Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

1929 február 24. • T-S * 4 f' mm »11 szegedi tanyarendszer példa az epész országban Ifa a fanyablzotfság ülésen a füiegyzff Vasvar Péter á Jásfoglalása a ker®pe!§ maioríiicietlik eücn (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Aigner Károly főispán elnökletével szombaton délelőtt a városháza tanácstermében ülést tartott a tanyabizottság. A főispán megnyitó beszédében kifejtette, hogy mi a célja annak a belügyminiszteri rendeletnek, amely nemrégen jelent meg a tanyai közigazgatásra vonatkozólag. A rendelet célja az, hogy a tanyákat közelebb vigye a városokhoz. Ebből a célból szükséges, hogy a közlekedésügy, a közigazgatás, a közoktatás, a közegészségügy, a hitélet, a gazdálkodás terén olyan újítások történjenek, amelyek a tanyai igények kielégítését összhangba hozzák a fejlődő élet követelményeivel. A belügyminiszter nem rendel el konkrét intézkedéseket, a közigazgatási hatóságokra bizza, hogy azokat a helyi viszonyoknak megfelelően saját hatáskörükben tegyék meg. A rendeletet dr. Tóth Béla főjegyző ismertette. Elmondotta, hogy a szegedi tanyákon a város hatósága már minden olyan intézkedést megtett, amelyre a rendeletben utalás történik. Ezeket az intézkedéseket csupán a fejlődés fokozatával kell arányba hozni. Éppen ezért azt javasolta a főjegyző, hogy a bizottság írjon át a város tanácsához és kérje a tanyai építkezések egészségügyi és tűzrendészen szabályozását, a kapitányságok területének uj beosztását és szárnak szaporítását, a közlegelők feljavítását, a városi földbérrendszer megváltoztatását, a telefon kivezetését, a tűzoltóságok megszervezését, a temetkezés ügyének rendezését, állatorvosi állások szervezését és a tanyai lakóházak uj számozását. Kiss Ferenc a knlturházak számának szaporítását is kívánatosnak tartja, mert jelenleg egy-egy kuiturház igen távol esik a tanya"ilóg egyik-másik sürün lakott részétől. Nemcsak oktatásra van szükségük a tanyaiaknak, hanem arra fa, hogy ügyes-bajos dolgaikban útbaigazítást, tanácsot kaphassanak. Fodor Jenő polgármesterhelyettes ezzel szemben azt fejtegette, hogy a tanyákat kellő számban ellátták már ilyen kultúrházakkal és a váromalc nincsen anyagi ereje aj kulturbúzok építéséhez. Lengyel István, alsótanyai községi biró azt fejtegette, hogy a tanyákra jogvégzeit emberek is kellenek, mert igen sok a dolog, a jelenlegi közigazgatási szemelyzet azt nem láthatja el és ajánlatos lenne, ha a kisebb kihágás! ügyeket is a tanyákon bírálnák e) a hatóságok. A tanyai Lakosság így sok fölösleges időpazarlástól menekülne meg. _ A főjegyző ezután tovább ismertette a rendeletet, majd elmondotta, hogy a rendeletben szereplő intézkedéseket Szeged város hatósága már jóval a rendelet kibocsájtása előtl meglette. A községesitést a Kisegedi tanyákon feleslegesnek tartja, mert a tanyai kőzpomok igen jól beváltak és a szegedi tanyarendszer példa az egész országban• Ezt a rendszert utá. nozzák azok a városok, amelyeknek szintén van tanyai kerületük. Szegeden ez a rendszer a tanyavilágot szorosan hozzáfűzi a városhoz. Kiss Ferenc szólalt fel ismét és túlzottnak minősítette azt a dicséretet, amellyel a főjegyző árasztotta el a szegedi tanyarendszert A rendszernek szerinte vannak még igen nagy hiányai és hibái, amelyeket sürgősen korrigálni kell. A bizottság ezután a főjegyző javaslatait elfogadta. Magyar Péter szólalt ezután föL Kijelentette, hogy a tanyai gazdák »el vannak árulva<. Az autóbuszok idősebb soffőrjei ellen nincsen kifogása egy gazdának sem, de a fislalabb sofíőrők rosszabbak az istennyilánál, mert se Istent, se Jézust nem ismernek. Még veszedelmesebbek a motorbiciklisták, a »kereplők«, akik addig kerepelnek eszeveszett száguldások közepette, amig az országúton poroszkáló parasztkocsit be nem hajtják az árokba. ' * — Ha még targoncával szaladnak ezek a kereplők — mondotta Magyar Péter —, akkor kisebb a veszödelöm, mivelhogy ük is féltik a kedvest, aki a targoncában ül. De ha egyedül mönnek, akkor mindönkinek íélre köll takarodni az útból, letinkább az árokba. A végéu azt kérte Magyar Péter, hogy a hatóság vigyázzon a tanyai utak rendjére is, motorkerékpáros rendőrökkel tartsák fönn a rendet, mert maholnap a gazda nem is mer már kocsira ülni. A bizottság elhatározta, hogy ebben az ügybán átír a város tanácsához és kéri, hogy a város hatósága kérjen megfelelő intézkedéseket az államrendőrség szegcdi kapitányságától. Magyar Péter elpanaszolta ezután, hogy kevés a bika a tanyákon, majd kutyaügyekkel hozakodott elő és elmondotta, hogy a sintér Budapest, VI.. IVafó& uccu te. Viláfjmárkás zongorák és koncertpianinók tCOO psm8f8! vásárcü!?.IÓk e!5p?ös r^szVfizeíísre Is. B.8 Tisztviselőknek nacry kedvezmény. egyszeri följelentésre meg a meg Kötött kutyákat is összeszedi, de azután nem is adja vissza, hanem lebunkózza. Az őrizet nélkül maradt udvarokból pedig néhány i^apon belül ellopnak minden aprójószágot. Ha már el is viszik a kutyát, legalább ne bunkóznák le, hanem adnák vissza, ha nem veszölt. A bizottság ezt a panaszt is indokoltnak találta és elhatározta, hogy a sérelem orvoslása érdekébea átír a tanácshoz, Dr. Fajka Lajos a járlatirás késedelmességéről beszélt és meglette régi indítványát, hogy a város hatósága ne a tanítókra bizza a járlatirást, hanem a kisvasút állomási elöljáróira, akik jobban ráérnek és így gyorsabban elintézhetik a dolgot, nem várakoztatják meg annyira a tanyaiakat. A bizottság kimondotta, hogy ezzel az ügygyei is foglalkozik. EqveSlen olyan virilista van, abi nem háztulajdonos — Az értelmiség tagjai Kiszorultak a legtöbb adói fizetők közül — Minden helyet a háztulajdonosok foglalnak el A virilisták idei névjegyzékét forgatva, arra az érdekes megállapításra jutottunk, hogy a 92 virilista közöl egvellen egy van, aki nem háztulajdonos. Ez Wünmer Fülöp, aki mint egyetlen nem háztulajdonos a 62-ik helyet foglalja el a névjegyzékben. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy mint iparkamarai beltagnak, az adója kétszeresen számit s ha ez a minősítő körülmény személyére nem forogna fenn, a virilisták között nem volna senki sem., aki nem a há/tu'a]dona után fizetett adó révén került be a legtöbb adót fizetők uévjegyzékébe. A dolog kezdett érdekes lenni s azért a legtöbb adót fizetők jegyzékének egy pár könyuyebben hozzá férhető példányából vizsgálni kezdtük, hogy a múltban szintén a vfrilizmus házluJa?donosi ér» debképviseletet jelentett-e. Összehasonlításaink alapjául az 1890., 1900., 1907. és 1918. évi legtöbb adót fizetők jegyzéke szolgált 1890-ben Back Bernát volt a legtöbb adót fizetők jegyzékében a listavezető — 3921 frt 49 krajcárral. De míg az idén csak a 62-ik virilista nem háztulajdonos s az is a kétszeresen számított adó alapján került be a jegyzékbe, addig 1890-ben már a lista 5-ik tagja (Eisenstadler S.) nem fizetett házadót, nem volt háztulajdonos a sorrendben 14-ik sem s ekkor 33 nem háztulajdonos volt a virilisták kfjzSíí. A legtöbb adót fizetők jegyzékében az első lateiner a 19-ik volt: dr. Rósa Izsó 721 frt adóval. 1900-ban Milkó, Erdélyi és Heitzmann építési vállalkozók fizetik a legtöbb adót 7484 K 90 f.-t (Ez a Heitzmann sváb építőmester volt, ő építette a szegedi városházát is.) Ebben az évben 27 nem háztulajdonos került he a virilisták közé, köztük a magas állású állami tisztviselők, mint Csathó Ferenc táblaelnök, Janky Lajos ny. tábornok, Kállay Albert főispán, Lobmayer István főügyész, Virilista volt háztulajdon nélkül a közkórházi főorvos is: Singer Mátyás dr. Az idén egyetlen köztisztviselő sincs már a virilisták között 1900-ban az első lateiner a legtöbb adót fizetők sorrendjében a 25-ik volt. Nyilassy Pál 1163 K 56 f.-reL (A virilisták névjegyzékében természetesen kétszeres adóval előkelőbb helyre került) Itt kezdtek előnyomulni a Winklerek és Holtzerek, Rósa Izsó "a 47-ik 936 K adóval. (Tíz év alatt lényegesen csökkent az adója. Vagy a jövedelme lett kisebb, vagy a befolyása nagyobb.) 1907-ben már a "Winkler Testvérek foglalják el az első helyet a legtöbb adót fizetők sorrendjében, 30.433 koronával. (1890-ben még csak 657 frt 02 kr.-t fizettek s ezzel az adóval a 25-ik helyet foglalták el.) Még mindig 30 olyan virilista volt, akinek nem voit háza. BELVÁROSI MOZI H»ifnn premií"gnaaaKiK aaarjwMmiaiR. az elmnlt ¡Hők fdmle 12 (e'vonástian COLLEü KQBfiE-ra! a ffiszcrepbeu M'níípnVI oll !o<TV<>r ! BELVÁROSI MOZI Február 24-én Vasárnap M boStém&iráhr. Drámi 10 feivnásban Rentlei'e Kertész MlhAly. FftszererW: WARNER OLANU. Aznkivüt A I^an^mieajő foőse. urann 7 feiv n;sr>an. Fószereoíö BESSlE LOW£. til "fisok kezd-e 5 7. 9 vpgir. fs Onnep sp 3, 5 7. 9 6' k i KORZÓ MOZI Február 25. 2b-án, bJitön, kedden Csnk ÍO evén lelUlIcUnrk t A sálán foglalója. Nag» kiálitásn tás^datm dráma 10 leívmásban. F»97cr*p!6: Iréné RIcti. Zisofo. a mesferdetektiv. Hur ejik 6 felvonásban. PflswTen«* Zt«joln. ElrtadHanb ke?de»e 5. 7. 9. vas»r- é" Br«epnpp 3 5. 7. 9 óraWir. KORZÓ MOZI Február 24-*n Vaaárncp A sssenl és a rajongója. Agne» G"n'h<T vMehirfl re«*nve filmen 10 fe vun sban. Físzeiepia- WII IIELM DIETERLE. AzonMvUl fcur e?zk 2 v nisban. ErtadísuX kex'e'e 3, 7 9, vár- 'a Antennát, 3. 5, 7. 9 6'aknr