Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-13 / 11. szám

OÉtWARYAKOSÍSZAG Nem nyomorra, nem sorvadásra 'és nem pusztulásra akarjuk ítélni ifjúságunkat, ha­vtem életre, reménységre és bizodalomra. 1 Trianont követő gyászos éveknek leg­szomorúbb szimbóluma, hogy ifjuságunk re­ménységét vesztette el, de elvesztették azok fe, akik a világháborúban, mint gyermekek Ss fiatalok küzdöttek és mint férfiak kerültek haza. Szük hazában, szük gazdasági lehe­tőségek mellett élni reményvesztettség, amely a kétségbeesés pecsétjét nyomja rá az egész társadalomra. Az elmúlt időkben az ország minden gyer­mek«» tudta, hogy a boldogulásnak és érvé­nyesülésnek előfeltételeivel kezdi meg a küz­delmet. Az, akinek kellő tudományos felké­szültsége, ügyessége, vagy zsenije volt, ebben az országban életeredményeket érhetett el. Ma azonban szűkös viszonyaink mellett a boldo­gulásnak előfeltételei hiányoznak. Minden pálya tultömőtt, túlzsúfolt. Amikor a tudományos intézetből, diplomá­val a kezében, megindul a magyar ifjú, akkor tudja, hogy koldustarisznyát hord magával. Külföldön elhelyezkedhetik a gazdasági élet­ben, nálunk hivatali állásra törekszik. 2.z a helyzet az egész országot jellemzi. De Szegeden a helyzet még rosszabb. Gazda­sági életünk visszafejlődésben, ipari és mező­' gazdasági kultilránk és kereskedelmünk ha­nyatlóban van. A trianoni végzettel megküz­deni egyelőre nem tudunk. A mai generáció ennek dacára sem nyugodhaük meg abban, hogy ne enyhítsük a forgalom megkötöttségét, ha erre mód és lehetőség kínálkozik. Végre is rá kell eszmélnünk arra, hogy Szegednek sorsa mai helyzetében nem meg­oldhatatlan. Életre való hivatottsága és remény­sége nem ütkőzhetik azokba a papirszabá­lyokba, amelyek századunkban nem a való­ságnak élő szabályai. A forgalom, közlekedés tíz éve szünetel, nem jöhetnek ide, akik véreink, akiket rossz sorsuk idegen hódolt­ság alá hajtott Az akadályok a drótsövény-akadályokhoz hasonlítanak, de a katona jól tudja, hogy a drőtsövényt is cl lehet vágni. A politikusnak tudnia kell, hogy nemzetekre kényszerilett akadályokat szintén el lehet, el kell az útból takarítani. Ha a mai nemzedéknek még nincs ereje ahhoz, hogy teljesen felborítsa Trianon rém­ségeit, akkor legalább legyen ahhoz ereje, hogy könnyítsen rajtuk. Szegednek szomorú helyzete abban rejlik, hogy határváros jel­legét nem tudja kihasználni. Január folyamán összeül a felfrissített tör­vényhatóság. A törvényhatóság első feladatát az képezze, amire nézve konkrét indítványt is fogok előterjeszteni, hogy írjon fel a kor­mányhoz, hogy a szomszédos Szerbiával és Ro­mániával nyomban vegye fel a tárgyalásokat a vízumkényszer megszüntetése tárgyában. Szeged nagynevű képviselőit, őszinte bará­tainkat kérjük fel arra, hogy a város élete, a szabad mozgás érdekében karolják fel ezt az eszmét. De a főispánunk és polgármeste­rünk is, akik a város üdvéért annyira lelke­sednek, bizonyára velünk lesznek e küzde­lemben. Ha Ausztria le tudta épiteni azokat a mes­terséges akadályokat, amelyek a szabad for­galomba és igy az életbe ütköznek, ugy kell, hogy azokat mi is le tudjuk épiteni. A mi véreink laknak tul a határokon is, azok ide vágynak, itt elégítik ki szükségleteiket, ha megszüntetjük a mesterséges akadályokat. A város forgalmának, kereskedelmének, gazdasági életének nagyarányú fellendülését várom, ha a vízumkényszer megszűnik. Bizom abban, hogy altkor idesercglik Bánát és Bácska elszakított népe. Bizom abban, hogy ezt az első lépést további lépések követik a vasúti forgalom és összeköttetések kiépítése terén. Indítványomat tehát csak az első lépésnek tekintem és a város közönsége elvárja a kor­mányzattól és a hatóságoktól, hogy a közgaz­dasági élet fellendítése érdekében is csele­kedjék. Mécsl^&n l&í€irtá£&í€iítáűk. a volí szófiai alpolotírme&íerí Hamis uilevélgyárai találtai* laücűsdn (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) i dalmi szervezet vezetőségi tagja. Megállapi­Bécsből jelentik: A rendőrség letartóztatta tották, hogy Cenkov hamis útlevéllel rendel­Cenkov György volt szófiai alpolgármestert, J kezik. Házkutatást tartotttak lakásán, ahol aki évek óta env'tráns és a macedón fórra- ! egész útlevélcjvárat találtak. őz?, dr. Végiiian Ferencaé s*a>. Werthetm Leopaíáíssa uo* maaa. mint nyermekei: Schaltheisz Károlyné sz Véqinan Gize'Sa, dr. Vássirm ienő, dr. Kalmár Szilveszteré szül. Vágásán Mariska, dr. Végman Béla, ¥Sríes Sníslné szül. Véprnan laopaidina, valamint az alulírottak nevében is fáidalommal telt szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással felenll, hogy hőn szeretelt férfe, gyermekeinek gondos atyja, szerelő nagyapa és rokon Dr. YÉGMAM FERENC m. kfr. konnánvHHanícsos, üwSd. a szegedi ügyvédi bamara Síiikfs to. elniihs, a Sisssdi Kézmüvesbank elnöke, a Szeged szab. (sir. város törvényhatósági bizaftságánaK tagja síb. 1929. év ianuár hó 12-én d. u. 2 órakor évekre terjedő hosszas betegség után, életének 73 évében, házasságának 45. évében visszaadta lelkét Teremiőjének. A megboldogult hűlt felemelt 1929. év január hó 14-én d. u. 3 órakor szenfeliük be a róm. kath. egyház szertartásai szerint, az ügyvédi kamara székházából (Horthy Miklós ucca) kisérlük örök nyughelyére, a Szeged-Belvárosi róm. kath. temetőbe. Az elhunyt lelki üdvéért az engesztelő szent mise áldozatot 1929. év ianuár hó 14-én d. e. 10 órakor mutattuk be a Fotiadalmi templomban az Egek Urának. №yia«jo«IJélc békében. Ofásiollíl: SchuIibeUc JiAroly Dr. KnlmiSr Szilveszter Vértes Antal vfcftí. Schulíhciia: Lalo» Iff. Schultheliz Kóroly Kalmár Gyöngyi««; Kalmár Mncóko traokil. A Dugonics téren kO'Sn villamos kocsi ifi. Kalmár Szilveszter flíj. Vértes Anllko. Vértea» £vlts.e A Szegedi Köswfti WaspáSya ^észvénylérsasás igazgatósága mély fájdalommal jelenti, hogy ¡rene vn. Bcir. kormányfSftanácsos, iigyvéd yr, az igazgatóságának hosszú éveken át volt érdemes tagja, folyó hó 12-én elhunyt. Nemes emlékét kegyelettel ©rimák meg. Szeged, 1929 január 12. 252 ' T \ -¿táv P&i&v-'WÁs aMiwM 1 . 1 t A SZEGEDI ÜGYVÉDI KUMfiRS igaz fájdalmának mély megilletődésével adja hírül, hogy Dr. VÉGMAN FEMEMC ra. kir. festrmányífíanácsos. iigyvéö, az ügyvédi kamara Erükfis (b. eiotike közel félszázados Cgyvédi gyakorlat és közéleti tevékenység ufán, 1929. évi január hó 12. napján értékes és eredményes munkával megtermékenyített éleiének 73. évében elhunyt. A szegedi ügyvédi kamara érdemekkel ékes halofifái gyászolja a megbol­dogultban, aki választmányi lagfa, maid 29 éven át titkára, utóbb elnöke volt. Kamaránk vezetésében önfeláldozóan kifeite't 35 évi működéséi és szék­épületünk felépítése körül ennyi sikerrel buzgólkodó sáfárkodását maradandó emlék gyanánt őrzik meg évkönyveink! Olyan kartársai vesztettünk az elkölfözöttben, aki a magyar ügyvédséar nemes hagyományainak törzsökös tiszteletében nőfl fel, az Igazság eszméjéért és az egye­temes Ügyvédi érdekekért mindenkor a bátor szókimondás éles, de liszfa fegy­verével fáradhatatlanul küzdőit, Nagy halottunkat az ügyvédi kamara díszterméből 1929. évi Január hó 14. napján d. u. 3 órakor kísérjük uiolsó ufjára. Hála ragyogja be és kegyelet koszorúzza elévülhetetlen példát mufató emlékezetéi I Szeged, 1929. évi január hó 12. napján. (i SZEGEDI ÜGYVÉDI HKMRRB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom