tanácsülésre Pásztor interpellációját, amely nagy meglepetést keltett a tanács tagjai között Az interpellációnak, minthogy költségvetési dologról van benne szó, Rack Lipót pénzügyi tanácsnok lesz az előadója- A polgármester válasza pedig összefoglalva olyanféleképen hangzik, hogy a polgármester tud a tanács határozatáról és helyesnek tartja, hogy a városnak egyszerre négy főtisztviselője legyen távol munka, helyétől a legnagyobb munkaszezonban, mert — mint Fodor Jenő polgármesterhelyettes közbeszólás formájában megjegyezte — a torony alatt sohasincs uborkaszezon. Helyesnek tartja a polgármester azt is, hogy a tisztviselők külföldi tanulmányutjára szánt összeget kongresszusi képviseletre költsék a tisztviselők, mivelhogy — a sevillai utat is fel lehet használni tanulmányokra. Szivessy Lehel egyik régebbi indítványa alapján javaslatot terjeszt a tanács a közgyűlés elé, hogy a közgyűlés Írjon fel a kormányhoz a szomszédos államokkal való vízumkényszer enyhítése értlékében. Beterjeszti a tanács a városi alkalmazottak és hozzátartozóik betegségi, rokkantsági és balesetbiztosítására vonatkozó szabályrendelettervezetét, javaslatot tesz a négyszázötvenezer dolláros fü^őkölcsön prolongál tatására. Tárgyalásra kerül Wimmer Fülöpnek az az indítványa is, amelyben a kisvasul Újszegedre való át" vezetését kéri. A tanács a vegyes bizottság javaslata alapján az indítvány mellőzését kéri. A tanács felirati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé a csongrádi borászati és szőlészei! felügyelőség Szegedre való áthelyezése érdekében. A közgyűlés a tanács javaslatára valószínűleg felterjesztést intéz a kormányhoz és kéri a felügyelőség áthelyezését és közli azt is, hogy a borászali felügyelőség számára már biztosított Érdekes pontja lesz a közgyűlésnek, hogy a tanács bemutatja az 1928-ban megszavazott oj parlamenti házszabályokat, amelyeknek bemutatását a törvény 250. paragrafusa rendeli el Dr. Tóth Béla főjegyző be fogja jelenteni, hogy a törvény szövegét mindenki megtekintheti a főjegyzői hivatalban, aki kíváncsi rá, vagy érdeklődik iránta Bemutatja a tanács Hajdumegyének a vasárnapi alkoholtilalom megszigorítására vonatkozó köriratát is, amely — mint ismeretes — nem nyerte meg a tanács tetszését. A tanács a sínylődő vendéglősipar érdekében szükségtelennek tartja a vasárnap délig tartó alkoholtilalom elrendelését és ezért azt javasolja, hogy a közgyűlés ne csatlakozzon Hajdú, megye akciójához. Ezek lesznek a februári közgyűlés érdekesebb müsorpontjai. A napirendet a szabadságolások, előléptetések, nyugdijmegállapitások a város helyiséget és lakást a Szentgyőrgy- i és egyéb adminisztrációs természetű tanácsi uccában épülő uj városi bérpalotában. j polgármesteri előterjesztések töltik ki. Kedden este félóráig sötétség borult egész Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délután 6 óra körül egész Szegeden kialudtak a villanylámpák. Egy-két lényegtelen világítási zavar után, amelyek a télen városrészenként előfordultak, meglepően hatott a kedd esti üzemzavar, mert most nem a város valamelyik részében mondták fel a vezetékek az áramszolgáltatást, hanem az egész városra sötétség borult. Természetesen a gázgyárat azonnal megrohanták az érdeklődők, szinte telefonostromot intéztek ellene. Félórai szünet után újból kigyulladtak a lámpák és igy szerencsére a kellemetlen sötétség nem tartott-, sokáig. Az üzemzavar okáról érdeklődtünk Pongráez Albertnál, a gázgyár igazgatójánál, aki a következőket mondta: — Az egyik gépkapcsoló még eddig kiderítetlen módon kikapcsolta a nagygépet, ami az áramszolgáltatás szünetelését vonta maga után. Természetesen azonnal üzembehelyeztük a másik gépet, amelynek a munkálata! félóráig tartottak. A gépet azután bekapcsoltuk és újból megindult az áramszolgáltatás. Móra Ferenc előadása a MANSz~ban a szegedvidéki ősasszony ékszereiről (A Délmagyarország munkatársától.) Móra Ferenc kedden délután a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének meghívott vendégeként a leánygimnázium egyik zsúfolásig megtelt tantermében tartott előadást az ősasszony ékszereiről. Előadása iránt nagy érdeklődés nyilatkozott meg és Móra két teljes óráig lekötötte a hallgatóság érdeklődését, pedig az előadást kellemetlen incidens zavarta meg Hat óra tájban hirtelen kialudt a villanylámpa, a zsúfolt teremre sürü sötétség borult. Móra azért tovább folytatta a sötétben is előadását Később két szál gyertyát kerítettek valahonnan és azt tették az előadó katedrájára, de a gyér világítás miatt a közönség nem sokat láthatott a bemutatott őskori ékszerekből. Az előadást dr. Nagy Zoltánné vezette be, aki a MANSz kulturszakosztálya nevében üdvözölte az előadót. Mórát, mint az ország minden kvdlurbarátjának legbensőbb lelki ösmerősét üdvözölte, akinek irodalmi munkássága ugy ragyog, ugy melegít a magyar firmamentumon, mint az égen a nap. Szelid, édes minden írása, akár a magyar parasztról ír, akár a városi polgárról. Humora szelid, mézbemártott csipkelődés, tanítása pajtáskodó. Ezután Móra kezdte meg előadását a közönség tapsai közben. — Látom, hogy itt nem ösmernek — mondotta Móra —, mert ha os mernének, akkor nem fogadnának tapssal. Előre csak a nagy embereknek, a politikusoknak szokás tapsolni, RUM ~ KONYAK. L1KOB amikor jönnek, mert amikor mennek, úgysem tapsol nekik senki... . A n?gy derültséggel fogadott bemutatkozás után Móra a témaválasztás nehézségeiről beszélt közvetlen humorral és elmondotta, hogy. ha rábízták volna, akkor a nagyapák művészetéről tartana most előadást, azonban tőle tudományos előadást kértek és feladták-a témát: az ősember divatjairól, ékszereiről kell: beszélnie, A kőkorszaknál kezdte és bemutatta a szegedi muzeum legrégibb korból való ékszergyűjteményét, apró, faragott, vagy égetett kőbabákat, amelyekről sokáig azt hitték, hogy bálványok. Később azonban kiderült, hogy nem bálványok voltak ezek, hanem játékszerek, az ősember gyermekeinek játékszerei. Belül valamennyi üres és sokban apró kavicsokat találtak bizonyságul arra, hogy csörgőbabák voltak. Az egyik emberarcú babán még most is jól láthatók azok a színesre festett vonalak, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a csókái ősember — mert ezek a leletek kivétel nélkül Szeged környékéről valók — tetoválta magát. Sok sir. ban meg is találták a tetováláshoz használt festéket, piros és sárga festéktömbököt, az ősember piperecikkeit, valamint a tetováló csonttükeb De nemcsak tetoválta magát az ősember, hanem festette is a testét, a sirokban talált festékek bizonyítják, hogy halottat befestették még egyszer utoljára. Bemutatta ezután Móra a kagylógyöngysorokat, a márványgyöngyszemeket, majd a csontgyürüket, kettes, hármas gyürü is van közöttük. Ezekhez hasonló csak a madridi muzeumban van és a régészek nagyon sokáig nem tudták megállapítani rendeltetésüket