Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

ÖÉLM Uii AÍUiiiSZAG Az egészséges és a beteg csecseim® Irta s a MANSz kulturdélutúrJAn felolvasta: ¿r. Halnlss Elemér egyetemi tanár Mindezekkel akisgyermek testi fejlődésének tö­kéletesítésére adtuk meg azt, amire eddigi isme* reteink és tapasztalataink képesítenek. S ha a test fejlődése, épségének megtartása a legfontosabb feladatunk is, nem kevésbbé jelentőségteljes a lelki, szellemi fejlődés irányítása, a nevelés, ahol a jóakaratú szülői tévedések sokszor csinálnak iiv reparábilis hibákat. A nevelés befolyásának jelentőségét a csecsemő­re általában kevéssé, vagy nem értékelik, pedig ennek jó vagy rossz alapjait ép ugy a csecsemő­korban fekteti le a szülő, mint a testi fejlődését Hogy egy csecsemő nevelésénél a hibákat elke­rülhessék, azt kell tudni, hogy ebben a korban mi­re nevelhetjük a csecsemőt. Kétségtelen, bár el­ső pillanatra hihetetlennek látszik, hngy a csecso mő sokkal jobban jár, ha az első életévben nem nevelnek rajta, mintha a szülői jóakarat kellő meggondolás nélkül akarja a nevelést megkezdeni. s A legelső feladat, hogy a csecsemőt felesleges iz­galmak behatásától óvjuk. S ha ez a normális cse­csen- ' e vonatkozik, mennyivel inkább ideges szü­lők . orraekére. A zajra, idegen arc megjelené­sére összerezzenő csecsemőt nem ugy óvjuk, hogy idegenektől elzárjuk s abszolút csendben tartjuk, hanem a hangokhoz — erős zaj kizárásával — fokozatosan szoktatjuk hozzá s ugy fektetjük, hogy minden hozzá közeledőt már távolabbról észre­vegyen. Ezzel csak szoktatjuk a csecsemőt, a ne­velés terén az első lépést a rendszeresség beállí­tása jelenti. Erre az alkalmat a beosztott, egy­forma pauzákat betartó táplálás önmaga adja. Egyik-másik esetben a pauzák rendes betartása a csecsemő nyugtalansága miatt bizonyos ener­giát követel a szülőktől, de meg kell vele értetni, hogy ez elsősorban a táplálkozás rendes lefolyá­sának biztosításához szükséges szabály, amellett pedig kedvező alkalom arra, hogy az akarat erő­szakos kitöréseit a rendes mederbe tereljük. Akar­ni bizony már egy csecsemő is tud annál erősza­kosabban, minél korábban és gyakrabban hajlott * a gyenge anyai szív a kicsi óhajának, akaratának teljesitésérc. Abban, hogy az anya a csecsemő esetleges óhajának megfelelőleg gyakrabban szop­tatja a kelleténél, sokszor nincs momentán kára a csecsemőnek, de később, az elválasztás után nem marad o módszer büntetlenül, épugy, mint a mes­terségesen tápláltaknál, mert az ilyen csecsemő nem kerüli cl a táplálkozási ártalmakat, s ilyen­kor az orvos a betegség gyógyítása érdekében kénytelen az étkezési rendet beállítani az im­máron beteg csecsemőnél, ami egészséges idejében könnyebb is lett volna s a táplálkozási zavar is elmaradhatott volna. S ezek a táplálkozási ártal­mak a maguk fajtája és súlyossága szerint nem­csak fejlődés szempontjából jelentenek veszélyt, de kétségtelen kihatással vannak a gyermek ke­délyállapotának kifejlődésére is. Az egészséges cse­csemő élénk, érdeklődő, jókedvű s ha átmenetileg és rövid ideig érik is ártalmak, kedélyét hamar visszanyeri. Azok a csecsemők azonban, akik az első életévben gyakran vagy huzamosabban bete­gek, még ha később testi fejlődésben pótolták ia a betegség alatt mulasztottakat vagy vesztette­ket, sohasem lesznek gyermekkorukban oly élén­kek, életvidorak, mint a csecsemőkorukat egész­ségben eltöltöttek. Ezek komolyabbak, érzékenyeb­bek, s hangulatuk a rossz felé könnyebben elto­lódó. Egy beteg csecsemőnek a szülő is többet en­ged meg, érthető szülői fájdalmában dédelgeti, kényezteti, kedvét keresi, ellenkezésének enged, kedvteléseinek, kívánságainak nem szabja hatá­rát s lassanként kialakul a gyermek irreális hely­zete, amikor akaratával az egész házon uralko­dik vagy legalább is akar. Nem betegség, nem ide­gesség az, amikor az ilyen előéletű gyermek óhajai megtagadása, vagy a szülők ellenkezése ese­tén toporzékol, sir és földrcvcti magát; — ez a helytelenül felfogott szülői szeretet, gyengeség és clncvelés következménye. Már az egészségben el­töltött csecsemőkorban kell megkezdeni az önura­lom nevelését, ami tulajdonképen negatív cselek­vés. Ha nem teljesítjük a szükségtelen és nem neki való óhajait, ha nem adunk alkalmat vagy nem se­gítjük elő, hogy mindazt csinálhassa, amit akar, már e negatívumokkal megtettük azt, ami az ön­uralom kifejlesztésére a legegyszerűbb s kezdet­ben egyedüli mód. Az első év második felében az előbbi passzivitás mellett már aktív formában is alkalom nyílik az önuralom fejlesztésére. Ebben az időben mindig ébredés után ültetni kell a cse­csemőt, hogy a széklet és vizeletürítés megfelelő módjához szoktassuk s ezáltal a testi funkciók fe­letti uralmat az ürítések akaratlagos megindításá­nak kifejlesztésével épugy megtanulja, mint ahogy a testi tisztasás alapjait elsajátítja. IV* Ez minden, amit egy csecsemőnél nevelés irá­nyában tennünk kell. Ennél több épugy hiba, mint ezek elmulasztása. Nagy vonásokban igy gondolom irányt szabni a nevelésnek, amelynek ez előadásban csak a he­lyesen megvetett alapját akartam ismertetni. A későbbi s egyben a tulajdonképeni aktivitást igénylő nevelés szabályai tu'lépik ez előadás ke­reteit és kifejtésére annyira a pedagógus hivatott, amennyire az alap lefektetésére az imént ismerte­tett kapcsolatok révén a csecsemőorvos. A nevel­hetés alapfeltétele a pbysikai adottság: a csecsemő­korban jól megépített szervezet, a lehetőség sze­(A Délmagyarország munkatársától.) A so­rozatos betörések következteben a rendőrség mindennap razziákat tart, hogy a csavargók világát ellenőrizze. Kedden éjjel a rendőr­ség ismét razziát tartott, amelynek során vé­gigjárták az összes nyilvános helyeket, végig kutatták az ágyrajárók otthonát, majd azokat az elhagyatott helyeket, ahol télvíz idején csavargók szoktak meghúzódni. A kedd éj­szakai razzia sikerrel is járt, amennyiben a rendőrség két veszedelmes rovottmultu egyént fogott el. Csak néhány nappal ezelőtt történt, hogy a Rudolf-téren egy beálló istállóban meg­lopták Tóth István tanyai gazdálkodót. A ta­nyai magyar kabátját levetette, amelyből egy óvatlan pillanatban valaki kiemelte ezüst zseb óráját. A tolvajlást Tóth István bejelentette 192ü január 24. rint biztosítóit egészség, amelyet a csecsemő he­lyesen és rendszeresen véghezvitt táplálása bizto­sit, de ez egyben észrevétlen megkezdése is a rend­szerességre. önuralomra és subordinációra való szoktatásnak, ami a psychikai nevelés közelebbi feltételeit képviseli. Ha az anya szenved az óhajtott boldogságáért, aggódik a gyermeke egészségéért, reménykedik a jövő kárpótlásáért, legyen gyermeke szép fejlő­désében nyugodt és zavartalan öröme s Énjének átszáim ztatásában megérdemelt jutalma. Ésszel szeressék gyermekeiket. Józan gondolkodás ve­zesse érzéseiket s ne csak ösztönszerű átérzése le­gyen az anyaság Isten áldásának, de átgondolt cse­lekvés is, hogy a helyes testi és szellemi nevelés gyermekeik jövőjéről táplált óhajuk teljesedése mellett olyan felvértezettséget is biztositson a fej­lődő ifjú generációnak, amilyenre a magyar jöwf ­nek szüksége van. a rendőrségnek. A kedd éjszakai razzia alkal-» mával a rendőrség elfogta Gunther János 24 éves foglalkozás nélküli egyént, aki kihall"* gatása alkalmával beismerte a lopást. A razziázó detektívek Újszegeden jártuk­ban arra lettek figyelmesek, hogv a Temes-i vári-köruton lévő körhinták egyik elhagyott fabódéjából világosság szivárog ki. A detek­tívek a bódéban egy gyanús kinézésű alakra bukkantak, aki magát Eichberger Sándornak nevezte, majd beismerte, hogy Kiszombor­ból szökött Szegedre, ahol két betörést köve. tett cl. A betörésből származó pénzét azon-í ban ellopták tőle és igy most már napok óta lakás és betevő falat nélkül él. Eichberger Sándort kihallgatása után az ügyészség fog­házába kisérték át. tf 99 Nem kézmiiveskamarát, hanem kfiznonti intézményt igazítja helwre a jobboldalt — Körmendy Mátyás ü keresfceíiefmi és sparkaraara nyiiatöozaía (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alsó­városi Iparoskőr, mint ismeretes, hétfőn este gyü- j lést tartott, amelyre felvonultak a jobboldali ipa­rosvezérek és természetesen a kézmüveskamara mellett foglaltak állást A felszólalók egyik­í másika ezzel kapcsolatban jónak látta a keres­kedelmi és iparkamarát is támadni. A kormány­lap viszont olyan kijelentéseket imputált ezzel a gyűléssel kapcsolatban Körmendy Mátyás felső­házi tagnak, az ipartestület elnökének, ameiyeket nem tett meg. Ezt igazolja Körmendy Mátyás hozzánk beküldött nyilatkozata: — A tudósításban tévesen megfogalmazott, ré­szek vannak — írja Körmendy Mátyás — és nem azt mondottam, hogy nekem nem kellemes a kereskedelmi és iparkamarai alelnöki tisztség, ha­nem azt, hogy nekem, mint a kamara alelnökének a szóban lévő ügyben nem nagyon kellemes nyilatkozni. Annak pedig épp az ellenkezőjét állí­tottam, mintha Szárny Gyula és Tonelli Sándor kamarai főtitkárok nem tartanának szükségesnek egy központi szervet a kézmiiiparosság különle­ges érdekei védelmére felállítani. — Azt mondtam ugyanis, liogy ők is óhajtanak ily intézményt és csak az ellen vannak, liogy ez kamarai címet viseljen. Amikor pedig arról be­széltem, hogy nagyon örülnék, ha az iparo.ság kívánalma teljesülne, nem kázaiüveskamara --ót, hanem a kézmüiparosság törvényes központi in­tézményét említettem, mint amelyre régi állás­pontom szerint szükség van. — A GyOSz-ra cs az OMKÉ-re vonatkozóan sem azt állítottam, hogy ez intézményeket a gyárosok, illetőleg a kereskedők azért létesítették, mert nem látták érdekeiket a kamarákon belül megvédel­mezve. Én azt hangoztattam csak, hogy amint a gyárosok, illetve kereskedők különleges érdekeik védelmére alakult a GvOSz és az OMKE, épp ugy szükség van a kézmüiparosságnak is a maga különös érdekcinek független védelmére hivatott intézményre. E tekintetben az illésen elhangzott kívánalmakat azon részben tettem magamévá, ame­lyek a központi szerv létesítését sürgették, de az elnevezés kérdésében azt hangoztattam, hogy ezt lényegesnek nem tartom, ami régi álláspontom. Nyilatkozott a ¡kereskedelmi és iparkamara is: — A mai lapokban közölt tudósítások szerint tegnap az Alsóvárosi Iparoskörben gyűlés volt, amely foglalkozott a kereskedelemügyi minisz­ter ismeretes leiratával. Hogy ezen az ülésen kik és mii.\cn indokolással látták szükségesnek a kéz­müveskamara felállítását, abba a kereskedelmi és iparkamara vezetősége nem kíván beleszólni, mert állásfoglalásának indokait mindenki maga szabja meg. Ezen az ülésen azonban Balogh Péter bírá­lat tárgyává tette a kamara költségvetését és azt kifogásolta, hogy a költségvetésnek a felerészét személyi kiadások teszik. Ez kétségtelenül igy van, de igy van már ÍO esztendő óta, amióta a kamara fennáll és többé-kevésbbé megközelithető­leg igy van ez a világ valamennyi érdekkép­viseleténél. — A kamarák és egyéb érdekképviseletek ugyan­is irodát tartanak fenn, amelyeknek személyzettel kell dolgozni. Ezeknek a szellemi munkásoknak a tevékenysége adja meg tulajdonképen az érdek­képviselet célját és lényegét; nélkülök az intézmé­nyek sem volnának í'c úarthatófe. Ezenfelül a kama­rának dologi kiadása csak annyiban van, amennyi­ben azt az iroda fentartása szükségessé teszL Egyéb dologi kiadása a kamarának, nem lévén kereskedelmi, vagy ipari üzem, természetszerű­leg nincs. A dologi kiadások tétele alatt azonban a kamira igen tetemes ősszegeket fordit minden esztendőben kereskedelmi és ipari oktatási inté­zetek támogatására, ösztöndíjakra, kiállítások elő­mozdítására és egyéb általános érdekű célokra. Ezen tulmenőleg a kamarát ujabb dologi ki­adásokkai megterhelni, nem szolgálná az iparo­sok és kereskedők érdekeit és csak a költségek­nek felesleges emelésével járna. '^^»g.T'.mi Miti s'lrrf i ; • • Két veszedelmes csavargót fogtak el a kedd éjszakai imádéit Belörő!akás az újszeged! hlniabódéban

Next

/
Oldalképek
Tartalom