Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

1329 január 24 DÉLMA&YAIiüfiSZftG Vidákovits KamilE ^regeta fáratSuzik azon, iiogy a iiesiláfliiiiás élére a sebészeti klinika valamelyik funkcionáriusa kerüljön" n menföáfinmás főorvosának nyihíííezafa * Igen tisztéit Szerkesztő [ir! Folyó hó 212-én a Szegedi Uj Nemzedékben sA mentők ügye & az én személyem« cimü cikkben dr. Vidá­kacits Kamill egyetemi tanár ur személyem-/ mel foglalkozik. Kérem a tekintetes Szerkesz­tőséget, hogy a fenti cikkre vonatkozó alábbi észrevételeimet leközölni szíveskedjék. Nem tartottam volna szükségesnek a fel­vetett kérdéssel foglalkozni, bármeuuyire is érinti működésemet, mert a megejtett vizs­gálat minden irányban megadta a feleletet E felelet pedig minden tekintetben igazolta eljárásomat. Hogy cn mégis reflektálok dr. ;Vidátovits tanár ur cikkére, ezt azért teszem, mert ő ugy igyekszik a laikus közönség előtt feltüntetni a mentői szolgálatot, mintha az különösképpen egy sebészorvost vagy tanárt kívánna. Ezzel szemben rá kell mutatnom arra, hogy Budapesten belgyógyász áll a mentőállomás élén, Kolozsvárott pedig bák­teriológus volt a mentőállomás igazgató-főor­vosa, tehát egyikük sem sebész. Megértem, hogy a tanár ur saját szakmája ícápti szeretetből mindent a sebész számára vindikál, de ezt a kivánságát még nem állít­hatja oda törvényes kelléknek, annál kc­vesbéj mert a legtöbb mentési eset — leg­alább nálunk — a belgyógyászat körébe tar­tozik. Ilyen jogcímen követelhetné akármelyik belgyógyász^ hogy belgyógyász legyen a men­tőorvos, mért ha például /mérgezéshez hív­ják a mentőket, akkor a sebész tehetetlenül áll meg. Vagy követelhető lenne, hogy nőgyó­gyász legyen a mentőorvos, mert ha egy méhen kivüli terhességhez vonul ki a mentő, akkor nőgyógyásznak, kellene a mentőorvos­nak lenni. A' mentőszolgálat tehát nem korlátozódik egy szakmára, hanem felöleli az orvostudo­mányoknak szinte minden ágát s azokból is csak azt a részt öleli fel, ahol gyors ervasi beavatkozásra van szükség. A sebészorvos kí­vánása azonban rámutat a kérdésnek igazi hátterére, mert — tanár ur — igenis van hát* I tere ennek az írói tcvékenykcdésnek. A. tanár ur már régóla fáradó­dk azon, hogy a mentőállomás élére a sebészei! klinika vala­melyik funkcionáriusa kerüljön, e legofabb lépéséi is csak erre a törekvésre vezeíem vissza — de ez a törefevés már íuímegy a sebészei iránti rajongáson,, meri nyilvánvalóvá teszi azt a további célt, hogy a mentőszol* gálát teljesen a sebészeti kii nika uralma alá kerüljön. De vájjon ez az egyoldalú uralom képes len­ne-e azt a pártatlanságot továbbra is bizto­sítani, amit a mentőszolgálat eddig megvaló­sított s amit éppen a tanár ur kifogásult. ; Még csak , a tanár ur által leközölt kimuta­tás hiányaira akarók rámutatni. A kimutatás leköpi eseteket^ amelyebet a közkórházba szállítottunk. Az esetek közül a 2., 4., 5., 6., 12., 14, 15., 17., 13. és a 19. számú a köz. kórházhoz közeleső helyen történt, ilveu sú­lyos eseteket mindig a legközelebb eső inté­zetbe szállítjuk. A többi ¡elsorolt esetnél pe­riig a beteg kívánságának megfelelőm /ár­tünk el. Ezen kimutatásból kihagyattak azon­ban a. szeptember és október havában a se­bészeti klinikára történt szállítások. Ezek a kővetkezők: Szeptember hó. 1. P. D. súlyos kopony¿zúzó­dás, sebészeti klinika. 2. B. M. lugmérgezés ;utáni nyelőcsöszüküiet, sebészeti klinika. 3. K. M. vakbélgyulladás, sebészeti klinika. 4. K. J. vakbélgyulladás, sebészeti klinika. Október hő. 5. B. ,T. bokaizületi gyulladás, sebészeti klinika. 6. B. M. jobboldali bénulás, sebészeti klinika. 7. L. K. csontvelőgyulladás, sebészeti klinika. 8. H. 1\. gyomorátfuródás, sebészeti klinika. 9. P. G. bélcsavarodás, se­bészeti klinika. 10. E. T. B. vakbélgyulladás? sebészeti klinika. 11. T. M. vakbélgyulladás, sebészeti klinika. 12. K. J. agyrázkódás, sebé­szeti klinika. 13. P. A. bordatörés, sebészeti! klinika. 14. E. J. hasszurás, sebészeti klinika. Sapiepti sat. Fogadja igen ..tisztelt Szerkesztő ur. kiváló tiszteletem kifejezését. Szeged, 1929 január hó 23. Dr. Sztaurovszky PáL A íábla másodszor is megsemmisítette a törvényszék Ítéletét a kisteleki „mérgezés** ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A kisteleki rémmese szerda délelőtt ismét a tábla elé került Az ügy előzményei még 1926-ra nyúlnak vissza, amikor is Tisóczky Lajosné kisteleki lakos fel­jelentést tett Tisóczky Antal és felesége ellen, i A feljelentés szerint Tisóczky Antal és felesége há­zuknak istállójában állati sorsban tartották az idős XVotford Ágotát Moslékbal etették, végül pe­dig megmérgezték, hogy ne kelljen gondozni. A feljelentés után megindult csendőri nyomozás so­rán azután megállapították, hogy Wolford Ágota közveszélyes elmebeteg volt A házbéliek féltek tőle és ezért külön helyiségben zárva tartották. Az idős asszony természetes halállal halt meg és nem felel meg a vád azon állitása, mintha meg­mérgezték volna. A csendőri nyomozás befejezése- után Tisóczky Antal és felesége hamis vád büntette címén fel­jelentést tettek Tisóczky Lajosné ellen, akit a törvényszék bűnösnek mondott ki és négy hónapi fogházra itélt. A tábla a törvényszék ítéletét meg­semmisítette és elrendelte a vádlott elmebeli álla­potának megvizsgálását. A tábla végzése folytán a törvényszék meghallgatta az elmeszakértőket, akik Tisóczky Lajjosnét gyengeelméjűnek találták. A törvépyszéb an elmeszakértők véleménye alap­ján a vádlottat a! vád aló! felmentette és kimon­dotta, hogy a vádlott amikor a feljelentést meg­tette, nem volt épelméjű. A sokat hányatott ügy szerdán került ismét a tábla e{é. A táblai tárgyalás megnyitása után Zombory Jenő fSügyészhelyetfes alaki hibák miatt a törvényszék íelmvntS ítéletének ismételt meg­semmisítését kérte. A főügyész előterjesztése so rán kifejtette., hogy a törvényszék, amikor fel­mentő ítéletet njleghozta, hibát követett el, mert az újbóli főtárgyaláson a szakértők meghallgat tása alán már ítéletet is hirdetett, pedig az égés» főtárgyalást is .meg kellett volna tartani. A tábla a főügyész előterjesztését magáévá teite^ az ítéletet isméf megsemmisítette és ismét uj fő­tárgyalás megtorlására utasította a törvényszéket* Szerdán éjszaka ismét vakmerő betörést követtek el a Feketesas~uccában Kifosztották a Belvárosi éttermet (A Délmagyarország munkatársától.) Szer-' dára virradó éjszaka a város középpontjában ismét vakmerő betörés tőrtént A betörök a Feketesas.uccai 1Belvárosi-étterem helyiségeit látogatták meg, ahol a Wertheim-szekrény feltörése után 75 pengő készpénzt, értéktár* gyakat és különböző ételnemüeket vitték el. Szőke Manó, az étterem tulajdonosa éjjel 12 órákor zárta be üzletét. Az üzlet két bí« járójának ajtóit rendesen bezárta. A betö­rést reggel hat órakor fedezték. feL Az ajtók mindenhol érinteílenek voMak ¿s így meg le­hetett állapitan;, hogy a betörök az udvar felöli ablakon keresztül jutottak be e oenr déglő helyiségeibe. A betörők először felfe­szítették a konyhaajtót bejutottak az étterem« be, ahol a hatalmas Wertheim-szekrény ál­lott. A pénztáiszekrény mellett különböző szerszámok feküdtek. így két balta is meg­húzódott a sarokban, amelyeik segítségével fel­feszítették a pénztár szekrény*, ahonnan leg­először egy hatalmai kulcscsomói: vettek ki. A kulcsok segítségével könnyen kinyitották a vendéglő mellékhelyiségeit A betörők fel­nyitották az éléskamrát, majd a pincét és egy zsákba összecsomagolva húsokat, szardi­niás dobozokat, cukrot, pezsgőt és likőrös üve­geket vittek eL A Wcrtheim-szebrényben 75 pengő pénzt találtak. Néhány darab kisebb értékű értéktárgyat is elvittek, azonkívül egy takarékkönyvet. A betörők munkájukat lámpavilág mellett a ¡egiiagyobb nyugodtsággal végezték, mert tudták, hogy az étterem tulajdonosa éjjel nem jön vissza a vendéglőbe. A betörés felfedezése után a detektívek ki­kutatták a vendéglő helyiségeit, ide olyan nyo­mot, amelyből a betörők kilétéire következtetni lehetne, nem találták. Az eddigi megállapítások szerint' a befó­rest a helyi viszonyokkal ismerős egyének követték el3 aSdk tudták, hogy az étterem; meüékhelyist^ehiek kulcs aá a pénztársaek-j rényben vannak. A házbeliek kihallgatásai alapján a rendőrség olyan nyomókra akadt? amelyek alapján remélhető, hogy a betörők! már a legrövidebb idő alatt kézrekerülnek. PoUák Testvéreknél 1 Ctekonlcs ncca is Széchenyi tér 1 Akinek rádióla van&f ^ ne legyen vele baf, u v-gy- tneo Molnár János: Hibakeresés és készulékkarbantartás MagyansszAn eh« feQes r&iüftléitiép&re]. Ára P 3*60. bapüaiö: 0 Győző Andor könyvkereskedésében Budapest, V, Vilmos esisxíi -Ü 34 fcs Szegeden »Délmagyarország MHiBj|l«HűilliliiH BELVÁROSI MOZI jaa'^r 24, 25., 26., 27-er. CsüíOrtWöl vísírnifig A c&úsxúr cséUja. íKtrélyl Gieríia! lőtténél 10 feiwmízban. Fflc7*rrp!í>c ©oiores €o§feIlé és Coitrád NégeLj F'f.v- 'sok kerdeic 5, 7, 3, vasír- é- ünnepnap 3, % 7, 5 -rikor I KORZÓ MOZI j'irur • 24 én CsfltortakBn ] RIN-TIN-TIN &£í..otos miimn f5"ierep-: Rinli, az árvák apja. X!&6; fdTOBÍíbM A balkezes ezermester. Viejittfc 6 fclwraésban. FísiereplS: Ccorg Jessel, j Eltalálok kezdete. 5. 7, 9, vasir- és ünnepnap 3.S7, 9 érakor |

Next

/
Oldalképek
Tartalom