Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

ÖÉLM Uii AÍUiiiSZAG Az egészséges és a beteg csecseim® Irta s a MANSz kulturdélutúrJAn felolvasta: ¿r. Halnlss Elemér egyetemi tanár Mindezekkel akisgyermek testi fejlődésének tökéletesítésére adtuk meg azt, amire eddigi isme* reteink és tapasztalataink képesítenek. S ha a test fejlődése, épségének megtartása a legfontosabb feladatunk is, nem kevésbbé jelentőségteljes a lelki, szellemi fejlődés irányítása, a nevelés, ahol a jóakaratú szülői tévedések sokszor csinálnak iiv reparábilis hibákat. A nevelés befolyásának jelentőségét a csecsemőre általában kevéssé, vagy nem értékelik, pedig ennek jó vagy rossz alapjait ép ugy a csecsemőkorban fekteti le a szülő, mint a testi fejlődését Hogy egy csecsemő nevelésénél a hibákat elkerülhessék, azt kell tudni, hogy ebben a korban mire nevelhetjük a csecsemőt. Kétségtelen, bár első pillanatra hihetetlennek látszik, hngy a csecso mő sokkal jobban jár, ha az első életévben nem nevelnek rajta, mintha a szülői jóakarat kellő meggondolás nélkül akarja a nevelést megkezdeni. s A legelső feladat, hogy a csecsemőt felesleges izgalmak behatásától óvjuk. S ha ez a normális csecsen- ' e vonatkozik, mennyivel inkább ideges szülők . orraekére. A zajra, idegen arc megjelenésére összerezzenő csecsemőt nem ugy óvjuk, hogy idegenektől elzárjuk s abszolút csendben tartjuk, hanem a hangokhoz — erős zaj kizárásával — fokozatosan szoktatjuk hozzá s ugy fektetjük, hogy minden hozzá közeledőt már távolabbról észrevegyen. Ezzel csak szoktatjuk a csecsemőt, a nevelés terén az első lépést a rendszeresség beállítása jelenti. Erre az alkalmat a beosztott, egyforma pauzákat betartó táplálás önmaga adja. Egyik-másik esetben a pauzák rendes betartása a csecsemő nyugtalansága miatt bizonyos energiát követel a szülőktől, de meg kell vele értetni, hogy ez elsősorban a táplálkozás rendes lefolyásának biztosításához szükséges szabály, amellett pedig kedvező alkalom arra, hogy az akarat erőszakos kitöréseit a rendes mederbe tereljük. Akarni bizony már egy csecsemő is tud annál erőszakosabban, minél korábban és gyakrabban hajlott * a gyenge anyai szív a kicsi óhajának, akaratának teljesitésérc. Abban, hogy az anya a csecsemő esetleges óhajának megfelelőleg gyakrabban szoptatja a kelleténél, sokszor nincs momentán kára a csecsemőnek, de később, az elválasztás után nem marad o módszer büntetlenül, épugy, mint a mesterségesen tápláltaknál, mert az ilyen csecsemő nem kerüli cl a táplálkozási ártalmakat, s ilyenkor az orvos a betegség gyógyítása érdekében kénytelen az étkezési rendet beállítani az immáron beteg csecsemőnél, ami egészséges idejében könnyebb is lett volna s a táplálkozási zavar is elmaradhatott volna. S ezek a táplálkozási ártalmak a maguk fajtája és súlyossága szerint nemcsak fejlődés szempontjából jelentenek veszélyt, de kétségtelen kihatással vannak a gyermek kedélyállapotának kifejlődésére is. Az egészséges csecsemő élénk, érdeklődő, jókedvű s ha átmenetileg és rövid ideig érik is ártalmak, kedélyét hamar visszanyeri. Azok a csecsemők azonban, akik az első életévben gyakran vagy huzamosabban betegek, még ha később testi fejlődésben pótolták ia a betegség alatt mulasztottakat vagy vesztetteket, sohasem lesznek gyermekkorukban oly élénkek, életvidorak, mint a csecsemőkorukat egészségben eltöltöttek. Ezek komolyabbak, érzékenyebbek, s hangulatuk a rossz felé könnyebben eltolódó. Egy beteg csecsemőnek a szülő is többet enged meg, érthető szülői fájdalmában dédelgeti, kényezteti, kedvét keresi, ellenkezésének enged, kedvteléseinek, kívánságainak nem szabja határát s lassanként kialakul a gyermek irreális helyzete, amikor akaratával az egész házon uralkodik vagy legalább is akar. Nem betegség, nem idegesség az, amikor az ilyen előéletű gyermek óhajai megtagadása, vagy a szülők ellenkezése esetén toporzékol, sir és földrcvcti magát; — ez a helytelenül felfogott szülői szeretet, gyengeség és clncvelés következménye. Már az egészségben eltöltött csecsemőkorban kell megkezdeni az önuralom nevelését, ami tulajdonképen negatív cselekvés. Ha nem teljesítjük a szükségtelen és nem neki való óhajait, ha nem adunk alkalmat vagy nem segítjük elő, hogy mindazt csinálhassa, amit akar, már e negatívumokkal megtettük azt, ami az önuralom kifejlesztésére a legegyszerűbb s kezdetben egyedüli mód. Az első év második felében az előbbi passzivitás mellett már aktív formában is alkalom nyílik az önuralom fejlesztésére. Ebben az időben mindig ébredés után ültetni kell a csecsemőt, hogy a széklet és vizeletürítés megfelelő módjához szoktassuk s ezáltal a testi funkciók feletti uralmat az ürítések akaratlagos megindításának kifejlesztésével épugy megtanulja, mint ahogy a testi tisztasás alapjait elsajátítja. IV* Ez minden, amit egy csecsemőnél nevelés irányában tennünk kell. Ennél több épugy hiba, mint ezek elmulasztása. Nagy vonásokban igy gondolom irányt szabni a nevelésnek, amelynek ez előadásban csak a helyesen megvetett alapját akartam ismertetni. A későbbi s egyben a tulajdonképeni aktivitást igénylő nevelés szabályai tu'lépik ez előadás kereteit és kifejtésére annyira a pedagógus hivatott, amennyire az alap lefektetésére az imént ismertetett kapcsolatok révén a csecsemőorvos. A nevelhetés alapfeltétele a pbysikai adottság: a csecsemőkorban jól megépített szervezet, a lehetőség sze(A Délmagyarország munkatársától.) A sorozatos betörések következteben a rendőrség mindennap razziákat tart, hogy a csavargók világát ellenőrizze. Kedden éjjel a rendőrség ismét razziát tartott, amelynek során végigjárták az összes nyilvános helyeket, végig kutatták az ágyrajárók otthonát, majd azokat az elhagyatott helyeket, ahol télvíz idején csavargók szoktak meghúzódni. A kedd éjszakai razzia sikerrel is járt, amennyiben a rendőrség két veszedelmes rovottmultu egyént fogott el. Csak néhány nappal ezelőtt történt, hogy a Rudolf-téren egy beálló istállóban meglopták Tóth István tanyai gazdálkodót. A tanyai magyar kabátját levetette, amelyből egy óvatlan pillanatban valaki kiemelte ezüst zseb óráját. A tolvajlást Tóth István bejelentette 192ü január 24. rint biztosítóit egészség, amelyet a csecsemő helyesen és rendszeresen véghezvitt táplálása biztosit, de ez egyben észrevétlen megkezdése is a rendszerességre. önuralomra és subordinációra való szoktatásnak, ami a psychikai nevelés közelebbi feltételeit képviseli. Ha az anya szenved az óhajtott boldogságáért, aggódik a gyermeke egészségéért, reménykedik a jövő kárpótlásáért, legyen gyermeke szép fejlődésében nyugodt és zavartalan öröme s Énjének átszáim ztatásában megérdemelt jutalma. Ésszel szeressék gyermekeiket. Józan gondolkodás vezesse érzéseiket s ne csak ösztönszerű átérzése legyen az anyaság Isten áldásának, de átgondolt cselekvés is, hogy a helyes testi és szellemi nevelés gyermekeik jövőjéről táplált óhajuk teljesedése mellett olyan felvértezettséget is biztositson a fejlődő ifjú generációnak, amilyenre a magyar jöwf nek szüksége van. a rendőrségnek. A kedd éjszakai razzia alkal-» mával a rendőrség elfogta Gunther János 24 éves foglalkozás nélküli egyént, aki kihall"* gatása alkalmával beismerte a lopást. A razziázó detektívek Újszegeden jártukban arra lettek figyelmesek, hogv a Temes-i vári-köruton lévő körhinták egyik elhagyott fabódéjából világosság szivárog ki. A detektívek a bódéban egy gyanús kinézésű alakra bukkantak, aki magát Eichberger Sándornak nevezte, majd beismerte, hogy Kiszomborból szökött Szegedre, ahol két betörést köve. tett cl. A betörésből származó pénzét azon-í ban ellopták tőle és igy most már napok óta lakás és betevő falat nélkül él. Eichberger Sándort kihallgatása után az ügyészség fogházába kisérték át. tf 99 Nem kézmiiveskamarát, hanem kfiznonti intézményt igazítja helwre a jobboldalt — Körmendy Mátyás ü keresfceíiefmi és sparkaraara nyiiatöozaía (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alsóvárosi Iparoskőr, mint ismeretes, hétfőn este gyü- j lést tartott, amelyre felvonultak a jobboldali iparosvezérek és természetesen a kézmüveskamara mellett foglaltak állást A felszólalók egyikí másika ezzel kapcsolatban jónak látta a kereskedelmi és iparkamarát is támadni. A kormánylap viszont olyan kijelentéseket imputált ezzel a gyűléssel kapcsolatban Körmendy Mátyás felsőházi tagnak, az ipartestület elnökének, ameiyeket nem tett meg. Ezt igazolja Körmendy Mátyás hozzánk beküldött nyilatkozata: — A tudósításban tévesen megfogalmazott, részek vannak — írja Körmendy Mátyás — és nem azt mondottam, hogy nekem nem kellemes a kereskedelmi és iparkamarai alelnöki tisztség, hanem azt, hogy nekem, mint a kamara alelnökének a szóban lévő ügyben nem nagyon kellemes nyilatkozni. Annak pedig épp az ellenkezőjét állítottam, mintha Szárny Gyula és Tonelli Sándor kamarai főtitkárok nem tartanának szükségesnek egy központi szervet a kézmiiiparosság különleges érdekei védelmére felállítani. — Azt mondtam ugyanis, liogy ők is óhajtanak ily intézményt és csak az ellen vannak, liogy ez kamarai címet viseljen. Amikor pedig arról beszéltem, hogy nagyon örülnék, ha az iparo.ság kívánalma teljesülne, nem kázaiüveskamara --ót, hanem a kézmüiparosság törvényes központi intézményét említettem, mint amelyre régi álláspontom szerint szükség van. — A GyOSz-ra cs az OMKÉ-re vonatkozóan sem azt állítottam, hogy ez intézményeket a gyárosok, illetőleg a kereskedők azért létesítették, mert nem látták érdekeiket a kamarákon belül megvédelmezve. Én azt hangoztattam csak, hogy amint a gyárosok, illetve kereskedők különleges érdekeik védelmére alakult a GvOSz és az OMKE, épp ugy szükség van a kézmüiparosságnak is a maga különös érdekcinek független védelmére hivatott intézményre. E tekintetben az illésen elhangzott kívánalmakat azon részben tettem magamévá, amelyek a központi szerv létesítését sürgették, de az elnevezés kérdésében azt hangoztattam, hogy ezt lényegesnek nem tartom, ami régi álláspontom. Nyilatkozott a ¡kereskedelmi és iparkamara is: — A mai lapokban közölt tudósítások szerint tegnap az Alsóvárosi Iparoskörben gyűlés volt, amely foglalkozott a kereskedelemügyi miniszter ismeretes leiratával. Hogy ezen az ülésen kik és mii.\cn indokolással látták szükségesnek a kézmüveskamara felállítását, abba a kereskedelmi és iparkamara vezetősége nem kíván beleszólni, mert állásfoglalásának indokait mindenki maga szabja meg. Ezen az ülésen azonban Balogh Péter bírálat tárgyává tette a kamara költségvetését és azt kifogásolta, hogy a költségvetésnek a felerészét személyi kiadások teszik. Ez kétségtelenül igy van, de igy van már ÍO esztendő óta, amióta a kamara fennáll és többé-kevésbbé megközelithetőleg igy van ez a világ valamennyi érdekképviseleténél. — A kamarák és egyéb érdekképviseletek ugyanis irodát tartanak fenn, amelyeknek személyzettel kell dolgozni. Ezeknek a szellemi munkásoknak a tevékenysége adja meg tulajdonképen az érdekképviselet célját és lényegét; nélkülök az intézmények sem volnának í'c úarthatófe. Ezenfelül a kamarának dologi kiadása csak annyiban van, amennyiben azt az iroda fentartása szükségessé teszL Egyéb dologi kiadása a kamarának, nem lévén kereskedelmi, vagy ipari üzem, természetszerűleg nincs. A dologi kiadások tétele alatt azonban a kamira igen tetemes ősszegeket fordit minden esztendőben kereskedelmi és ipari oktatási intézetek támogatására, ösztöndíjakra, kiállítások előmozdítására és egyéb általános érdekű célokra. Ezen tulmenőleg a kamarát ujabb dologi kiadásokkai megterhelni, nem szolgálná az iparosok és kereskedők érdekeit és csak a költségeknek felesleges emelésével járna. '^^»g.T'.mi Miti s'lrrf i ; • • Két veszedelmes csavargót fogtak el a kedd éjszakai imádéit Belörő!akás az újszeged! hlniabódéban