Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-16 / 284. szám

dátumot Kapott. Csikmegyéből 9 választókerületből eddig hétnek az eredménye ismeretes, a magyar párt 8800, a kormánypárt 670 szavazatot kapott. öfctMAGIABQHSZAG Háromcsik megyéből 6-ból 4-nek az eredménye ismeretes, itt a magyar pártra 5500, a kormánypártra 860, a liberális pártra 90 szavazat esett. A szegedi reformátusok ünnepe: Baltazár püspök és Horthy főgondnoki Szegeden «»& magyar református egyház mindig a szabadság eszméiének letéteményese volí" (A Délmagyarország munkatársától) } szeretettel üdvözlöm vezéreinket azzal az óhai VimhifATi flóli.lí« rXll-.«!- I- í L . , r' t . •> Szombaton délután félhat órakor érkezett meg Szegedre dr. Baltazár Dezső, a tiszántúli református egyházkerület püspöke és nagybányai vitéz Horthy István altábornagy, az egyházkerület főgondnoka, hogy résztvegyenek az" Újszegeden épült uj református imaház és lelkészlak vasárnapi avató ünnepségén. A református egyházi méltóságok fogadtatására megjelent az állomáson a szegedi és környékbelj református egyházközségek szinte teljes számú vezetősége. A várost Fodor Jenő polgármesterhelyettes képviselte, a szegedi tantestületet Gombkötő Antal tanfelügyelő, az egyetemet Bartók György, dr. SzenJpetcry Zsigmond egyetemi tanárok, a református egyházközséget dr. Széli Gyula gondnok, Bakó László lelkész, a hódmezővásárhelyit Bcretzk Sándor lelkész, a luteránus egyházat Kutas Kálmán lelkész és Kiss Ferenc miniszteri tanácsos, Megjolent még a fogadtatáson többek között dr. Tompa Gyula ügyész, Buday Árpád egyetemi tanár, a Bethlen Gábor Kör és a Lorántfy Zsuzsanna Egyesület vezetősége. A gyorsvonat pontosan érkezett be az állomáson, ímelynek perronján Homola Rezső állomásfőnök és Bakó László lelkész fogadták az érkezőket. A hivatalos fogadtatás a másodosztályú váróteremben volt, ahol a vendégeket Harsány! Pál esperes üdvözölte rnagasszárnyalásu beszéddel. — Emberi szavakkal nagyon nehéz kifejezni azt az őrömet — mondotta —, amelyet a békésbánáti egyházközség érez most, hogy itt, Szegeden, az egyházközség és az ország végvárában üdvözölhetjük egyházkerületünk két vezérét. Szeged valamikor az országnak js, az egyházkerületnek is szivekőzepc volt, ma a hajdani duna—tísza— marosközi szent társaság egyjk végvárává zsugorodott össze. De a főgondnok ur és a püspök ur egyénisége, magyar szive, lelke és hite az őszi borulat jdején tavaszi reménységeket fakaszt és az uj magyar élet reménységéig emel föl bennünket. A magyar végvidéknek ezen a végvárán tással, hogy rövid időn belül a régi egyházmegye régi végvárában, Zimonyban üdvözölhessük őket. A nagyhatású üdvözlő beszéd után dr. Bartók György egyetemi tanár az ujszegedi eklézsia nevében üdvözölte a vendégekét, akik hittel iöttek és hitet fakasztanak. Az üdvözlő beszédekre vitéz Horthy Islv**» válaszolt. — Mi vagyunk a boldogok — mondotta —, hogy eljöhettünk ide, mert hiszen holnap nj templomot szentelhetünk fel, amelynek az a jelentősége, hogy ezen a vidéken is erősbödik a református egyház. Az üdvözlések után a vendégek a város fogatain a református palotához hajtattak. A református egyház tanácstermében hat órai kezdettel presbiteri dlszfiiés volt, amelyen résztvettek az ujszegedi eklézsia presbiterei is. A diszülést Bakó László lelkész nyitotta meg, majd Harsjyjyi Pál esperes mondott megható magyar imát. Ezután Bakó László régi, kálvinista szokásra hivatkozva felkérte Baltazár püspököt a díszülés vezetésére. Dr. Széli Gyula, a szegedi egyházközség gondnoka tartott ezután magasszárnyalásu beszédet, amelynek keretében üdvözölte a püspököt és a főgondnokot. — Kétszeresen Jól esik megjelenésük — mondotta többek kőzött —, mert nagyon megneheze- J dett az idők járása fölöttünk. Mi hiszünk a pre- ' desztinációbau és tudjuk, hogy Isten csak a Jókat keresi meg megpróbáltatásokkal, hogy próbára tegye őket. Hitünket, bizalmunkat azonban nem . veszíthetjük cl soha. A legnagyobb megpróbáltatások idején mindig elküldi hivatott vezéreinket, ezért küldte közénk Baltazár Dezsőt is, aki soha le nem tért az egyenes útról, hitének, magyarságának, meggyőződésének egyenes ucjáról. Ezért küldte egyházmegyénk élére Horthy Istvánt rnsmmoBssm 1928 december 16. is, akj abból a családból származik, amelynek nagyon sok tagja volt vezére már a magyar kálvinizmusnak. Az Isten áldását kéri a vendégekre. Most Bakő László lelkész terjesztette elő jelentését az újszeged! eklézsia megalakulásáról, imaházának és lelkészlakának felépítéséről. Kegyelettel emlékezik meg néhai Beretzk Sándorról Szeged kálvinistáinak volt lelkészéről, aki csendesen gyűjtögette össze a negyvenkilóméteres körzetben elszóródottan élő református hiveket és aki megkezdte azt a munkát, amely most aj ujszegedi imaház felépítésével jelentős állomáshoz jutott el. — Most, ítmikor megalakult mûr az ujszqgedí eklézsia — folytatta Bakó —, a legutóbbi présbiteri ülés határozataként bejelentem, hogy mcgJ kezdjük az akciót a második szegedi református templom felépitése érdekében- Anyagi eszközeink még nincsenek ehez, de van hitünk és akarásunk és hisszük, hogy három év múlva felépül ez az nj templom. (Éljenzés) Ennek a templomnak azt a szimbolikus jelentőségű nevet adjuk, »Az u| magyar hajnal temploma.« , Bakó László ntán Baltazár püspök mondott igen nagyhatású beszédet. — A szegedi református egyházra súlyos szerepet osztott ki a végzet — mondotta —, a kisebbségi szerepet De vigasztalja az egyházközséget az a tudat, hogy a kisebbségi szerepet a sors mindig a nagy, az örök emberi eszmék és igazságok harcosainak és hordozóinak juttatja. A magyar református egyház mindig a szabadság eszméjének letéteményese volt. Ezt az eszmét csak mi, reformátusok őrizhetjük meg és mi vezethetjük diadalra. — En hiszem, hogy felépül a második szegedi1 templom, mert a szegedi reformátusok hisznek benne és akarják. A presbiteri diszgyülést ezután bezárta Baltazár püspök. A tanácsteremben este vacsora volt, amelyen; a vendégek és az egyház presbitériumának tagjai vettek ré?zt. TRETORN " HÓCIPŐ VILÁGHÍRŰ L tío Az esperanto magyar őse Irta: Móra Ferenc. Valahányszor az esperantoról olvasok, mindig eszembe jut a bibliai nagy despuanto: a bábeli nyelvzavar. Ugy, ahogy gyerekkori bibliámban elképzelte a jámbor fametsző. Egy mészégető kemence formájú kerek torony Síncár mezején, már a hetedik emeletet rakták rá, már csak egy sor tégla kell hozzá s aki egy kicsit gebeszkedik, az már onnan beláthat az égbe. Csakhogy a nagyturbános pallér hiába nyujtódzik le tégláért, egy köcsögkalapos férfiú kobakot kínál föl neki, amiben alighanem limonádé van. Az elmés fametsző ugyanis a nyelv? zavar ábrázolását azzal tette szemléletesebbé, hogy mind más-más kosztümbe bujtatta a tótokat, akik a babiloni tornyot építették. Egy nagyszakállú héber az oltott meszet akarja kavarni, látszik a tátott száján, hogy kavaró-kanálért kurjongat s egy pucér nőcseléd alázatosan nyújt felé egy cirklit. Egy hollandi mynheer meszetőért kapadozik az állványon s egy barátságos szerecsen téglát vág a fejéhez. Olyan tökéletes a zűrzavar, hogy azt merném mondani, hogy Sineár mezején tört ki a jó isten rendeléséből az első alkotmányos parlament. Okos ember csak egy van a képen: az, aki a háttérben arra használja föl az amabilis konfúziót, hogy a képen található összes lovakat, teheneket és tevéket kiviteli engedély nélkül elhajtja, ő tudja hova. Sajnos, erről a gentlemanről nem tudok személyleírást adni, mert hátat fordít az egész társaságnak... Nem tudom az esperantisták hányadik emeleténél tartanak már a babiloni toronynak, amelynek a kupolájában lesz valaha az emberiség közös nyelvének központi irodája, ahonnan rádiógráfok viszik szét n világba az egységes helyesírás sza(bályait Ji*")""< ;>/' tud<*m, bojtv szí* essJend^vel ezelőtt a fundamentum lerakásánál egy magyar ember is szorgoskodott, akinek a nevét sehol sc találom följegyezve az esperanto irodalmában. üélhy Andrásnak hivták, nagytudományu katolikus pap volt, a győri kir. akadémián a görög nyelv professzora. Ezt a könyve címlapjáról tudom, amely Bécsben jelent meg, 1821-ben, latin nyelven. Teljes cime: Lingua universali communi omnium nationum usui accomodata. »Minden nemzetek közös használatára szánt univerzális nyelv.« A nyugaton már akkor kétszáz éves múltja volt a világnyelvvel való kísérletezésnek, amely, ahogy a louturat könyvéből tudom, egész Descartesig megy vissza. Tudott-e ezekről a mi papunk, az a könyvéből nem derül ki. A bevezetésben csak annyit mond, hogy tizesstendei fáradsága gyümölcsét ajánlja a =charissima patria«-nak, a »nagyon szeretett hazá«-nak- Ahhoz képest semmiesetre se sok idő, hogy az ő világnyelvének a megtanulására legalább száz esztendő kellene egy embernek. akkor aztán ő tudna rajta beszélni és csak olyan kellene hozzá, aki megértse. Rélby rendszere az úgynevezett apriori rendszerek közé tartozik, amelyek nem támaszkodnak a meglevő nyelvi anyagra, hanem előre megállapított önkényes elv szerint a semmiből szerkesztődnek. A győri professzor világnyelvének elméleti alapja tudatosan, vagy véletlenül a Leibnúével azonos, aki szerint minden komplex idea egyszerű ideákra bontható s az alapideáü nevéből egyszerű variációkkal állitható össze a többi. Csakhogy Leibniz nem csínált se szótárt, se nyelvtant az elméletéhez, a győri pap pedig megcsinálta mind a kettőt, különös gonddal vigyázva arra, hogy az univerzális nyelv szavai ne csak rövidek, hanem szépen hangzók is legyenek. Bizonyítsanak a példák 1 A hónap egyike " Réthy 3969 alapfogalmának s réthyül annyit tesz, hogy phuk. Most már: jauu&.v~-aphuk, február-aphuK március—oshuk, ápii\is=öphuk, mijus=cpfitiA-, inains=éphuk, julius=iphuk, augusztus=üpAaA-, a négy emberes hónap pedig: uphak, haphak, huphuk és hophuk! Az esztendő phakh, a tavasz phőkh, a nyár phokh, as ősz phiik, a dél phok. az este phik és az éjszaka phök. így megy ez végig 150 oldalon keresztül és aki győzte volna tüdővel ezt a köpködést, annak ez bizonyára nagyon szép nyelv lett volna, de például a szanálási törvényjavaslatot mégis nehéz lenne vele tátmdni, hát még védeni! (Ámbár az uk, muk, fuk is olyan, mintha ebből a szótárból maradt volna 5 azzal eléa gyakran találkozni ma is a hivatalos életbe;.., A másik világnyelv-pröbaiőt faics Jiőzesneír mvták, zimonyi magyar ember volt, ennél többet nem ir tudok róla, ezt is. csak egy régi nekrológból. (A mindentudó Szinyeiben sincs benne még a neve se.) A könyv Zimonyban jelent meg az ötvenes évekbeu és éppen olyan nyom nélkül eltűnt, mint az Andreas Réthyé. A Paics betűi meglehetősen nemzetköziek voltak: az arab számjegyek. (Ez is Leibniznek az ötlete volt Minden fogalomnak volna közmegegyezéssé.. megállapított száma s azt minden nemzetbeli ember a maga nyelvén olvasná. Például ezt a számot: 15, a magyar olvasná embernek, a francia 17iomme-nak, az angol man-nek, a német der heusch-nek, az olasz Pnom-nak. Ragok, képzők, fokjelek mind bizonyos közakarattal megállapított számok. Ha a 221 a magyarban p, a németben QUt, akkor a 221+5: jobb, illetve besser s a 221+6 a magyarban legjobb, a németben am bestén. Ez lett volna a lényege a pozigráfiá-nnk, aminek Paics Mózes elnevezte a tudományát. Elő beszédre nem való s nyilván Írásban se próbálta ki Paicson kívül senki, csak ugy, mint Réthyét nem. Ma is, ügyetlen ősei a modern esperan tónak, ugy viszonylanak hozzá, mint a talieska a gyorsvonathoz. De mint magyar kísérletek, megérdemlik a föl jegyzést