Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-13 / 11. szám

1929 január 13. DftT.M 4 G V * ROtSZAG f» ü€fafl ékesen dolgozó 1 adók kivetni!11 Az Országos Kézműves Teslülel !iörleve?e a „Kézmüveskamara" ügyéiben (A Délmagyarország munkatársától.') Az Drszágos Kézinüvps Testület elnöksége körlevelet intézett az ipartestületek elnökségeihez a kézmüveskamara ügyében. A körlevél amelyet Hadik János irt alá. igen crdekes ad: tokát tartalmaz arról, hogy a kézmüveskamara mennyi terhet jelentene az iparosok számára. Tekintettel arra — mondja többek között a körlevél —, hogy az IPOSz részéről megindított agitáció a kézműves kamarai kérdést egyoldalulag világítja meg, szűkségesnek tartjuk, hogy a tárgyilagos és érdektelen tájékoztatás feladatát ellássuk. Csonkamagyarország területén 245.738 vállalat közül 67 százalék, azaz 164.427 segéd nélkül dolgozott. Szabad-e a verejtékes munkával egyedül dolgozó kis emberre uj jelentékeny adót kivetni1} Ipartestületi kötélekben csak 132.000 képesített iparos van. Ezeknek is csak 60 százaléka fizet tagdijat Az uj intézmény terheit tehát csak körülbelül 80.000 iparosra lehetne egyelőre áthárítani, ami az ipartestületi reformmal együtt a tényleg fizető iparosoknak fejenként átlag évi 30—40 pengővel való megterhelését jelentené. Hajlandók-e az ipariestületek tagdíjbevételeiknek legalább egynegyedrészét áldozni egv hatósági jellegű központi szervezet céljaira? Mert az 1926-ik évi 941.000 pengő tagdíjbevételt véve alapul, a meglevő ipartestületek | az IPOSz által 250.000 pengővel felállítani I szándékolt úgynevezett kézmüveskamara költ- | ségeit csak ez esetben teremthetik elő. A sokat emlegetett német kézmüveskamarák fentartása átlagosan 264.480 pengőbe kerül. Ezek pedig csak kerületi szervek átlag 15— 40.000 kézmüiparossal. Hogyan véli az IPOSz tízszer annyi iparos ügyét egyetlen hatósági szervvel ellátni? Ez csak ugy lehetséges, ha az igazi komoly munkát továbbra is a kereskedelmi és iparkamarák látnák eL Az IPOSz az adóztatás utján behajtani szándékolt 250.000 pengő feloszlásánál csak fizetésekre, fűtés, világítás, utazások és nyomtatványokra gondol. Hol vannak a szép munkaprogramba felsorolt feladatok megoldásához szükséges összegek? Komoly számvetés szerint a meglévő ipartestületek tagsági díjtöbblete az ipartestületi reform kapcsán körülbelül 700.000 pengő. Az uj ipartestületi hálózat pedig körülbelül 800.000 pengő uj terhet fog az iparosságra róni. Szabad-e ezenfelül még akár egynegyed-, akár fél-, akár egymillió pengőt szorítani ki adóztatással az iparosokból, amikor ezek egy része az ipartestületi tagdíjakat sem tudja megfizetni. Nem uj hivatalok kellenek, de több gyakorlati munka. Ha pedig az ipartestületek mégis vállalnák egy törvényes központi szerv nagy költségeit, akkor e szerv csakis ipartestületi központ lehet, de semmiesetre sem nevezhető az kamarának, mert nélkülözi a kamarai intézmény lényegét, tartalmát és hatáskörét. VASÁRNAPI KONFERANSZ Mélgen tisztelt Theatre Paré! Soha ilyen izgalmat, mint ezen a héten. Soha ilyen lázat, ilyen készülődést, ilyen várakozást! Megvolt az első szegedi eredeti premier és ez kiforgatta a régi rendet »Dorottga-vonat« jött le Szegedre, — mintha csak képviselőválasztáson kellene korteskedni, vagy ünnepi toasztot mondani a város cimwres hintaján... Lejött Szegedre mindenki, aki ismerte és szerette Kacsőh Pongrácot és muzsikájának szegedi megcsen dőlésekor megkönnyezték a költőt, a^i elköltözött És egy napig Szeged neve virított a lapok ünnepi cikkeiben... Garmadával jöttek a sürgönyök és levelek a színházhoz. Nem akart senki sem kimaradni a Dorottya-farsangból, aki csak számit valamit a pesti színházi barrikádokon belül... Rákosi Szidi így irt Tarnay direktornak: »Kedves Ernő fiam! Kérlek tolmácsold a nevemben dr. Pálfy József urnák köszönetemet az ünnepélyes meghívásért és Neked is köszönöm fiam hogy megemlékeztetek rólam. Fájdalom, nem mehetek le a kedves Gráci ünneplésére, de lélekben köztetek leszek. Rákosi Szidi.«: • a magyar irodalom elnöke, az »írók, színésznők és egyéb csirkefogók« piros szallagos lovagja, Heltai Jenő rámába való levelet küldött: Igen tisztelt Igazgatósági Hálásan köszönöm a Szegedi Városi Színház szíves meghívását és végtelenül sajnálom, hogy betegségem meggátol abban, hogy a Dorotytya bemutatójára leutazhassak Szegedre. Fájdalom, nemcsak azok miatt a személyi kapcsolatok miatt, amelyek az elhunyt nagy zeneköltőhöz fűznek, de fájlalom, a bemutatónak — nyugodtan mondhatjuk —, szinháztőrténelmi jelentősége miatt is, Biert hisz a magyar színműirodalom és a magyar színház életében talán egy uj korszak kezdődik ezzel — a bemutatóval, nagy értékű színpadi műnek a magyar vidékről valé elindulásavaL A magyar vidék: elavult kifejezés ez, a kultura terén nem állhat fent, legkevésbbé akkor, amikor Szegedről beszélünk. Szeged áldozatkészsége megmutatta, hogyan kell a magyar színészet problémáját a nagy magyar gócpontokon megoldani. Kacsóh Pongrác dalmüvének a bemutatásával Szeged utat és példát mutat a főváros színházainak és közönségének, de egyúttal a magyar íróknak és zeneköltőknek is, akiknek a számára ezzel az uj lehetőségek egész sorozata nyilik meg. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében a legnagyobb hálával és tisztelettel üdvözlőm a szegedi színház vezetőségét, méltóságos dr. Pálfy József urat, Tarnay Ernő művészeti igazgató urat és a színház egész személyzetét azért a nagyszerű munkáért, amelyet végeztek és azért a lelkes szeretetért, amellyel a színház kapuit a Dorottya előtt megnyitották. Vajha ezt a kegyeletes elindulást az uj magyar sikerek egés sorozata követné, vajha az uj magyar színpadi irodalom föllendülése Szeged nevéhez fűződne. Szives üdvöltettel Heltai Jenő.* A sok sürgőnv között volt Immor is. Például: »Stella Adorján szerdán félhatkor érkezik, szobája, jegye, jeggese rendben legyen. Láng titkár.« A bemutatón a tanácsi páholyban kapott helyet Rárczg István, Radnag Miklós és Beöthy László. Fölöttük, a direktori páholyban Sebestyén Géza ült az újságírók között. A második felvonás tapsviharában különböző mosolygással köszöntek a szereplők. Egy újságíró megjegyezte: A következő megfigyeléseket tettem: Harmath Hilda Radnay felé mosolygott édesebbet, Dayka pedig Sebestyén felé... Mit jeleni ez?... Harmath az Operába vágyik, Dayka megelégszik a Városi Színházzal... A város hosszú diplomáciai tárgyalások után Otthoni kényelem! Elsőrendű francia knnytial MEGNYÍLT a legmodernebMl újonnan berendezett VII.. Károly Hörut 3. Telefon: Jó.tscf 416—ÍO 63 416—20. Telefon a szobákban. Saíát fel- és icmtnö lift. Á"andö hideg- és meleíjvizs* Irá'ia'ás. Mérsékeli árak! s-11 Sxalón. Hallóle. Társalgó. no&ányxószoba. Kösiís ebédlő. bankettet rendezett a premier után. Senki sem tudott róla és a nemes vezetőség a nagy izgalomban — megfeledkezett az újságírókról. Ugyan ki tudja, hogy bankett is volt és hogy beszédeket is mondtak?... Az újságírók azonban megtették a magukét Megzengették a harangokat és a Dorottya-napon Szeged neve zengett végig az országon— Huszonhtriuadikán jön Szegedre Karinthy Frigyes, hogy mosolyra húzza a fanyar szegedi szájakat A Szegedi Leányegylet rendezi a Karinthv-estet, amelyen a Tanár ur kérem költője csevegni fog, csak ugy minden jegyzet és készülés nélkül. Vele jönnek szerepelni: Aseher Oszkár, a legkomolyabb szavalómüvész és Rosti Magda, aki Szegedről indult el a rivaldák fénye felé... Balassa József, a Szegedről Münchenbe került nemes hangú énekes viszi, hordozza a szegedi tehetség dmtábláját. A héten rádióba énekelt Münchenben és itthon, Szegeden az édesanyja hallgatta boldog-könnyesen a rádió mérföldőlelö kagylóiban. Micsoda üzenet! micsoda hirhozás!.^ a fiu Münchenben énekel és az anya Szegeden hallgatja a boldog könnyek fátyolában... Még a Johannában sem zengett olyan drámai kitörés, mint amikor két nap előtt Peérg Piri állított be a színházba, összeszaladt a félszinhá*; nézték-találgatták: melyik szerepet játsza most Peéry Piri? Zengtek a keserű kitörések, de a fiatal színésznő nem szerepet mondott, csak lakást kere* sett... A szegedi főkapitány, — akinek legutóbb egj, csillagos fényű iró ugy dedikálta könyvét, hogy »Szalay Józsefnek, aki azok közül való, akiknek még mindig érdemes irni.a — legutóbb egy pesti fölfedező-vásárló utján belebotlott egy Petőfi-kéziratba. A könyvek és kéziratok rajongó főkapitánya remek nekilendüléssel megvette a ritka kéziratot és boldog örömmel hozta haza kincseket éro nagyszerű gyűjteményébe. Itthon aztán nézegetni vizsgáltatni kezdte Elővette albumbazárt, rámában őrzött öreg kéziratait és egyre növekedő szómon» sággal állapította meg, hogy a »Petőfi-kéziratot« nem is — Petőfi irta... Tovább vizsgálgatta, hason litgatta és estére megállapította, hogy a Petőfi-verset — Szendreg Júlia másolta le. Szomort) sziweJ borítékba zárta és visszaküldte Pestre. A főkapitány — a könyvek rajongója — kinyomoz» za a — hamis kéziratokat is... ló néha mégis ha a gyűjtő — rendőr... Viszontlátásra Hölgyeim és Uraim a vasárnap matinén, ahol megszólal — először — Réuést Béla uj Ady-kézirata. Szeged köszönti Ady Endréi a végzetes elbúcsúzás tizéves fordulóján. (vér.) ^ 3 Férfi kalapok GvaklCS. Pichler, Illa Slb. gyálmányai nagy választékban, o'c*ó árnkon 129 I

Pollák Te$lvérel£E&éI Csekon-cs u. és Fckelcsa« u. sorok mi Hó- és sárapök javítási szakszerűen, gyorsan és olcsón a LINÓLEUMBAN, K&ráSZ fiCCSI 6 Belvárosi CipéiizSet jii Sz' w Széchenyi' -ibérhJV