Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-17 / 40. szám

1329 február 17. DÉLMAGYAKOTSSZAG H Kereskedelmi 1928. évi üzleti jelentése Tisztelt Közgyűlés! Sl-ik rendes közgyűlésünkön üdvözöljük t. részvényeseinket és 1928. évi üzleti jelenté* tünket és az év zárszámadásait a következők« ben van szerencsénk előterjeszteni: Általános közgazdasági viszonyaink a lefolyt üzletévbeu sem voltak kedvezőek. Ennek legi főbb oka a mezőgazdasági termények értékesítésének nehézségeiben keresendő. Bár a termés általában elég jó volt, gabonanemüek ugy minőségileg, mint mennyiségileg jól fizettek, — 'de a többi terményekben, különösen tengeriben volt igen gyenge eredmény, ami lerontotta a föld hozamát. 'A' gazdák nagy vész© a gabonanemüek későbbi áremelkedéséből vélte a hiányt pótolni, evégből elraktár ózta és sok esetben kölcsönnel js megterhelte gabonáját. Az év végére azonban a remélt áremelkedés helyett jelentékeny árcsökkenés következett be, melynek folytán a mezőgazdaságon keresztül az egész gazdasági élet kettőzötten szenvedett; egyrészt a tőkék a forgalomból elvoualtak, másrészt értékükben i-. csökkentek. Szegeden a paprikatermés a tartós nyári szárazság következtében igen gyenge volt. A szőlőtermés elég jól alakult, de export hijján az év végéig oly alacsony árak fejlődtek ki, hogy azok alig haladták meg a termelési költségeket. Hazánk agrár jellegénél fogva a mezőgazdaság dekonjunktúrája kihatott az ország egész üzleti forgalmára, melynek kárát vallotta a kereskedelem minden szakmája. A' kereskedők az eddigi jelek szerint, az elmúlt évek tapasztalatait tartva szem előtt, a lefolyt éviiét! már bizonyos óvatosságot tanúsítottak kökötclezettségeik vállalása tekintetében, — miáltal fizetési nehézségek az év végéig városunkban szerencsére csak szórványosan fordultak elő. A kereskedelmi üzletek tulnagy száma is iudokolja azt az óvatosságot és különösen vonatkozik az a trianoni határok folytán fogyasztó területeinek jelentős részétől megfosztott Szeged város kereskedőire. A városunkban évek óla folyamatban levő egyetemi és egyéb közepitkezések, sőt most már egyre sűrűbben előforduló magánépitkezések az ipar idevágó ágazatait az elmúlt évben is elég jól foglalkoztatták. A kisipar más szakmái azonban azonos bajok folytán osztoztak a kereskedők sorsábau. A pénzpiac helyzete a lefolyt évben változó volt. A tőkeképződés az egész országban a • lentebb vázolt okok következtében igen gyengén alakult és így kamatviszonyaink csaknem kizárólag a külföldi piacok hatása alatt áüQítak. Mindazonáltal a gazdasági élet az rgéíz éven át rendelkezett a szükséges hitelekkel és különösebb pénzszűke még a* Magyar Nemzeti Bank októberben bekövetkezett kamatlábemelését sem követte. Intézetünk üzletei a lefolyt évben is erőteljes fejlődést mutatnak. Betétállományunk: P 4,276.000»röl P ö,№.00Q-re emelkedett, igazolva azt a bizalmat, melyet intézetünk a helybeli piacon és környékén élvez. Az általános gazdasági helyzet okozta pénzszükségleteken kívül a városunk környékén lebonyolított parcellázások, nemkülönben a határszélen még folyamatban volt ingatlan< -érék is fokozták a helyi hitelszükségletet. A lefolyt évben a gazdaközönség köréből is vzíveseu keresték fel intézetünket, minek fölyUn mintegy egymillió pengő elsőrendű bomlásit váltókölcsönt folyósítottunk földekre bekebelezés mellett, körülbelül 200 tételben. A városunkban helyenkínt megindult magánepitkezéseket, lia azokat reálisaknak találtuk, mintegy 30 esetben segítettük elő, de részlvettünk vállalkozó ügyfeleink révén közöpitkezések í'iuanzirozásában is. A kisiparnak és a közőnscsnek véltünk szolgálatót tenni azáltal, hogy néhány érdemes iparos támogatásával a külvárosrészek világítási berendezkedését méltányos visszafizetési feltételek mellett eszközölt váltóleszámítolások utján elősegítettük. A mult évben is igyekeztünk a hozzánk forduló jogosult hiteligényeket kielégíteni és ily módon vállószámlánkat P 5,317.000-ről P 7,719.000-re növeltük. Folyószámla kihelyezéseink jelentősen nem változtak, — miután legfőbb gondunk mobilitásunk megtartása, sőt növelése volt. Ezt igazolja az a körülmény, hogy zárlatkor váltóállományunknak alig 30 o/o-a volt továbbadva és hogy megállapított hiteleink túlnyomó részben kiaknázatlanul rendelkezésünkre állottak. A hitelezrési üzlet mellett egyéb bankszerű műveletek tekintetében is azon voltunk, hogy ügyfeleinket a legszolidabban kiszolgáljuk. Fáradozásunk sikerét üzleti összforgalmúnknak 195 millió pengőről 271 millió pengőre való felemelkedése igazolja legjobban. Kihelyezéseink elbírálásánál az elmúlt évben is a bennünket kötelező óvatossággal jártunk el, miértis veszteségekről ezúttal sem kell beszámolnunk. Saját tőkéink szaporodása és kihelyezéseink emelkedése folytán jövedelmeink is megfelelően javultak, miértis szívesen jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy az elmúlt üzletév kedvező eredménnyel zárult. Ennek következtében abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a t. Küzgyülésnek javasolhatjuk P 20 né. részvényeink, úgyszintén a mult évben P 40-vel kibocsátott uj részvényeink osztalékának P 5-ben való megállapítását és a nyereség felosztására nézve, felügyelöbizottságunkkal egyetértésben a következő javaslatot terjesszük a t. Közgyűlés elé: A bemutatott üzleteredmény- , számla szerint az 1928. év eredménye — — — — P 219.514.30 ebből levonva az alapszabályok 69. §-a alapján az elmúlt évről áthozott P 4677.47 leszámítása után fenmaradó P 214.836.83 1928. évi tiszta nyereségét véve alapul I21/30/0 szabályszerű részesedés fejébert — — — — P 26.8of.60 marad _____ — P 192.659.70 ebből osztalékra az 1928. üz-. letév után 28 ezer drb P 20 n. c. részvényre a P 5 készpénzben kiosztani — — — P 110.000,— marad — — — — P 52.659.70 ebböl általános tartalékalapnak P 350.000-re való kikérek! lésére forditaní — — P 38.266.43 márad — — — — P 14.393.27 az ingatlan értékéből leírni P 3.000.— marad — — — — P 11.393.27 Wagner Gusztáv-segélyalapra fordítani — — — —• P 2.000.— marad _____ P 9.393.27 jótékony és kulturális célra fordítani az elmúlt cvben már folyósított P 1070-n felül P 3.500.— marad - — P 5.893.27 mely összeget uj számlára átvinni és az osztalékot a 61-cs számú szelvény ellenében ezen indítványunk elfogadása esetén intézetünk pénztáránál Szegeden, valamint a Magyar Általános Hitelbanknál és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbanknál Budapesten, úgyszintén ezen intézetek bármely magyarországi fiókjánál folyó évi február hó 25-től kézdöA MOSTMEGJELENT, ¥iö RECEPTET TARTALMAZÓ; 5ZINES KEPEKKELILLUSZTRAII ős ÖETKER-féleUECEPTKONYVEI tolQmíR" dően kifizettetni ajánljuk". Áttérve bankunk különleges ügyeire, Jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy a mult évi közgyűlésen elhatározott alaptőkefelemelésünli teljes sikerrel befejeződött, ezen tőkeemelésünk végrehajtása folytán és figyelembe véve a most javasolt tartalékolást, saját tőkéink meghaladják az egymilliószázötvenezer pengőt. Jelentjük az igen t. Közgyűlésnek, hogy a Szegedi Téglagyár Társulat üzletévét ezúttal is megfelelő eredménnyel zárta. Jelentésünk végére érve köszönetünket fejezzük ki a Magyar Nemzeti Bank fíókintézetének, a Pénzintézeti Központnak, úgyszintén a velünk szoros viszonyban levő MagyarÁltalános Hitelbanknak és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbanknak a lefolyt üzletévben intézetünkkel szemben tanúsított előzékenységükért. Jelentjük még a t. Közgyűlésnek, hogy a Pénzintézeti Központ elmúlt évi revíziója intézetünk ügyvitelét és üzleteinket kedvezőknek találta. Az igazgatóság megbízatása az elmúlt év végével lejárt. Midőn tisztünket a t. Közgyűlés rendelkezésére bocsájtjuk, köszönetet mondunk az irántunk tanusitott bizalomért és kérjük a t. Közgyűlést, hogy a napirend során 13 igazgatósági tagot 3 évre választani méltóztassék. Végül kérjük a t. Közgyűlést, hogy ugy a felügyelőbizottság részére, mint részünkre a szokásos felmentvényt megadni szíveskedjék. Kelt Szegeden, 1929 február hó 7. AZ IGAZGATÓSÁG. PNEU a. leggasdaságsosalblb. M 4 •YGGRGÜ.JE !«• Kerzell képviselet: SCHWERZ E. és №, SZEGED. Telefon 12, lö-es. 561 SehojLotesóbbaní &ÁDIÓ és kellékek gazdag választékban Szántó Sándor flfpkeiesHcflönei Szened. Kiss utca 2.