Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-25 / 267. szám

mXüTK GT".vn O R StÁ G 4dáfeiszAlamlásl tárgyalások az I. szánui adófclszólomlási bizottság, nmely a pénzügyigazgatóság II. emelet, 58. számú helyiségében tárgyal, az 1928. évi kcrcseü, jövedelmi és vagyonadók kivetése ellen beadott felebbezések közül november 28-án n következőket tárgyalja: Fodor testvérek szemfedőkészitő, Korona-u. 15. Bach testvérek fakereskedó, Szent István-tér 1. Bach János íakereskedö, Szent István-tér 9. Bach Jenőné íakereskedö, Szent István-tér 9. Bach Miksa íakereskedö. Szent István-tér 12. Bartos Mór épitész, Kossuth Lajos-sugárut 23. Vajda Ernő rőföskeresktdő, Kigyó-ucca 1. (1925). Vajda Ernő rőíöskereskedő, Kigyó-ucca 1. Bach Gyula gumi és bőrárukcrcskedő, Kárász-ucca 6a. Blum Lipót gumi és bőrárukereskedő, Kárász-u. 6a. Krammer Adolf «um: és bőrárukereskedő, Kárász-ucca 6a. Linóleum Ipar gumi és bőrárukereskedő, Kárász-u. 6a. Bach és Krammer gumi és bőrárukereskedő, Kárász-ucca 6a. Scheinberger Antal borkereskedő, Zrinyi-ueca 2. Scheinberger és Popper bőrkereskedő, Zrinyi-ucca 2. Dietrich Emil keresdő, Berlini-kőrut 20a. Gultmann és Eisler kereskedő, Kállay-u. 6. Friedmann Simon rőfőskereskedő, Széchenyi-tér. Schlesinger Mór fűszerkereskedő, Tisza Lajos-körut 63. Manheim Simon drogéria, Fcketesas-u. 11. Grász János késes, Kárász-u. 16. dr. Kiss Menyhért orvos, Kelemen-u. 2. ördög Ferenc férfiszabó, Püspök-bazár. özv. Heksch Oszkárné szatócs, Petőfi Sándor-sugárut 25. Reich Erzsi női szabó, Vár-U. 7. szám. November 27-én: Szarvas J. József divatárukereskedő, Vadász-u. 5. Kiss Lajos hentes, Dugonics-tér 12. Holtzer S. és fiai textilkeresk., Kállay- Albert-u. 3. Müller és Nyári építési vállalkozó, Attila-u. 16. özv. Fellegi Lajosné kőfaragó, Kálvária-u. 3. Rosmann Dávid szűcs, Kárász-u. 8. dr. Pogány István orvos, Szentháromság-u. 4a. Pick Márk szalámigyár, Felsőtiszapart 12. Pollák Testvérek divatárus, Csekonics-u. 6. Tarnay Ernő színigazgató, Horthy Miklós-u. 5. Komáromi Ede földtulajdonos, Sze^tGyőrgy u. 8. Gyenge Béla ügynök, Jókai-ucca 6a. Rainer Ferenc asztalos, Fodor-u. 3. Schatz Izsó szabó, Kölcsey-u. 4. Kohn Jakab zsákkereskedő, Berlini-körut 3. Krajkó József hentes, Somogyitelep 24. Duschák Henrik festő, Boldogasszonysugárut 47. Burgel Mihályné cipész, Öthalom-u. 52. Engelsmann Adám cipész, Üstökös ucca 9. dr. Dózsa Emil ügyvéd, Horthy Miklós-ucca 16. Somló Mór fakcrcskedő, Feketcsas-ucca 19. Beregi és Solti füszerkereskedő, Deák Ferenc-u. 24. Schermann Kálmán szállodás, Széchenyi-tér. Varga Dezső vaskereskedő, Deák Ferenc-ucca 24. Pollák Sámuel kenderkcrcskedő, Rudolf-tér 14. Wellis Géza kenderkereskedő, Tisza Lajos-körut 20. Rainer Ferenc asztalos, Fodor-ucca 3. L SCHATZ MAGDII íüzeszalonja Somoovi U. 15., készíti a legmodernebb tűzőket, hashKtfiket és minden c szakmába vágó készítményeket. 187 LUSZTIG IMRE SZÉCHENYI-TÉR 2. EgyecSiili kizárölsv"»« harisnya és kötöttáru üzlet. LICHTM&N CIPŐK BULLY CIPŐK * BeBvárot S Cipöüzletu"í!vi^№M> 1928 november 25. A Varga-fél« Hyperdenf száfvfz a !ealakarékosabb, Előnyei: feritőtelenltl a szíjat, fehérül a fogakat, meggyógyltfa n foghusf, megakadályozza » íogak romlását, megszliníeíl a száj kellemetlen szagát. Kapható: Gyóqyszertárakban és drogériákban, valamint 165 Varga Péter laboratórfwnában, Kaposvár, Fő u. 11—13. Szegeden kell kapni nyitni a balkáni államok aazdasáql érdeklődésének Szeged gazdasági életének és kereskedelmi forgalmának fellendítése érdekében a Délmagyarország ez év nyarán hírlapi ankétot rendezett, mely alkalommal felajánlotta hasábjait és publicitását minden életrevaló terv és eszme felvetésére, amelyek alkalmasaknak ígérkeztek arra, hogy Szeged iparának, forgalmának és kereskedelmének nagy ügyét előbbre vigyek. Ez alkalommal voltunk néhányan, akik e rendkívülien életbevágó és fontos tárgyhoz hozzászóltunk, abban a hitben és reményben, hogy felszólalásunkkal Szeged érdekében hasznosat cselekszünk. A Délmagyarország ankétje azonban néhány hozzászólás után befejeződött, mintha nem is életbevágóan fontos ügyről lett volna szó, amely mindnyájunk boldogulását lett volna hivatva előmozdítani, hanem valamely apró hétköznapi problémáról, amelynek keresztülvitele, nemleges vagy sikeres keresztülvitele, sem nem oszt. sem nem szoroz. Az említett hírlapi ankéten felhívtam a figyelmet, hogy tegyük Szegedet Csonkamagyarország Lipcséjévé. Nem könnyelműen odavetett szólam volt ez, hanem a lehetőségek teljes és megfontolt ismerete, meg mérlegelése. Olyan jelszó, melynek valóra váltásáért érdemes dolgozni és érdemes volna áldozatokat hozni; nemcsak nekünk, de csonka és szegény országunknak is. Azóta, hogy a gondolatot először felvetettem, közel félesztendő telt el. Ugylátszott, hogy a felvetett eszmének még csak annyi ereje sem volt., hogy a legkisebb visszhangot keltse. Megvallom, nagyon szomorúnak tartottam, hogy ilyen nagyhorderejű kérdés egy vergődő és a boldogulás útjait kereső város társadalmában semminémü érdeklődést sem kelt. Mert szilárd meggyőződésem, hogy alélt közgazdasági életünk és különösen Szeged forgalmának cs életerejének növekedését hathatósan csak ugy lehet előmozdítani, ha adott földrajzi helyzetünket kihasználva, kaput nyitunk a balkáni államok gazdasági érdeklődésének és minden igyekezetünkkel Szegedre koncentráljuk a Balkánra gravitáló hazai és külföldi árut és kereskedelmi kapcsolatokat. Ez pedig megfelelő állandó jellegű kereskedelmi csarnokokkal (mintaraktárak), időközi nemzetközi vásárokkal; — valamint szakonkint csoportosított összekötő irodák és megfelelő propaganda segítségével lehetséges. A szükséges tökét állami segítséggel a város, bankjaink, gazdasági és kereskedelmi vállalataink, a szegedi speciális bermékek kivitelezésé\el foglalkozó vállalatok részvénytársasággá való tömörítése révén teremthetnénk elő. A vállalkozás kereteit ki kellene terjeszteni mindazon hazai ipari, kereskedelmi és gazdasági érdekképviseletekre, amelyek a balkáni államokkal kereskedelmi vagy gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn vagy keresnek. Az utódállamok és a Balkán, továbbá Törökország területeinek és népességének gazdasági megszerzése elsőrendű érdek. Ezeken a területeken a civilizáció most tör magának uj világokat alkotó széles utat, továbbá a területi közelség egyenesen kihívja minden komolyan szemlélő figyelmét^ hogy gazdasági életünket ez uton jpróbáljuk uj életlehetőségekhez segíteni. Igaz, hogy vannak nehézségek, amelyekkel meg kell küzdeni és melyeket számba kell venni, de hát ugy gondolom, hogy a leküzdendő nehézségek mindenkor a felépítendő mü nagyságához szoktak viszonyulni és semmi akadály sem nagy ahhoz, hogy városunk és megcsonkított hazánk közgazdaságán ne igyekezzünk minden lehetségesnek mutatkozó eszközzel segíteni. Különösképen pedig akkor, amikor kiviteli mérlegünk oly súlyos differenciákat mutat és a nyomasztó helyzet nem igér enyhülést. Amikor mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy tisztán egy élénk tranzitó forgalom mily üdvös hatást kelthetne. Mindezek ismételt felemlitésére az adott impulzust. hogy Somogyi Szilveszter polgármester ur a görög vendégek fogadtatásán tartott beszédében tanúságát adta annak, hogy menynyire átérzi a kérdés hatalmas horderejét és szavai reményt nyújtottak arra, hogy méltó módon tudná támogatni ezt a hatalmas ügyet. Hogy pedig e cikk ne legyen ismét pusztába kiáltott szó, nem lesz talán szerénytelenség tőlem, ha felhívom az összes arra hivatottak és érdekeltek figyelmét, hogy hallassák szavukat. Legyünk elég eszesek ahhoz, hogy hasznosítsuk mi is az adottságot. Azzal sem érhetjük be, hogy egy-egy tanulmányutat folytató kis csoport ígéreteit tudomásul vesszük és elrakjuk biztosítékul a jövőre nézve. Nem!... Ez édeskevés ahhoz, amit elérnünk kell. Mert ne feledjük el, hogy nekünk magunknak kell kiépijeni az utakat és keresni a kapcsolatokat, amelyek mindenki előtt ott a Balkánon világossá teszik, hogy érdemes velünk szóba állani, mert gazdaságilag nekik hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek vagyunk és a velünk való kapcsolat kifizetődik. Löbl Lajos. Divat pulowerek, kötött-szövött árok nagy -választékban 899 Steln Péternél, Kölcsey ucca 5. £ECSZ£BB ékszerek CEGJOBB fali és éftrcssfö órák jCEG OjCCSÓBB árban.