Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-15 / 283. szám

és a kereskedők azért nem haragudhatnak, ha az iparosok egy önálló központi szervbe akarnak tömörülni. Többen is közbekiáltják: — \'cm kifogásolja senki, de »kamara« nem Tehet.' Kovács Mihály azután arról panaszkodik, hogy gyulai gyűlésük után tiltakozó táviratot intéztek a kamarához, amire goromba» levelet kaptak. Pap József már alig várta, hogy Kovács befejezze beszédét, izgatottan pattan fel helyéről: — £n vagyok a legilletékesebb, hogy erről a kérdésről beszéljek, — kezdi beszédét, mire kórusban kiáltják feléje: — Azt csak maga gondoljál Pap: Az iparosságnak igenis kell egy központi szerv és én megnyugtattam a kamarai főtitkárokat, hogy nem szétválasztásra gondolunk, és hogy az IPOSz rendesen működik. Wlmtncr: Tényekkel kell megnyugtatni, nem szavakkal 1 Pap azután arról beszél, hogy »csak a kamarai főtitkárok ellenzik a központ létesítését, mert féltékenyek cs még az elnökeik sem értének velük egyet'. Pap állandó közbeszólások pergőtüzében Mótlanul állja a feléje röpködő kijelentéseket, majd összetűz Wimmcr Fülöppel, aki azt mondja Papnak: — Itt igenis egyetértek a főtitkárral! Pap: Az elnök ne szóljon közbe, hanem teremtsen rendet. óriási lárma tört erre ki. — Üljön let Maga csinálja a rendetlenséget! Mi akar lenni már megint? Az elnök folytonosan csönget, végre Pap folytatni tudja beszédét. — Különben is ez az ügy nem tartozik ide és nz nem a kereskedők elhatározásától van függővé téve. Mi azt mondjuk, hogy a 362 ipartestületnek legyen egy közös szerve. Ártatlan intézmény lesz ez és a kamarák dolgaiba nem fog beleavatkozni. Ellenzem, hogy ebben az ügyben a kamara határozatot hozzon. ígérem, hogy addig itt nem lesz nyugalom, amig ezt a kérdést nem intézik el. Pap Józsefnek c szavaira újból kitört a felháborodás. Bokor Adolf hangja hallatszik végig a termen: — Ne fenyegető zőn, mert attól nem félünk! Pap azután arról beszél, hogy őt a többség határozata köti ahoz, hogy a kézmüveskamarához ragaszkodjon és őt ettől semmivel sem lehet elütni, még akkor sem, ha főrendiházi tagságot ígérnének neki. Megint a közbeszólások vihara zudul Pap felé: — Ugye fáj, hogy nem maga lett, majd mindjárt másképen beszélne, ha megkapná! Pap rákvörösen áll a viharban, azután csak annyit mond: — Indítványozom, hogy vegyék le az ügyet a napirendről. Körmendy Mátyás szólalt fel ezután és kijelentette, hogy ő sohasem kereste a felsőházi tagságot és ő soha nem kötötte le magát semmiféle irányban, nem lekenyerezett alelnök és az iparosság ügyeit mindig a legmesszebbmenüleg viselte a szivén. A központi szervre szükség van, ezt mindannyian tudják. Majd ha az idők folyamán a szükség ugy parancsolja, akkor lehet beszélni a kamarák szétválasztásáról. Dc a mai nehéz időben ő is azt mondja, ne lázítsanak a kamarák ellen, mert a kereskedőnek és az iparosnak össze kell fogni. — Üres szalmát csépelünk itt — folytatta beszédét Körmendy —, nem arról van szó, hogy ne legyen egy központi szerv, de nem szükséges, hogy az kamara legyen. Indítványozom, mondja ki a kamara a központi szerv szükségességét. Nagy akadályokat látok a kézműves kamara elnevezés Sőtt. Körmendy után Unterreiner József szólalt fel, •ki a kamarát vette védelmébe. Egy gyulai kiküldött azt mondta, hogy a határozati javaslatból töröljék a »testület* szót, ehelyett vegyék be a »központi szerv« szót, továbbá töröljék azt a passzust, hogy >a központi szerv a kamarák címét és lényegét nem érinti«. Ha ezt nem törlik, ők kivonulnak a szavazás elől. — Annyi baj legyen! — kapja meg a választ. Wimmer Fülöp: Tiltakozunk a kamara elnevezés ellen, a mi intézményünk ellen. Könyves Tóth Kálmán (Békéscsaba) mondta még el beszédét, majd Marosán Emil szólalt fel. — Tiltakozom a kézműves kamarák ellen. Az megint csak arra lesz jó, hogy egy csomó embernek állást szerezzenek. (VihaDCLMAfiVVROttSZAG xmmmm 1928 december 15. ros helyeslés, az egész teljes ülés tapsol Marosánnak.) Itt azon veszekszik Pap József, hogy ne testület, hanem kamara legyen a központi szerv neve. Hát a cim a fontos neki, nem pedig a lényeg? Szolnokon levették a napirendről a kézműves kamara ügyét, miért nem tartja magát Pap József ehez a határozathoz. Frühwirth Mátyás, ha meg akarja védeni a kisiparosságot, miért nem teszi azt a parlamentben. (Ügy van, ugy van, hangzik mindenfelől.) Azt mondta Szegeden is, százan vannak a kisíparosblokkban és ha a kormány nem teljesiti a kívánságaikat, akkor levonják a konzekvenciákat. (Gúnyos derültség.) Gombos István azt nehezményezi, hogy a kamara ipari osztálya miért nem hivta össze a tagokat, hogy ezt a fontos kérdést megbeszélhették volna és ahelyett, hogy ez a vita itt tengeri kígyóvá nőve, ide már kész javaslattal jöhettek volna. De akármikor kérdezik, miért nem hívják össze az ipari osztályt, a felelet mindig ugyanaz: nincsen mit tárgyalni. Körmendy elmondja, hogy az ipari osztályt öszszehivó levelet csak pénteken reggel kapta kézhez, majd Zsoldos László (Szentes) és Székács József (Baja) tőr lándzsát a kamara igaza mellett. Dr. Tonelli Sándor főtitkár reflektált ezután az összes felszólalásokra. — Cres szavakon vitázunk, — mondja dr. Tonelli általános helyeslés közepette. A kamara belátja, hogy szükség van a reformra, szükség van egy általános szervre. A kamara azonban aggodalommal látta, hogy itt valami szakadást készítenek elő és cz ellen védekezni kellett. Maga Pap József is azt mondta egy gyűlésen, hogy a cél a kamara megalakítása, a végső cél az iparosok kiválása a kereskedelmi és iparkamarákból. Majd a burkolt támadásokról beszélt, amelyekkel lépten-nyomon találkozni, de ha kimennek a körzetbe és pozitív panaszt kérnek, akkor senkisem jelentkezik. Pap József személyes kérdésben kért szót még |Hong-8Cong, a^37-es rab legolcsóbban Ciebmann Miszerésxnél, Ha-Ha melleit. és azt mondta, hogy Marosánt egy közheszóllsáért bíróság elé fogja állítani. Wimmer Fülöp felszólalása után szavazásra tette fel a javaslatot. Miután abból nem maradt ki, hogy a központi Szerv nem érintheti a kamara cimét és feladatát, a békéscsabai, a gyulai és makói kültagok, számszerint hatan, kivonultak a terembői. Pap mérgesen visszaszólt Wimmer Fülöpnek: — Most már szavazzon az elnök ur! Zsoldos László a javaslatot azzal fogadja el, hogy ha az ipartestületek többsége nem fogadja el a központi szerv létesítését, az ipartestületi reform végrehajtása érdekében a kamara írjon fel a kormányhoz. „ A szavazás ezután megtörtént cs a kamara teljes ülése egyhangúlag elfogadta az elnökség javaslatát. Több apróbb ügy letárgyalása után Marosán Emil szólalt még fel személyes ügyben. Felolvassa az »Alföldi Sütőiparos« cimü szaklap, egyik cikkét, amely tiltakozik az ellen, hogy Makón a sütő• iparosok vizsgáján olyan ember elnököljön, aki nem szakmabeli és az ne keverje össze a maltert a kovásszal. Az izgalmakban bővelkedő ülés ezután negyedháromkor ért véget. csa» teliv'lleknek héltőn es kedden a Korzó Moziban. Érdekes rágalmazás! pör a Hadastyán egyesület elnöke, titkára és egy uj tagja körül Felmentették az egyesület elnökét, aki az uj tag előélete után nyomozott (A Délmagyarország munkatársától) A tőrvényszék Hábermann-tanácsa pénteken délelőtt érdekes rágalmazás! pört tárgyalt. A vádlottak padján Podven Henrik szabómester ült. Podven Henriket a járásbíróság Terhes Irén háztartásbeli leány megrágalmazása miatt 80 pengő pénzbüntetésre itélte, de az itélct végrehajtását felfüggesztette. Podven az ítéletet megfeiebbezte és ügye igy került a törvényszék felebbviteli tanácsa elé. * A rágalmazási ügy a szegedi Hadastyán Egyesületben keletkezett, az egyesület elnöke a vádlott Podven Henrik. Az egyesületnél felvételre jelentkezelt Terhe« Irén is, akit Bohár Béla akkori titkár vett fel, miután a leány felvételét két tag ajánlotta. Terhes Irén taggáavatása után az egyesületi tagok arról kezdtek sugdolódzni. hogy az uj hölgytag előélete nem a legtisztább és állítólag rendőri felügyelet alatt js áll. A tagok cgyrésze ekkor megkérte Podven Henrik elnököt, hogy puhatolódzon Terhes Irén előélete iránt, mert ha a hirck igazak, ugy vele egy egyesületben nem Olcsón vehet karácsonyi ajándékot valódi angol bör moquett és selyemmel bevont garnitúrákat Kelemen ncca 3. szám, I. emelet Braun Mihály. Kárpitos bútorok átdolgozását jutányosán vállalom. 362 Telefon 806. működnek. Podven Henrik erre felkereste Bohár Béla titkárt, majd közösen felmentek a rendőrség crkölcsrendészeli osztályára, ahol megállapították, hogy a Terhes Irén ellen kovácsolt vádak a valóságnak nem feleinek meg. Ezután történt, hogy Terhes Irén előéletét. Kifogásaikat az elnöknek ven Henrik ellen, akjt a járásbíróság 80 pengő pénzbüntetésre itélt. A pénteki felebbviteli főtárgyaláson a járásbíróság ítéletének ismertetése után a vádlott védelmében dr. Burger Béla kifejtette, hogy az elnöknek az egyesületi alapszabályok értelmében kötelessége volt egy felvett tag előélete után puhatolózni, ha a tagok cgyrészének kifogásai voltak az uj tag ellen. Tanuk kihallgatását kérte., amit a bíróság el ÍS rendelt. A biróság ezután Czjmmer Jenőt hallgatta ki, aki elmondotta, hogy a tagok tényleg kifogásolták Trchcs Irén előéletét. Kifogásaikat az elnöknek mondották cl, akinek kötelessége volt a hallottakat tisztázni. Különben tud arról, hogy Bohár Béla ezt a hölgyet egy alkalommal lakásának ablakán cmellc be. Itirscli Gyula vallomása után a törvényszék a járásbíróság ítéletét megsemmisítette és Podven Henriket felmentette. A tőrvényszék ítéletének indokolásában megállapította, hogy az egyesület alapszabályai szerint, ha valamelyik tag erkölcSj élcle e'len kifogás merül fel, ugy azt ki kell zárni az egyesületből. A vádlottnak, mint az egyesület elnökének a felszólításokra kötelessége volt utánajárni az uj tag előéletének és igy ténykedése bűncselekményt nem képez. v Karácsonqra mflqcn leszállított áraK. immiiiimiiii rr:riTT>;mnnim XMHI*I ranmremLi. anxixiimin 3JLXZ Férfi öltöny . . . . P 33'— Gyermek télikabát. . P ZO'— Rövid télikabát...» <45-— Reggeli kabát . . . „ 33'— Fekete hosszú télikabát Divatnadrág ÍO'— plüss béléssel. . . „ 83'— 364 Földes Zoltánnál >