Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-21 / 263. szám

SXEGCD: Szcrkciziösőg: Somogyi uccn 2;C. I. cm. Telefon: 15-33.^Kiadóhivatal, k jlcsönkönyvíar és Jegyiroda: Aradi uccn S. Telefon: 306. - Nyomda: löw Lipót ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Szerda, 1928 november 21 <3Xs>5> IV. évfolyam 263. szám MAKÓ : Szerketzlöség és kiadóhivatal: l'rt ucca O. Telelom 151. szóm,« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróísy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « t* « » « » R9SI Előfizetési ¿ura havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3-Oü. KUIlOldíJn 6-40 peagö. Egyes szára 16, vasár— és Ünnepnap 24 tlllé amikor a városi polgárság önkormányzati jo> gának terjedelme körül folyik a vita. Nem hisszük, hogy túlságosan megnyugtató ez a hivatkozás s nem hisszük, hogy van aggodalom, amit a községi jegyzők üdvözlő távirata eloszlathat. Ha még arról volna szó, hogy a falu népét hogyan lehet beterelni a hivatalos jelölt választási táborába, ha még afíelol kérdeznék meg, hogy a falusi ebek megadóztatása milyen hatással lesz a kormánnyal szemben kitenyésztett közhangulatra s mi az összefüggés a malígán-fok és a felekezeti türelmetlenség között, ha abban a kérdésben kellene véleményt nyilvánitani, hogy kiket kell politikailag megbízhatóknak tartani a házcsak bele tudnánk — inkább megszokottságból, — nyugodni abba, hogy a falusi jegyzők legyenek a szakkörök és a szaktekintélyek. De amikor a városi polgár az önkormányzat utolsó bástyáin viaskodik önrendelkezési joga maradekáért, akkor mégsem lehetne a választási küzdelmekben egyébként kitűnően bevált s egyébként elsőrendű pártpolitikai szolgálatokat végző jegyzői kart kinevezni tekintélynek és birónak. A belügyminiszter urnák a falusi jegyzőkre hivatkozását azonban nem szabad elbagatelizálni. Komoly és súlyos tanulság bontakozik ki ebből a hivatkozásból. Mert milyen lehet a városi jog reformja, ha azt csak a falusi helyhezjuttatás üdvössége számára, akkor még- [ jegyzők helyeslik? Hainisch nem maradhat tovább az osztrák köztársaság elnöke A városi jog és a falusi jegyző Az egységes párt tegnapi értekezletén több képviselő súlyos kifogásokat emelt a városi és vármegyei törvényhatóságokról szóló nj törvényjavaslat ellen. »A szakkörök sem helyeslik & törvényjavaslat rendelkezéseit«, — mondotta az egységes párt egyik tag'ja. Ez ellen a megállapítás ellen a belügyminiszter erélyes szavakkal foglalt állást s nyomban megnevezte A '.íözségi jegyzők egyesületét, mint amelyik »szakköre melegen üdvözölte a belügyminiszteri a városi törvényhatóságok átalakításáról KZÓ'.Ő törvényjavaslat benyújtása alkalmából. Fel kell tételeznünk, hogy a községi jegyzők egyesülete az egyetlen ¡»szakkör«, amelyik meg van elégedve a készülő reform céljával, irányával és tartalmával. Bizonyára nem is alaptalan ez a feltevés, mert ha más szaktekintély is kifejezte volna elragadtatását, akárcsak megelégedését, vagy helyeslését a készülő törvény intézkedéseivel szemben, a belügyminiszter kétségtelenül arra is hivatkozott volna a szemrehányás ellen védekezve. Sipőcz Jenőt, Budapest polgármesterét nem szabad megbántani azzal, hogy liberális, destruktív, vagy csak ellenzéki is -4 szónak, mondjuk, krayistváni lértelnében. Mégis az történt, hogy ugyanazon a napon, amikor a belügyminiszter a jegy2ők egyesületének üdvözlésére hivatkozik, mint tekintélyre, fórumra, »szakkön-re a városi törvény javaslatának támogatásában, (Budapestnek, — mégis csak leirjuk a szót: — kurzixspolgármestere kijelenti: nem fogja abtbahagyni a küzdelmet azzal a törvényjavaslattal s;:embcn, amelyik megsemmisítéssel fenyegeti v. főváros autonómiáját, Ha a belügyminiszter a városi iog kér/íáésébcn »szakkörökre« kiván hivatkozni, renidelke.lésére állna a magyar városok szövetsége. {Végtére is a magyar városok jogáról esik 6ZÓ az uj törvényjavaslatban, a magyar városokat kell legilletékesebbeknek tartani e kérdésben a nyilatkozattételre és véleménynyilvánításra. A magyar városok szövetsége azonban vem tartozik az uj törvényjavaslat helyeslői közé, a belügyminiszterrel szemben, ha •>szakljörök«-re akarnak majd hivatkozni, a magyar városok szövetségének nem egy feliratát, memorandumát, előterjesztését idézhetik. A belügyminiszter a falusi jegyzőkre hivatkozik, mint akik a városok jogával meg vannak elégedve. A városok #ís meg vannak elégedve a falusi jegyzők hatáskörével és jövedelmei'«!! s meg vannak elégedve azzal az immunitással is, amit a végrehajtó hatalom a fahu i jegyzők hatáskörének és munkakörének biíosiL A falvak jegyzői a választási hadjárat mafiipuláns őrmesterei, ök a választási aparátus »bizalrri emberei«, a választási harcban ők a szavazatok hadseregszállitói. Minden kormány lobién melengette hát a községi jegyzőket. Az ügyvédeket azért akarják a numerus clausus áldásával megnyomorítani, mert a községi jegyzők munkaköréhez nyúlni nem szabad. Az ügyvédi nyomor problémáján csak az segítene, ha a községi jegyzőket eltiltanák a szerződések készítésétől, amihez úgysem értenek. A kormányok azonban nem tehetnek olyan intézkedést, amivel maguk ellen ingerelnék a. községi jegyzőket. A belügyminiszter most mé* tovább megy: tekintélyül hivatkozik rájuk s tekintélyül szerepelteti őket akkor, (Budapesti tudósítónk telefon jelen- { tése.) Bécsből jelentik: Az osztrák köztársaság uj elnökének megválasztását december 5-re tűzték ki, ennek ellenére még ma is, három héttel a választás előtt, teljesen bizonytalan, hogy ki lesz Hainisch elnök utóda. A szociáldemokrata képviselők és szövetségi tanácsosok szövetsége ma délutáni ülésén ugy határozott, hogy nem fogadja e! Seypel kancellár javaslatait, amelyek ex alkotBudapest, november 20. Az egységes párt közigazgatási bizottsága ma délután báró Perényi Zsigmond elnöklete alatt folytatta a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Csák Károly behatóan foglalkozott ezután a javaslat egyes rendelkezéseivel s a magyar, illetve a külföldi jogfejlődés szempontiából világosította meg az egyes szakaszokat \ mánv revíziójára irányulnak és amelyek azt célozzák, hogy hosszabbítsák meg Ilainisch elnök hivatali idejét és szélesítsék ki egyidejűleg a szövetségi elnök hatáskörét. A szociáldemokraták határozata folytán lehetetlenné vált Hainisch elnök njbólt megválasztása. Ilyen körülmények között a többségi pártok lázasan utódot keresnek, aki átvenne Hainisch örökét Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök hang* súlyozta, hogy a szervezeti kérdések megoldását elhalasztani immár nem szabad, mert valósággal anakronizmus az, hogy a vár. megyékben már 15 éve nem volt választás. Jókai Ihász Miklós, Kéri Márton, Madarász Elemér és Patay Tibor felszólalása után a tárcvalás folytatását szerdára halasztották. Megszűnt a hadiállapot ét a cenzúra Romániában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A cenzúra és a hadiállapot megszüntetéséről szóló rendelet értelmében a hadiállapot az egész országban megszüaik; kivéve -egy keskeny halármenti zónát amely az orosz határon 15, egyébként pedig 10 kilóméter. A járás, és megyeszákhelyeken a hadiállapot még akkor is megszűnik, ha az illető városok beleesnek a zónába. Eszerint megsZüut a hadiállapot Nagyváradon és Szatmárnémetiben. A zónában is jelentékenyen enyhítették a hadiállapotot, amennyiben a katonai hatóságok csak az állam biztonsága^ a közbiztonság és az alkotmány ellen irányuló bűncselekményekben ítélkezhetnek. A népgyűlések engedélyezése a határmenti zónákban a jövöbeu a polgári hatóságok jogkörébe tartozik. 99 Bl. Ottó: Magyarország törvényes és örökös királya" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A legitimisták ma este a Gellért-szálló Márvány-termében ünnepi vacsorát rendeztek abból az alkalomból, hogy Ottó betöltötte 16-ik életévét és ezzel a Habsburgok törvénye értelmében elérte nagykorúságát. A vacsorán mintegy háromszázan vettek részt, kevés arisztokrata, jobbára polgárok. Az ünnepi szónok Apponyi volt, aki azt mondotta, ho2y ma Magyarország ;<"n énves és örökös [ királyának születésnapját ünneplik, akinek kor»* 1 názása nem az q hibájából, hanem elháríthatatlan külső körülmények folytán nem történhetett meg a törvények áltat megszabott határidőn belül. Ottó már ma is a törvényes nemzeti király, akinek már atyja a teljes nemzeti függetlenség álláspontjára helyezkedett és igy szerinte II. Oltó magyarsága történelmi processzus eredménye. A lakoma II. Ottó király éltetésével ért véanL „Valósággal9 anakronizmus, hogy a vármegyékben tizenöt éve nem volt választás"