Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-30 / 246. szám

Kedd, 1928 október 30 SOS IV. évfolyam 246. szám MAKÓ : Szcrkejriöség és kiadóhivatal: Irl ucco 6. Telefon: 131. szóm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kladóhlvalal: AndráJSy ucca 23. Telefon: 49 szám. « » « » « » « » « » SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.Lem Telefon: 13—33. •'Kiadóhivatal, liölcsönkünyvíér és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda : Lö>v Lipót ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«» Tövisek és virágok Azt az emberséges intelmet, hogy a halottakról vagy jót, vagy semmit se szabad mondani, a rómaiak hagyták ránk örökbe, de legalább egy vonatkozásban ők maguk se követték. A halott forradalmakról Rómában se volt szokás jót mondani, sőt ezekre nézve az volt a természetszerű tőrvény, hogy az elbukott forradalmakról vagy rosszat, vagy semmit se szabad mondani. Nagyon emberi és nagyon érthető dolog ez. Senki S3 kívánhatja a forradalom magasztalását a kortársaktól, akik megszenvedték, még kevésbé azoktól, akik áktiv részt vettek benne, esetleg vezető szerepet is vittek, vagy legalább köztudomás szerint törtettek poziciók után, s több-kevesebb sikerrel ezt csinálták az ellenforradalomban is. Mindig a prozelitákból lettek a legelszántabb hitvallók és a forradalom szegénylegényeiből lettek az ellenforradalom legdühösebb pandúrjai, akár a francia restauráció idején, akár minálunk a Bach-korszakban. Amikor például Szeged város főkapitánya, akit negyvennyolcban Farkas Jánosnak hívtak, felvette a Johann Wolff nevet és a legirgalmatlanabbul üldözte azokat a bivatalnoktársait, akik közt egy évvel azelőtt ő volt a leghangosabb rebellis. Az őszi rózsához cimzett októberi forradalom sorsa is ugyanaz, mint minden elbukott forradalomé s ez nem is lehet másképp. Vas uictis! — mondta Brennus és mondta utána Friedrich István is, talán még több joggal, mint a gall hadvezér, mert ő az októberi forradalom lánchidi vezéréből lett az augusztusi ellenforradalom miniszterelnökévé cs a kereszténységről nevezett kurzus megalapitójává Jaj a legyőzött forradalomnak mindaddig, mig élnek a szereplői: azok is, akik szenvedtek benne, azok is, akik a fölszinen úsztak és főként azok, akik ellenforradalmi poziciókban minden eszközt felhasználnak forradalmi érdemeik feledtetésére. Aztán, egykét nemzedék múlva, változik a világ, szóhoz jut a történelem, ha nem is éppen érdektelen és nem is éppen elfogulatlan és sajátságos dolog, hogy a történelemtől idővel minden forradalom megkapja a maga koszorúját, annál teljesebben, minél több homokot szór és sűrűbb gyepet növeszt föléje az idő. De még az az idő el nem jön, addig a kortársak keze tövises vesszővel verdesi az elhantolt forradalmat és fejfájára ráken minden szennyet és szemetet, ami a politika vásárterén összesöpörhető. Nincs jogunk elébe vágni a történelem Ítéletének és nem volna semmi értelme vitába szállni azokkal a kortársakkal, akiktől szinte képtelenség volna azt kívánni, hogy emberi természetükön erőt véve elfogulatlanok és tárgyilagosak legyenek. Történetfilozófiai álláspontra csak kivételes egyéniségek tudnak emelkedni s abban a helyzetben. vagyunk, hogy szó szerint tudjuk idézni egy közismert konzervatív politikus nyilatkozatát, amelyben minden benne van, amivel magyarázni és menteni lehet az októberi forradalmat, amelyet a tizedik évforduló gázol meg tüskebokros sírjában. A forradalmak annak a következményei, hogy az intézmények a ncp szükségleteivel és életfeltételeivel diszharmóniába jutotiak, — így formulázta meg az októberi forradalomról való véleményét egy olyan gyakorlati államférfi, akinek Magyarországot) több tekintélye van, mint a história összes holt és élő művelőinek Pray Györgytől Angyal Dávidig. S mivel a forradalomért való túlzott rajongással még az ellenségei se igen szokták vádolni Bethlen Istvánt — s ő az, aki az ellenforradalom legféktelenebb tombolásában ezt a tételt állította föl a vásárhelyi piacon a forradalomról — fölösleges volna elfogultsággal vádolható mentőtanukat keresni az elbukott forradalom számára. S mivel Bethlen Istvánnak oly páratlan hitele van ebben az országban, amilyenben köves előde részesült, itt bizonyára senkit se kell meggyőzni arról, hogy ha felelős valaki az októberi forradalom érdemeért és bűnéért, az egyedül az a diszharmónia^ amelyet a miniszterelnök oly szabatosan megfogalmazott s amelyet a monarchia háborúra vezető külpolitikája, az alkotmányosnak álcázott abszolutizmus belpolitikája s a végső katasztrófáig vitt háború szerencsétlen vezetése idézett elő. A forradalmak annak a "következményei — állapította meg Bethlen István —, hogy az intézmények a nép szükségleteivel és életföltóteleivel diszharmóniába jutottak. Nos, az októberi forradalom ezt a diszharmóniát igyekezett kiegyenlíteni s 'hegy ez nem frázist bizonyítja az, hogy az októberi elvek eleven ereje rákényszeritette magát a rákövetkezett reakcióra is. Az ellenforradalom első parlamentje az októberi forradalom által proklamált általános választójog alapján ült össze, awit csak akkor mertek visszafejleszteni, mikor a reakció önfentartási szisztémája már teljesen kiépült. Az ellenforradalom szociális rendszabályai kezdetben egyszerű átvételei voltak az októberi forradalom úgynevezett néptörvénycinek s csak lassan idomultak hozzá a reakció szociális szűkkeblüségéhez. A földbirlokrcform volt a legforradalmibb programpontja az októberi szándékoknak s az ellenforradalom ezzel a csodaszerrel szerzett stabil tömegeket a maga számára. És ha Magyarországon immár majd tiz év van a reakció mögött^ ez a reakció minden megszervezettsége és vállalkozó szelleme mellett sem volt elég bátor, ahoz, hogy az októberi forradalom sokat gúnyolt vívmányait lebontsa. Ez a reakció hozta a detronizációs törvényt Itt nincs restauráció, itt nincs ancién régim. Az októberi forradalom vezérei elbuktak részben a maguk hibájából is, de a forradalom ideológiáját kénytelen volt átvenni a győztes ellenforradalom. Nem első és nem utolsó eset a történelemben, hogy forradalom és ellenforradalom így, osztoznak a töviseken és virágokon. A demakrtáa. párt sszerveszeíei nem engrecflfe felbomlani a pátriái A parlamenti frakcióból eddig Rassay, Hegymegi-Kiss és Sándor "Pál lépett Ki (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A független demokrata párt parlamenti frakciójának felbomlásáról most tárgyalnak a demokrata párt egyes szervezetei. A legnagyobb valószínűség amellett szól, hogy a demokrata pártnak meglevő szervezetei nem járulnak hozzá a párt parlamenti frakciójának elhatározásához és továbbra is fentartja a demokrata párt szervezetét Ma az Erzsébetvárosi Demokrata Kör tartott értekezletet Magyar Miklós elnöklete alatt és kimondotta, hogy ragaszkodik a párt fentartásához és tiltakozik a parlamenti frakció feloszlása ellen. •v. Holnap az óbudai és a lipótvárosi demokrata kör tart értekezletet és hasonló állási«, pontra helyezkedik. A demokrata párt szervezeteinek ezt a határozatát valószínűleg azoknak a képviselőknek egy része is honorálni fogja, akik a demokrata párt parlamenti frakciójának feloszlatása mellett foglalnak állási így Pakols József kijelentette már, hogy bár ő csatlakozik: ahoz a szabadelvű csoporthoz, amelyet a demokrata pártból kivált képviselők alakítanak, azonban tagja marad a demokrata pártnak és ma is a demokrata párt tagjánaJc vallja magátj mert felfogása szerint ez nem zárja ki azt, hogy a parlament szabadelvű csoportjának is tagja ne lehessen. Hasonló az álláspontja Baracs Marcellnek is, úgyhogy a demokrata pártból kilépetteknek tulajdonképen Rassay Károlyt, Hegymegi-Kiss Pált és Sándor Pált kell tekinteni. • A „Gráf Zeppelin^5 egészen alacsonyan repül visszafelé az Óceán fölött Kedvező szelek melleit 140 kilométeres sebességgel halad egyenes irányban Szerdára várják Friedrichshafenbe (Budapesti tudósítónk telefon jelen- | tése.) Newyorkból jelentik: A legelső hirt a i Gráf Zeppelinről — amely vasárnap indult el Lakehurstból — egy halászgőzös adta le, amelynek a legénysége középeurópai időszámítás szerint dél! után egy óra tizenöt perckor délkeleti irányban ' látta a léghajót a Cod-foktól. A léghajó a gőzös I legénységének közlése szerint egészen alacsonyan repült, közvetlenül • viz szine felett. A léghajó iránya északkelet volt. úgyhogy a jelek szerint valószinüleg Ujskőcia felé tirí, de legalább is az ujskóciai félsziget mellett fog elhaladni.