Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-11 / 230. szám

I92S október 11 •pnum «1.) iiwywwwj^'CT DELMAGYARORSZAG A felebbezések egész tömegét nyújtották be a város Jövő évi költségvetése ellen Az egyházközségek keveslik a városi támogatási ^A város 400.000 pengői szedett be minden törvényes alap nélkül fogyasztási adók cimén" (A Délmagyarország munkatársától') A &&ros költségvetését a mult évi miniszteri ren­delet értelmében legkésőbb október tizenötö­dikéig fel kell terjesztenie a tanácsnak a bel­ügyminiszterhez jóváhagyás végett. A polgár­mester ezért forszírozta a közgyűlésen a költ­ségvetési javaslat mielőbbi letárgyalását és Ézért rendelte el azonnali közszemlére tételét, mihelyt a közgyűlés többsége utolsó részletét is Elfogadta A felebbezési határidő csütörtökön jár le, tehát két nappal a felterjesztés végső terminusa előtt. Mint előrelátható volt, már eddig is inagyon sok felebbezés érkezett be él­íertc ugy általánosságban, mint egyes részié,­*lei ellen. A felebbezok hosszú sorát a katolikus egyházközségek :nyitották meg. A költségvetési vita során, mint temlékezetes, úgyszólván egy teljes tárgyalási délutánt lefoglalt a hitfelekezetek segélyezésé­joek dolga. Sok és hosszú felszólalás hangzott jel a tanács javaslata ellen, amely a mult évi segélyezési arány fentartása mellett foglalt ál­lást A katolikus egyházközségek költségvetési szónokai keveselték azt az összeget, amelyet a tanács a katolikus hitközségek jövő évi segé­lyezésére szánt, a kisebbségi hitfelekezetek se. gélyét viszont aránytalanul magasnak találták. Azt fejtegették, hogy a város kegyurasága alá tartozó plébániák fentartására szánt összegek nem számíthatók a hitfelekezetek segélyei közé, mert ezeket a plébániákat a város kegyúri jo­gaiból származó törvényes kötelezettsége alap. ján tartja fenn és igy csak a felsővárosi és az alsóvárosi katolikus egyházközségeket segé­lyezi. Ilyen szempontból pedig a katolikusok segélye lényegesen kevesebb, mint a kisebb­ség hitfelekezeteké. A tanácsnak ezzel szem­ben az volt az álláspontja, hogy a kétfajta segélyezést nem lehel egymástól elválasztani, mert a város a katolikus egyházat segélyezi a kegyúri segélyekkel is, ezekkel együtt pedig közel egymillió pengőt fordít a jövő évben a katolikus egyház támogatására. A közgyűlés szótöbbséggel a tanács javas­latát fogadta el. Ez ellen a költségvetési tétel ellen nyújtott be most felebbezést az alsó­városi római katolikus egyházközség és a felső, városi római katolikus egyházközség »a kegy­úri kiadások és a hitfelekezetek segélyezésére vonatkozólag hozott törvénytelen határozatok •megsemmisítése iránt«. A felebbezéssel szórói-szóra megegyező bírói •panaszt is nyújtott be a két katolikus egyház­község a közigazgatási bírósághoz, kérve a közgyűlési határozat megváltoztatását. A második felebbezést az alsóvárosi iparoskör nevében Metzger Péter nyújtotta bc^ aki szin­tén a hitfelekezetek segélyezésére vonatkozó költségvetési tételek megváltoztatását kéri az alsóvárosi egyházközség fokozottabb támoga­tásának elrendelésével együtt. Felebbezést nyújtottak be a belügyminiszter­hez a költségvetés ellen Anlalffy Antal és halásztársai is, akik a városi halászat téte­lének törlését és Szeged város halászati Özemé­nek azonnali megszüntetését kérik a belügyminisztertől. Felebbezésükben arra hivatkoznak, hogy Szeged város területén a halászat joga a városé, a halászok tehát ön­állóan a várostól csak harminc-negyven kilo méternyire dolgozhatnak. Véleményük szerint a város halászati üzemének fentartása még annyira sem tekinthető közérdekűnek, mint a téglagyár fentartása, tehát a város inkább a halászatot szüntesse be, mint a téglagyárat. Komoly felebbezést. nyújtott be a költség­vetés ellen a Szegedi Szállodások, .Vendéglő­sök stb. Ipartársulatának Szikvizgyár-szöveti kezete, amely a belügyminisztertől a fogyasztási adójövedelem címén előirányzott százezer pengős tétel tör. lését kéri a költségvetésből. A felebbezés is­merteti a fogyasztási adó' körül keletkezett elvi jelentőségű harc egész történetét, kimu­tatja, hogy a város 1924- óta minden törvényes alap nélkül, sőt a törvényes rendelkezések el­lenére veti ki ós hajija bi ezeket az adókat és ezzel megkárosítja, magát az államot is. Négy év óta törvényes alap nélkül nem kevesebb, mint négyszázezer pengőt §zedett be a város ezen a címen. A szövetkezet a jövő évi fo­gyasztási adótétel törlésén kivül azt is kéri a belügyminisztertől, hogy rendelje el ennek a. törvénytelenül behajtott négyszázezer pengő. inek haladéktalan visszatérítését és kötelezze a város hatóságát, hogy a visszatérítendő ösz­szeg fedezetéről költségvetésileg gondoskodjék Természetesen nem maradhatott ki a felebbezok közül Balogh Lajos sem, aki a költségvetés iránt érzett antipátiájának"gyakori felszólalásával már a közgyűlési vita" alkal­mával is nyomatékos kifejezést adott Hosszú, kézzel irt felebbezéséből eddig annyit sike­rült megállapítani, hogy a. költségvetést álta­lánosságban is, részleteiben is megfelehbezi. Csütörtökön jár le a felebbezési határ­idő, de valószínű^ hogy ezen az utolsó.napon befut még néhány felebbezés. A tanács a íe­lebbezéseket a költségvetéssel együtt valószi­nüleg még . . .. ; pénteken felterjeszti a belügy­miniszterhez. A mult évben az összes vidéki városok közül elsőnek érkezett föl a belügyminisztériumba Szeged költségvetése és a város tanácsa most is meg akarja tartani ezt az első helyet, mint­ha csak valami értékes vándordíjért verse­nyezne a többi városokkal... Lehet, hogy vándordíjnak érzik a városházán azt a dicsé­retet, amit a mult évben kapott a város a belügyminisztertől a — terminusok pontos betartásáért Jls iparíGsiUlei elöljárósága elbuc&ussoíl a „régi frásztól" Szerdán tartották, az utolsó ülést a lebontásra kerülő szék­Gázban, a&ol &atvan évig mfiködtek az iparosok (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület elöljárósága szerdán délután tar­totta utolsó ülését a régi székházban. Félszáz évjg volt Szegediek ez a jellegzetes háza az iparosok hajléka, azelőtt pedig hosszú időn keresztül az iparostársulatnák volt a hivatalos helye. Mielőtt az utolsó ülés megkezdődött volna, megtartották az utolsó tanoncszabaditást. Több mint száz tanonc gyűlt össze a szabaditásra* közöttük legalább ötven leány. Kertész József, a női ruházati szakosztály elnöke hosszabb beszédet intézett a felszaba­dított tanoncokhoz, -az utolsókhoz, akik az ősi hajlékban szabadulnak«. — önök, kedves fiatalság, — mondotta töb­bek között Kertész József — munkaadóiktól nemcsak munkabért kapnak, hanem felbecsül, hetetlen kincset is: a szakmájukban való to­vábbképzést. Ez a tovább képesítés lesz az önök életének alaptőkéje, amelyet mindenkinek kö­telessége gyarapítani. Felhívta végül a szabadított tanoncokat arra, hogy képezzék magukat lelkileg is. .Csak az a tökéletes iparos, aki lelkileg is kiképzi ma­gát, aki lelki életét is a legfinomabbra ki­csiszolja. Kertész József beszédét a jelenlevő előljáró­sági tagok és a tanoncok nagy éljenzéssel fo­gadták. A régi ház utolsó eípljárósági ülésére nagy. számban jöttek el az előljárósági tagok. Meg­jelent az ülésen Wimmcr Fülöp, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke is, akit Körmendy Mátyás az elöljáróság nevében üd­vözölt, csakúgy, mint a város tanácsának kép­viseletében megjelenő dr. Pálfy Józsefet Nyugodt és méltóságteljes volt az utolsó ülés lefolyása. A szokásos jelentések felolvasása után Körmendy Mátyás előterjesztette, hogy a Horváth Mihály-uccai ház lakóival megegyezi­tek, akik az uj építkezés megkezdésekor bizo­nyos rekompenzációk ellenében el hagyják a házat Bejelentette, hogy Gombos István, a házbi­zottság tagja lemondott tisztségéről. Körmendy elismerő szavakkal nyilatkozott Gombos Ist­vánnak a házbizottságban végzett önzetlen munkájáról és javasolja, hogy az elöljáróság ne vegye tudomásul Gombos lemondását, mert becsületes, az iparosság érdekében végzendő­munkájára igen nagy szükség van. Az elöljáróság Körmendy Mátyás elnök el£ • terjesztését egyhangúlag tudomásul vette év Gombos István lemondását nem fogadta el. Az aj székház építésének ügyét tárgyalta ezután az elöljáróság. Meg­szemlélték a terveket, amelyeket közszemlére is kitesznek. Az építéssel kapcsolatban a ház­bizottságnak az a javaslata, hogy a kiadandó munkáknál nem kívánnak óvadékot, csupán a földmunkáknál. Egyébként az ipartestület uj székházát még ebben az évben szeretnék tető alá hozni. Ok­tóber 13-án irják ki a tervpályázatot és 2o-án már döntenek a munka kiadásáról. Dacsó Arnold, az ácsmesterek szakosztályának elnöke kérte az elöljáróságot, hogy az építendő háznál az ácsmunkákat ne adják generál vál­•

Next

/
Oldalképek
Tartalom