Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

»A küzKgazgafisi fefermiawasiat elsorvasztja az autonómiát** Hegymegi Kiss Pál éles kritikája a törvénytervezetről a közigazgatási bizottság ülésén Budapest, január 31. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen megkezdte a »közigazgatás rendezésérői» szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök és Szlranyavszky Sándor államtitkár vett részt az ülésen. Budai Dezső szólt elsőnek a javaslathoz. Sajnálja, hogy a javaslat nem Nagymagyarország, hanem a trianoni közigazgatás számára készül. A javaslat a politikum terén nagy haladást jelent, mert az egész vonalon behozza a titkos választást. örömmel üdvözli az örökös tagság gondolatát, mert ilymódon a törvényhatósági bizottságok újjáalakulásakor mindig lesznek régi emberek", akiit már ismerik az ügyeket Hegtjmegi Kiss Pál sajnálja, hogy a magyar társadalmat, de magát a bizottságot is uem túlságosan érdekli ez a fontos kérdés. Súlyos hibája a javaslatnak, hogy elsorvassza az autonómiátí A kisgyűlés nem lesz a törvényhatóság akaratának a kifejezője. Súlyos hiba az is, hogy a javaslat a tőrvényhatóságot túlzottan hosszú időre, tiz évre állandósitja. Hibáztatja azt is, hogy a javaslat bizonyos mértékig kiterjeszti a főispánok jogkörét. Helyesli, hogy a javaslat a kisgyűlés megalkotásával egyidejűen megszünteti a városi tanácsokat, de kifogásolja, hogy a közigazgatási bizottság mellett ujabb fórumot kreál. Súlyos észrevételei vannak a javaslat fegyelmi része ellen. A javaslatot e formájában általánosságban sem fogadja el. Az egységespárti F. Szabó Géza szerint három Irányban határolható körül a törvényjavaslat célja: A nemzeti gondolat biztosítása, az önkormányzati eszme kidomboritása, a korszerű modern közigazgatás köteles érvényesítése. Fábián Béla szerint a törvényjavaslat megszünteti a vármer gyeházat régi értelmében. Különös, hogy a vármegyét azok temetik el, akik a megyei életből jöttek a magyar politikai életbe. (Zaj cs ellentmondások.) Helyteleníti az örökös tagság rendszerét, mert érdemek alapján lehet valakinek jogokat adni, közjogokat azonban nem. Ha azt akarjuk, hogy a törvényhatósági bizottság a népakarat kifejezője legyen, akkor valamennyi tagját titkos választás utján kell megválaszfini. A javaslatnak a közigazgatási tisztviselők képzettségével kapcsolatos rendelkezéseit helyesli. A kvalifikációt még magasabbra emelni, mert a tisztviselők sokszor életbevágóan fontos kérdésben döntenek épp ugy, mint a bírák. Petrováez Gyula kijelentette, hogy a javaslatot általánosságban elfogadja, nem azért, mintha azt jónak és tökéletesnek tartaná, hanem azért, mert mindenekfelett sürgősnek tekinti. Gróf Károlyi József is elfogadja a javaslatot, amely a jelent harmóniába hozza a múlttal. Mivel több szónok nem volt, az elnök az általános vitát bezárta. Bethlen István miniszterelnök válaszolt az elhangzott felszólalásokra. — A reformmal összhangba kellett hozni a vármegyei törvényhatósági bizottság összetételét az általános és titkos választójog képzésével, ami nem könnyű feladat. Egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy a törvényhatóságnak ne legyen más tagja, csak az, akit a nép választ. Azt hiszi, azonban, helytelenül járt volna el a kormány, ha ezt a rendszert követi. Ez talán csak azokat elégítette volna ki, akik az általános választójog csalhatatlanságában hisznek. Az egységes párt végeredményben a titkof választójog elve alapján az idők folyamán fokról-fokra végrehajtja ezt a programot. A választások titkossága sokkal meszszebbmenő követelményekkel jár, mint talán gondolják azok, akik sürgetik. Ez a magyar közélet teljes átváltoztatását jelenti. Azzal, hogy a vármegyék szervezetébe bevezetjük a titkosságot, módot nyujtunk arra, hogy szűkebb körben bizonyos ellensúly alkalmazásával nzt a rendszert kipróbáljuk. Ha látjuk, hogy ez a rendszer beválik, eljöhet áz ideje annak, hogy ez a kiterjesztés a parlamenti választójog terén is megvalósuljon. — Az az érdek, hogy <i ¿özgyülések az autonóm kérdésekkel intenzivebben foglalkozhassanak, tette szükségessé azt, hogy a közgyűlést tehermentesítsük kisebb kérdésektől, ameiyckkel a nagyobb testületek csak nehezen foglalkozhatnak. Ezeket a kisebb kérdéseket külön szervre bízza a javaslat, a kisgyülésre, amellyel a régi vármegyének egyik történelmi szervét elevenítjük fel. A miniszterelnök ezután Hegymegi Kiss Pál felszólalásával foglalkozott. Tény az, hogy a javaslat leszállítja az általános választás de »llldl 1. alapján bekerülő tagok számát, leszállítja a vírílísek számát is, még pedig egy harmadik kategória, a szakképviselet és érdekképviselet javára. Nem a politikum kíván tehát ezáltal érvényesülni., hanem a gazdasági érdekképviseleti elv. — Fábián Béla azt mondotta, hogy temetjük a vármegyét, hogy a vármegye olyan központi ellenőrzés és hatalom alá kerül, hogy a jövőben kénytelen lesz nemzeti ellenállást kifejteni. Egyet temetünk, azt, hogy oktalanul és céltalanul lehessen ellenállást kifejteni. Ezt a vármegyét nem temetjük, hanem inkább uj életre keltjük és megerősítjük. A bizottság legközelebbi ülését holnap délután tartja. Erdélyi Béla édesaeyfa életére esküszik, hogy ártatlan Befejezték az Erdélyi-por tárgyalását — Kedden hirdeí ítéletet a öirftság Budapest, január 31. Az Erdélyi-pör mai tárgyalásán Gál Jenő befejezte védőbeszédét. A tárgyalás iránt ma is szinte hihetetlen módon nyilvánult meg az érdeklődés és a rendőrőrszemeket meg kellett kettőzni hogy visszaludják szorítani az ujabb és ujabb rohamokat, amelyeket a közönség az ajtók ellen intézett. A teremben egy talpalattnyi hely sem maradt üresen. A tárgyalás megnyitása után Schadl elnök közölte, hogy megérkezett Greil Frigyes osztrák bírónak a hivatalos titoktartás alóli felmentése. Ezután Gál Jenő a millstatti mérgezés körülményeivel kezdett foglalkozni. Azt mondotta, hogy az orvosszakértők egyöntetű megállapítása az, hogy mérgezés nem volt a halál bekövetkezésének az oka. Mérgezés nemcsak, hogy nem okozta a halált, hanem egyáltalán fel sem merült. Részletesen foglalkozott ezután az augusztus 22-éről 23-ára virradó éjszaka történetével és utalt tőbbek között az egyik Lőw-leánynak a vallomására is, mely szerint augusztus 23-án délelőtt Forgács Anna nem volt eszméletlen állapotban. Több adat felsorakoztatása után hivatkozott a védő az orvosszakértők előadására, mely szerint a: orvosi történelem eddig egyáltalán nem ismer idegen kéztől eredő veronál- . mérgezést. A továbbiak során azt fejtegette a védő, hogy a veronálos mérgezésnek pozitív kísérő jelenségei egyáltalán nem mutathatók ki ebben az esetben. Az utolsó éjszakáról éppen Thiemm Hilda azt mondotta, hogy Forgács Anna nem volt eszméletlen. Ebben az esetben pedig nem lehetett védekezés nélkül megfojtani, vagy pedig az agynak feldúlt, gyűrött állapotban kellett volna kerülnie, de ezzel szemben az ös¡zszes tanúvallomások ugy szólnak, hogy az ágy gyürődésnélküli és teljesen rendezett állapotban volt. Lehetséges, hogy Erdélyi Béla távolléte alatt Forgács Anna tévedésből veronált vett be Fenacelin helyeit. Ezután áttért a védő a kokain és az eggéb narkotikumok használatára. Nem fogadja el annak az osztrák orvosnak a tanúvallomását, aki azt mondotta, hogy Forgács Anna nem szedett semmiféle narkotikumot. Ez az orvos ugyanis sohasem kezelt narkotikumos beteget és nem tudhatja azt, hogy milyen külön világot élnek a narkotikummal élők. Azt állította a védő, hogy Forgács Annát legyengült szive ellenállóképességének a hiánya ölte meg. A halál a legvalószínűbb feltevések szerint zslrembolia folytán következett be. A váltóhamisításokra vonatkozóan téves az ügyésznek az az állítása, hogy Erdélyi Bélának házasságralépésekor hamis váltója volt. Ezek csak a házasság során keletkeztek Forgács Annával együtt folytatott élet. mód következtében. A váltóhamisítás kétségtelenül bün, amalyet meg kell torolni, de azért Erdélyi Bélát sem szabad jobban megbüntetni, mint másokat A védő beszédét azzal rejezte be, hogy neki sem ideálja egy olyan fiatalember, mint Erdélyi, de ideálja a jog és a törvény. Ezért száll harcba, ezért kéri, hogy az Isten nevével kezdjék m:g a birák itélkedő munkájukat és Isten áldása legyen az Ítéleten. Szünet után az ügyész emelkedett szólásra: Ugy véli, hogy Erdélyi, aki minden alkalommal és mindenkor fondorlatosan kétarculalu ember volt, védőjével sem volt őszinte, nehogy elvegye tőle a meggyőződés erejét. Olyan Ítéletet kér, amelyet már vádbeszéde során is előterjesztett Utána Gál Jenő állt fel, hangoztatta, hogy az orvosok nem hozhatnak ítéletet. Az orvosszakértők munkája csak segédeszköz lehet Az utolsó szó fogán Erdélyi Béla állolt fel és a következőket mondotta: — Naggságos Elnök ur, tekintetes királgi törvényszéki Amikor könnyelmű voltam, rossz társaságba keveredtem, hamis váltókkal pénzt szereztem, ezért megérdemlem a büntetést, de ne mondjanak engem gyilkosnak. Hiszek az Istenben, ezenkívül csak egy szentség van elöltem: az édesanyám és az 5 életére esküszöm, hogy ártatlan vagyok. — Én tudok imádkozni, pedig a gyilkosok nem tudnak. Nekem nem kell elnézés, nem kell irgalom. mert én nem követtem cl semmit Kijelentem, sem májusban, sem augusztusban, sem a Britanniában, sem a szanatóriumban, sem Millstatlban soha nem törtem feleségem egészségére, akit — a zárt tárgyaláson hallottak dacára i* —, haló poraiban is szeretek és imádok. Ne fogja tehát rám senki, hogy meggyilkoltam őt. A tiszta lelkiismeretembe vezetett hittel várom a bíróság Ítéletét. Erdélyi ezzel befejezte felszólalását, megtörölte homlokát, amelgen verejték cseppek ggönggöztek. Ezután megszólalt Schadl elnök: — A tárgyalást befejeztük. A bíróság kedden délelőtt hirdeti ki az Ítéletet. Ezzel véget ért ?z Erdélyi-bünpőr utolsó tárgyalási uapja. I G. F. 15. világhírű selyemharlsnyAk minden lílezö divatszinben, szavatolt ninVé- gyári raklAr Testvéreknél f Csekonlcs ucca és Széchenyi tér H 129 «aawKraBMit^ i az ékszert ha a bészilőnél vosszük, rendeljük, vagy javíttatjuk, mert ott első kézből kapjuk ós csak munkadijat kell fizetni. F. Molnár Kél éné aranyműves Kölcsey ucca 7. — Brilliánsok átfoglalása niegvárhatő. Ezüstözés, aranyozás! Retiiülök szakszerű javítása. 293 olcsón eladó. 424 Darabonkénl is kaohatók : Clmtáblók, nu'tok éllványoV, székek, üzleti pénjtér.vettheimszekresy.klrakatállvényok, kályha és létra. Szened. Tisza Laios kőrút 32. sz. aialL