Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

1,925 december 25. тттттяят délmaüyarórszag 13 Meg éll^eíésf felző számok Irta: dr. Cserzy Mihály, a Munkaadók Szövetségének titkára Az utóbbi években, sőt a közelmúltban is sűrűn hallottunk panaszkodni az általános drágaságról, illetőleg amit a drágaság szó alatt értenek, az árak drágulásáról. Komoly szakemberek és testületek, sőt a népjóléti mi­nisztérium is foglalkoztak a dragaság kérdésé­vel és, ebben a tárgyban számos ankétet is tartottak. Az eredménye azután az ilyen meg­beszéléseknek az volt, hogy a nagyközönség figyelmét felkeltették rövid időre maguk iránt, egy-két peches kisárus ellen eljárást tetettek folyamatba, végeredményben azonban a piac ezen átmeneti zökkenőjének elsimultával a jövőre nézve még csak tulsok okulás sem származott. Nem is voltak ezek a drágulások — mint az alábbi számokból láthatjuk — má­sok, mint a megszűkült kereskedői forgalom folytán egyes elsőrendű szükségleti cikknél a kínálat megcsappanása, amit azonban a ver­seny csakhamar helyrehozott. Nem lehet érdektelen, véleményem szerint, Ka ennek a drágaságnak a képét a családi háztartások szempontjából, kissé közelebb­ről, számokon keresztül megvizsgáljuk. Mi­képen változott keresetünk, fizetésünk belső vásárló értéke az utóbbi években és ezzel szemben miképpen változtak a munkabérek Szegeden? Számításaink alapját az képezi, h'ogy pél­dául egy 1914. évben havi 100 korona fize­téssel biró munkás mit vásárolt ebből a pénz­ből és mekkora összegre volt szüksége ugyan­ezen cikkek megvételénél az utóbbi évekbeu. Mérlegeltük tehát azt, hogy menilyi jutott lak­bérre, ruházatra, élelmezésre, fütés-világitás­ra és szórakozásra és ezen csoportokon belül mennyi az egyes cikkekre. Ez szolgál tehát kiindulási alapul. Dálnoki-Kováts szerint, aki­nek a rendszerét veszem a többi index-rend­szerek közül figyelembe, az 1914. évi kiindu­lási alaphoz viszonyítva 1924. év juliusban, pénzünk értékének stabilizálódása idején, 15.928 volt a mérlegelt átlagszám, tehát 15.928-szoros volt a drágulás. A békebeli 1 korona belső vásárló értéke Í5.Q2S papírko­rona vásárló erejének felelt meg 192Í juliusd­ban. 1925. évben, de 1926-ban is a helyzet lé­nyegileg nem változott, mert a lakbéremelé­sekkel járó néhány százalékos drágulást a többi csoportokban történt kisebb olcsóbbo­dás kiegyensúlyozta. Pontosan kifejezve 1926. év folyamán 0.44 százalékos drágulás jelent­kezett. A pengo-pénzreudszer bevezetésétől, tehát 1927 január 1-től kezdve az alábbi táblázat havpnkint mutatja a változásokat: Az 1914. évi 100 korona vásárló ereje: Idópont Papírkorona PengS Változás az elfaS hóhoz viszonyítva 1927. ъ 1. 1,574.200 — 125'99 » II. 1. 1,587.200 — 126 97 + 085% » III. 1. 1598.200 — 127-86 t 068% » IV. 1. 1.605.100 — 128*41 t 0-42% » V. 1. 1,608 700 — 128-70 f 0'23% » VI. 1. 1,632 000'— 130-56 f 1-44% » VII. 1. 1,678.800 — 13431 f 2'87% » VIIF. 1. 1,650 500 — 13044 2-88% 9 IX. 1. 1,645.000-— 131'60 t 089% n X. 1. 1 657.500'— 132.60 t 0'76% 9 XI. 1. 1,667.700'— 133*42 t 0-62% » ХП. 1. 1,680000'— 134Ч0 t 0'75% » XII. 31. 1,688 400 — 135 08 f 050% 1928. 1 1. 1.688.400 — 135*08 _ » u. 1. 1.693.400 — 155-47 f 0*29% » III. i. 1,682.200"— 134-58 0467« n IV. 1. 1,679.100'— 134-33 — 01б7о m V. 1, 1,689 800'— 13519 t 0-64% » vt 1. 1,700.200'— 13602 t 0627» >0 VIÍ 1. 1,707.200'— 13658 f 0'42% m VIII. 1. 1,705 900'— 13647 0-087o m IX. 1. 1,745.700'— 13966 t 2'337o n X. 1. 1,750.000'— 140'— f 0247» » XI. 1. 1.750.200­140Ю1 — n XII. 1. 1,748 800 — 139^1 _ 0087o Arüiilt a táblázatból megállapítható, 1327­ben 7.26 százalék, 192S-ban 3M százalékkal drágult a megélhetés. A két év alatt, figyelmen kivui hagyva cz cv december havát, összesen 11.1 százalék emelkedés mutatkozik, amiből a lakbérek emelkedése 6.29 százalékkal hatott a drágulásra a mérlegelt számításban. A lak­bér figyelmen kivül hagyásával a többi szük­ségleti cikkek árának változása az utolsó két év alatt 4.81 százalékkal drágította a megél­hetést. A »Szakszervezeti Értesítői index-számai: 1927 jan. 1. 18.911 1928 jan. 1. 20.434 1928 dec. 1. 21.530 ami nagyjából egyezik az említett százalé­kokkal és igy azokat megerősíti. Ha a megélhetés index-számaival egybe kívánjuk vetni a munkabérek változásait Sze­geden, ahol 1922 óta külön index-számitás alapján szabályozza a béreket a Szegedi Mun­kaadók Szövetsége, ugy az alábbi adatokból láthatjuk, hogy az országos 114 százalék drá­gulással szemben a két utolsó évben 12-35 százalékos index-felárat kaptak a munkások béreikhez. Ettől az index-felártól természte­sen függetlenül szakmánkint különböző mun­kabér (alapbér) javítást is kaptak a mun­kások. Az alapbérekre (nevezzük azt 100-nak), következő index-felárat fizették Szegeden 1027 január 100 1927 április 13 1004-2»/» Í927 május 11. 1004-3'/» 1927 május IS. 100-^7«/» 1927 május 18-ától a 100+7 százalékos íi»^ tés alapbér lett és igy 1927 július 6 1927 augusztus 1. 1928 január 1. 1928 február 1. 1928 március 1. 1928 április 1. 1928 május 1. 1928 junius 1. 1928 julius 1. 1928 augusztus 1. 1928 szeptember 1. 1928 október 1928 november 1. 1928 december 1. (100+7»/») (100-4-7»;«) (1004-7%) (100+7«/» (1004-7°/® (100+7»/») (100+7»/») (1004-7»/») (100+7»» (1G0+7»;») (ioa-i-7»;») (100+7»» (100+7í(e) (100+7»'o) +2»/0 +1»;»' +l»'o +2»/» +2 »/о +2»/o +i»/o" +6»;» 4-6»;» +i»;» +4»> +4»;» +7®;» +50/3 Ezeknek a számoknak összevetéséből láthat­juk, hogy az ipari munkabérek a megélhetés drágulásával életszínvonalban nem vetettek vissza a munkásságot. Ha viszont a békebeli órabéreket hasonlítjuk össze a mai munkabé­rekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy ma a munkabérek az egész vonalon elérték a békc­nivót, sőt egyes szakmáknál jelentékenyen fe­lül is haladták. Az építőiparban például 1914. évben Szegeden 65 fillér órabért fizettek, ami megfelel 90 pengő-féllernek. Ezzel szemben ma 1— 1.10 pengő az építőipari órabér. 10— 20 százalék életszínvonal emelkedés a béke­beli fölé. Faiparban a legmagasabb órabér 60 fillér, vagyis S4 pengő-fillér volt, amivel szem­ben ma 94 filléres órabéresék vannak. A leg­rosszabbul foglalkoztatott vasiparban is a tel­jes békenivóra jutottak a bérek, mert a béke­beli 50 filléres, 70 pengő-filléres bérek ma ugyancsak 70 pengő-filléres órabérekkel álla­nak szemben. A baj és a panasz nem is a munkabérek nagysága körül van, hanem a munkaalkalmak hiányában. Amig békében a család minden tagja hozzájutott a munkához és mindegyikük magra költhette a maga keresményét, addig ma a legtöbb munkáscsaládban van egy-két munkanélküli és a keresőnek ezekkel is meg kell osztania keresményét. Igy azután da­cára a munkabérek nagyságának, a család életszínvonala visszaesik és a tömeg nem bir kellő fogyasztóképességgel. Minél több munka­alkalmat kell tehát keresnünk, minél több el­tarottt kezet kell munkábaállitani és akkor a munkabérek emelése nélkül is javulni fog a munkásság gazdasági helyzete. A felfrissülő közgyűlés, amely a város gazdaságpolitiká­jának akarja érdeklődése nagyobb részét jut­tatni, reméljük, csak még előbbre fogja vinni azokat a munkálatokat, amelyekből ki fog épülni a gazdaságilag is sokra hívatott Nagy­Szeged. 3801 Elsőrendű fehérnemiianyagok PelláK Testvéreiméi tsekwi« g«». ROYAb1 KÁVÉHÁZBAN szórakozzunk karácsony mindkét napján !! Czuíor Dezső muzsikál. Záróra reggeI4 órakor Karácsonyi Képkiállítás I-reimannál TaKaréJiiár ucca 8. szám. 377* £ea&lresebb maoyar művészeik Kénéi 12 3aVl résxleíre iS UanJ&atóK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom