Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-25 / 267. szám

Í928 november 25. UGLMAtiYAKOttSZAti SzertIán tírgvaiják a pénzügyminisztériumban Szeged költségvetéséi (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délelőtt tclefonértesi'és érkezett a pénzügyminisztériumból a polgármesteri hivatalhoz, hogy a minisztériumban november 27-én kezdik tárgyalnia város költségvetését A költségvetést a minisztériumban először nagy általánosságban Lukács ödön miniszteri tanácsos és Tulics György pénzügyi főtanácsos vizsgálja felül, azután következik a minden tételre kiterjedő részletes tárgyalás, amelyen a város részéről dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Rack Lipót tanácsnok és Scultéty Sándor főszámvevő vesznek részt. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ugyan jelenleg szabadságon van és nem is tartózkodik Szegeden, azonban meghagyta, hogy ha a pénzügyminisztérium a várost felhívja a költségvetés tárgyalására, ugy őt azonnal értesítsék, mert ezen a tárgyaláson részt akar venni. Ennek megfelelően a jelenleg Budapesten tartózkodó polgármestert táviratilag értesítették a pénzügyminisztériumban kezdődő tárgyalásokról. Köveíeli$eíi-e a munfcáspénsztúr a fáruléteote íiszeíéséí? Tizennyolc pengős per, melyben a muntcáspénztáralc törvényessége felett Kell dönteni Rendkívüli érdekességü pört tárgyalt az elmúlt napokban dr. Ivánkovits Árpád, a járásbíróság alelnöke, mint munkásbiztositási biró. A felperes dr. Kalmár Szilveszter kir. ügyész volt, aki keresetében súlyos megállapításokat tartalmazó — vádiratot adott az Országos Társadalombiztosító Intézetté előlépett munkásbiztositó pénztár ellen. A pörben eredetileg csak a háztartási alkalmazottja után követelt járulékok összege volt vitás, mert a pénztár tizennyolc pengővel többet követelt, mint amennyi- ! nek jogosságát a királyi ügyész elismerte. A pör tárgya csak ez a tizennyolc pengő volt, | a tárgyalás olyan kérdéseket vetett fel. mc- j lyek. a munlsásblzlosiíó pénztárak működésének törvényességéi érintik. A tárgyalás folyamán ugyanis a felperes királyi ügyész felvetette azt a kérdést, hogy a törvény alapfán követelheti-e egyáltalában a betegségi járulékokat a pénztár ? Dr. Kalmár Szilveszter nyomban rá is mutatott azokra a törvényes rendelkezésekre, melyek ennek a kérdésnek felvetését jogosulttá teszik. A munkásbiztositásról szóló uj törvény ugyanis a régi törvény hatályát megszünteti, nyilvánvaló tehát, hogy hatályát veszti mind az a jogszabály is, mely a hatályát veszteit törvényben gyökerezik. A mult évben alkotott munkásbiztositó törvény szerint — a 20 szakasz ötödik bekezdése mondja ezt, — a betegségi biztosításra kötelezettek után a járulékokat az alapszabályban meghatározott esedékességgel még pedig hetekben, vagy hónapban számított időszakonkint múnkaadóiuk köteles utólag befizetni. KORZ óMo Z I November 25-én Vasárnap A külföldi varietéit és orfeumok nagy szenzációja ! Szépség és fantázia előadások! j az ezüst barlangban Csornák Irén operaénekesnő és £ | Bl/jarl Alajos fővárosi színművész személyes felléptével. — Azonkívül: A halál vtr Kalandor film 7 felv. Fősiereplő : Feri. V. Ellen. E törvényes rendelkezés szerint tehát a munkásbiztositási járulékok csak akkor esedékesek, ha a fizetési időt. tehát esedékességüket az alapszabály állapítja meg. Nem törvény állapítja meg a járulékok fizetési idejét s nem is állapíthatja meg rendelet, hanem egyedül és kizárólag az alapszabályra bizta a törvényhozó a fizetési időszakok megállapítását s ezzel — a törvény szerint —, megállapítását az esedékességnek is. Amíg a követelés nem esedékes, addig nem lehet követelni a teljesítést. Amig az alapszabály nem állapítja meg a járulékok esedékességét, addig azoknak követelése idő előtti, addig azoknak fizetését a fizetésre kötelezettek megtagadhatják. A munkásbiztositó pénztárnak, vagy előkelőbben: a Társadalombiztosító Intézetnek pedig, — mint a tárgyaláson a felperes királyi ügyész állította, —• alapszabálya nincs s még nem is lehet. Ha pedig nincs alapszabálya, akkor az alapszabályok nem is intézkedhetnek a járulékok esedékessége felől, ha pedig a járulékok nem esedékesek, akkor azok beszolgáltatását sem lehet követelni. A törvény 100 §-nak első bekezdése és első pontja alapján az alapszabályok megalkotása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közgyűlés tagjait pedig a pénztár biztosításra kötelezett és munkaadó tagjai választják. Ez a választás azonban még, — mint *az közismert, — nem történt meg. Az országos munkásbiztositó pénztárnak önkormányzati szerve megalkotva még nincs s igy . hiányzik az a törvényes fórum, melynek hatáskörébe a törvény az alapszabályok megalkotását utalta. Ha pedig alapszabályok nincsenek, akkor a már ismertetett okoknál fogva a járulékok esedékessége sem állott be s igy azok követelésének törvényessége is, — enyhén szólva, — vitatható. Igaz ugyan, hogy amig a közgyűlést meg nem választják, az önkormáryzat jogkörét az igazgatóság gyakorolja, de az igazgatóság nem alkothat alapszabályokat s ha alkothatna is, de facto nem alkotott. Ez az ideiglenesség igy a járulékok követelésének törvényességét nem érintik. érintik. Kalmár Szilveszter, aki egyébkent a tárgyaláa közismert kiváló minőségű a belvárosi fiókokben előzeles megrendelés nélkül napközben is, a külvárosi fiókokban elözőnepi rendelésre kapható a Központi Tejcsarnok Rt. fiókiejcsarnokaiban. son felperes szerepében is csillogtatta ügyészi kvalitásait, rámutatott arra is, hogy a bérfokozatokat megállapító rendelet a Rendeleti Közlönyben nem jelent meg, az a rendelet tehát szabályszerűen kihirdettetnek s igy kötelező erejűnek nem tekinthető. Tehát nemcsak a fizetések követelésének törvényessége vitatható, hanem a követelt járulékok összegszerűsége is. Tehát ugy jogalap, mint összegszerűség tekintetében vitásokká váltak a munkásbiztositó pénztárak által követelt szolgáltatások. Nem hagyta megemlittetlenül » felneresügyész a pénztárnak azt a népszerűtlen szokását is, hogy minden kézbesítésért 53 fillér portót inkasszál. Igaz ugyan, hogy a törvény szerint joga van a portó követeléséhez s joga van akkor is, ha közegeivel végezteti is a kézbesítést, de mégis szó fér ahhoz, hoey helves-e a tértivevényes, tehát az elképzelhető legmagasabb portót felszámítani és követelni, amikor alkalmazottai közvetlenül végzik a kézbesítést s amikor a központi kézbesítő hivatal ingyen lenne köteles a törvénynél iogva ezeket a kézbesítéseket végezni. Ezeken felül természetesen kifejtette Kalmár Szilveszter ügyész azt is, hogy miért nem jogos a pénztár tizennyolc pengős követelése. A pénztár képviselője nem kivánt birói döntést a felvetett kérdésekben. Az eljárt biró a vitának bíróságon kivüli eldöntésére hivta fel a feleket. A pénztár képviselője erre annál inkább késznek nyilatkozott, mivel nem rendelkezett bizonyítékokkal a tizennyolc pengős járulék-követelés igazolására sem. A tárgyalás igy itélet nélkül ért véget. A felvetett kérdések azonban megnyugtató feleletet kívánnak még a tizennyolc pengős ügy elintézése után is. a -Virradal* fc?»erei>l6|ének uj fl!m|e Mz uega anss? aBa Himnusz a szerelemről 10 lelvonásban vasárnap utoljára a Belvárosi Moziban mjBSBmKmacm. n Kotott kabátok, pulloverek legolcsóbban 455 fóoffmann Dezsőnél, Csekonics ucca 4. sz. Selyem-, flór- és gyapjuharisnyák garantált ió minőségien P99 Síelni Péternél, Kölcsey ucca 3. BELVÁROSI MOZI November 26. és 27-én, hélfőn és kedden: Á U THT A TJ Á T A. FU* N>e«ierroa 7 fehr.jnáibtn. Fflszrrepiö Ü ** -P ^Jf ^M A. GEORGE O'BRIEN. - Aionkíirül OFELIA FRAKKBAN. »>?<»»:_- fö«^^ KORZÓ MOZ N vembf 23. és 27-én, héttőn és kedden; ' földalatti New-York. S25ÜT,Azo„r" íClB^va (na Slchoda híres vWít'kának fllmváMom« kivflí: nerom f>9CSZe IfSflU 8 fcivonishan Pö»iwepirt LEW COPY. i; .. t,.„ ^ 7 ;> Mak •»; v*«4t- *« flt-ne-w-n H. 5. 7 9 émfe r