Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

1929 február 1. Df.LMAGYARORSZAG Reftélyes gyilkosság Mezőkovácsházáii (A Délmagyarország munkatársától.') Csü­törtökön jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Mezőkovácsházán egy jómódú gazdálko­dót átlőtt mellel halva találtak házának udva­rán, Az első fellövések öngyilkosság mellett szólottak és csak a későbbi nyomozás során merültek fel olyan adatok, hogy nem öngyil­kosság, hanem gyilkosság történt. Az ügyész­ség elnökének intézkedésére Zombory János vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszakértők kiutaztak Mezőkovácsházára, hogy a vizsgála­tot és a boncolást megejt sók. A tényállást csak a vizsgálat és a boncolás eredménye fogja »ípntosan megállapítani. A nyomozás eddigi adatai szerint a jómódú gazdálkodó a háborúban megrokkant. Bal­kezét elvesztette. Később belenyugodott sor­sába, meg akart házasodni, de olyan leány­nak udvarolt, akinek más lovagja is volt. A vetélytársak között állandó volt a viszályko- í dás, úgyhogy a községben nyiltan beszéltek [ arról, hogy a vetélytársak harca egyik, vagy másik halálával végződik. Szerda reggel történt azután, hogy a szom­szédok bepillantottak a rokkant gazdálkodó házának udvarába és a legnagyobb megdöb­benéssel látták, hogy holtan fekszik az udvaron. A tyolttestől tiz lépésre egy revol­vert találtak. Á holttest körül megfagyott vér látszott, a revolver golyója a sziv körül ha­lolt be a testbe. Az első jelek az öngyilkosság mellett szólottak. Értesítették a csendőrséget, majd hozzáláttak a holttest felravatalozásához. Eközben történt azután, hogy a nyomozást végző csendőrök megállapították, hogy a sze­rencsétlen ember jobbkeze mélyen bsnt volt kabátja zsebében. Ez a körülmény kizárja, hogy önkezével vetett volna véget életének. A csendőri megállapítások után a lakóház aj­tóit lepecsételték és megindult a nyomoz:'s a rejtélyes haláleset körülményeinek megálla­pítására. A közpytllés megszavazta a városi téglagyár hetvenezer pengőért való eladását Pénteken folytatják a közgyűlési (A Délmagyarország munkatársától.') A januári közgyűlés második napján már sok­kal kisebb volt az érdeklődés, de azért iigy a régi, mint az uj városatyák elég szép számban jelentek meg. Az ujak, a gólyák már egész otthonosan mozogták a közgyűlési teremben, egyik-másik neheztelt is az újságírókra,. akik kissé tréfás slilusban emlékeztek meg bevonu­lásukról. Dr. ördö'jh Lajos tb. tanácsnok terjesztette elő az egyetemi kisajátításokhoz szükséges telkek megvételére vonatkozó ta­nácsi javaslatot. Hoffer Jenő felvilágosítást kért a tanácstól, hogy a város eddig milyen összeget kötött le az egyetemi építkezésekre és mennyi kamat terheli ezen a címen a várost. A város kö­zönsége végre tudni akarja, hogy hol tart ezen a téren a város. A polgármester válaszolt Hoffer Jenő kér­désére. Elmondja, hogy a közgyűlés készpénzhozzájárulás cí­mén eredetileg 3,200.000 aranykoro­nát ajánlott föl. Ezenkívül a Templom-térre építendő inté­zetek építési költségének egy negyed részét, 900.000 pengőt ajánlott föl a város. Ez összesen négy és félmillió pengő. Ezenkívül a várost terheli a kisajátítások költsége, körülbelül 2,800.000 pengő. A közgyűlés ezután elfogadta a tanácsi ja­vaslatot. ördőgh Lajos r a kisvasul forgalmi és üzemi szabályzatát terjesztette bc ezutáu. Dr. Kormányos Benő, majd dr. Fajka La­jos szólalt fel. Tiltakozik az állandó létszám­szaporitás ellen. Indítványozza, hogy a köz­gyűlés adja vissza a javaslatot a tanácsnak, mert a külön vasúti javítóműhelyt fölösleges­nek tartja. Fogel Ede lehetetlenségnek tartja, hogy a köztisztasági telep műhelyét egyesítsék a kis- j vasút műhelyével, mert a vasút megrongáló- | doít mozdonyait nem lehet a köztisztasági telepen lévő műhelybe szállítani, viszont a megrongálódott autóbuszokat nem vihetik a kisvasút műhelyébe. A polgármester is felszólalt. Kijelenti, hogy nem tartozik minden a jogászokra. Most is két jogász szólalt fel, de felszólalásukat a fel­szólaló szakember néhány egyszerű szóval agyonbunkózta. Kormányos Benő felszólalása után a polgár­mester elrendelte a szavazást. A többség a tanács javaslatát változatlanul elfogadta. A közlekedési szabályrendelet tervezetét dr. Pálfy József ismertette. Dr. Bodnár Géza kifogásolta, hogy a ter­vezet nem szabályozza a városi jármüvek for­galmát Az utóbbi időben nagyon sok közle­kedési baleset fordul elő. Azt mondják, hogy a szerencsétlenségnek mindig a gyalogos az oka. Megállapítja, hogy a városi és az ál­lami autók soffőrjeiben túlteng a közhivatl­noki önérzet. A levélgyűjtő autók, a locsoló­autók, a mentők repülőgépgyorsasággal szá­guldoznak. Ezek, különösen az autóbuszok az utákot is fokozottabb mértékben rongálják. A kormányrendelet szabályozza az autók se­bességét, amely a belterületen nem lehet több 25 kilométernéL A külföldön 15 kilométeres sebesség a maximum. Indítványozza, hogy ilyen értelemben intézzen a közgyűlés feliratot a kormányhoz. Indítványozza, hogy az autó­buszok belterületi sebességét tiz kilométerre maximálja a közgyűlés. _ Korom Mihály az országutak forgalmáról beszél. Elmondja, hogy az autók sokszor szinte az árokba szorítják a lófogatu jármüveket. Dr. Fajka Lajos rendelkezést kér, hogy az autóbuszok elől minden más jármű tér­jen ki. _ Mihálovics De^ső azt szeretné, ha a bi­cikli kihágások ügyében az államrendőrség bciyett a város kihágási bírósága ítélkezne. Magyar Péter a »kerepölői soffőrökre ha­ragszik. / , — Addig kerepöl, amig a gazda egészen be nem mögy a sárba — mondja —, aztán mög ugy szalad, mintha letinkább fizetnének neki érte. Pálfy József reflektált a felszólalásokra, majd a közgyűlés a tanács javaslatát elfo­gadta. Ezután gyors ütemben tárgyalta le a közgyűlés a következő pontokat, jelentékenyebb hozzászólás nem történt egyi':­nél sem. Fodor Jenő polgármeslerhelycttes a városi téglagyár eladására vonatkozó javaslatot terjesztette elő. Elmondja, hogy a gyárra egyetlen vevő je­lentkezett, dr. Kertész Béla és társa, akik j hetvenezer pengőt kínáltak A téglagyár anyag­készletének egy részét a vevők szintén haj­landók átvenni. Dr. Tóth Imro nem fogadja el a tanács javaslatát elvi és financiális okokból. Ne adja el a város a gyárat, hanem inkább moder­nizálja. ^ Dr. Kormányos Benő tiltakozik a városi üzemek sorozatos l>cszüntetése ellen. Wimmer Fülöp szólal fel ezután. Az a döntő a kérdésben, hogy most mi a jobb, a gyár megtartása-e, vagy eladása. A téglagyár be­rendezése a lehető legprimitívebb. A város szerencsés, hogy vevőt talált rá. A gyár már nem jövedelmez, mindenki szabadulni akar tőle. A patkányok már el is hagyták ezt a sülvedő hajót Dr. Szivessy Lehel szintén a tanács javas­latát fogadja el, mert a magángazdaság híve. A városnak nem lehet célja, hogy a magán­vállalkozással knnkurráljon. A város racioná­lisan nem használhatja már ki a téglagyárat, amelynek deficitje állandóan fokozódik. Dr. Fajka Lajos szólal még fel. Kíjelenli, hogy a városi gyár készítette a legdrágább és a leghitványabb téglát, tehát sohasem teljesí­tett szociális hivatást. Fenyő Mátyás sokkal szivesebben látta volna, ha a város ugy adja el a gyárat, hogy az tovább is funkcionáljon, mert igy nagyon sok gyári munkás marad kereset nél­kül. Azt javasolja, hogy a város ne bizo­mányba adja át a gyár árukészletét a vevő­nek, hanem árusítsa azt ki — angró-áron. Ki­fogásolja, hogy nagyon kedvező fizetési fel­tételeket szabott meg a város. Doránszky Károly azt ajánlja, hogy a város parcellázza fel a gyár területeit, a gyárat bon­tassa le és anyagát adja el. Hoffer Jenő a tanács javaslatát fogadja el. Fodor Jenő reflektált ezután a felszólalá­sokra, majd elrendelték a névszerinti szava­zást. A tanács javaslatát hatvanhat szavazat­tal nyolc ellenében elfoyadla a közgyűlés, tehát hozzájárult a városi téglagyár 70.000 pengőért való eladásához. Fodor Jenő polgármesterhelyettes negyed­nyolckor félbeszakította a közgyűlést és foly­tatását péntek délután négy órára tűzte ki. Mais mmmmt Ma a februári uj műsor bemutatója Farsangi újdonságok c»lpk«k, ayöngyab, 129 r csaltok, lllllfitc stb.rtrtisi választék*, n leg Icsóbb í.rakon PoUók Testvéreknél ICtckonlcs ucca és Széchenyi tér Dr. FELBW&MM SkUBQR 37Orv s naH'imsr>k» nlke >b-u rH-án délelőtt 11 ói k a Krrió Mot-ben IS művész ösztön és telki élete clmr-i elfladá«' tar'. 365 Jegyek * Korzft Wozt rénzt&rAnM 30 tiüértol 2 pengOIg. Kardo$^tésztal * X Kapható mindenül*! m—m

Next

/
Oldalképek
Tartalom