Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-04 / 224. szám

in?,"? OKTiWr X OPÍM*r,y »HÍW;?KG „fi szakosztályi elnökei csak alcScsr kell lésre hivniv iia iparosügyeket tárgyalnak" — mondja az iparhaiéság elutasító végzése egy feiebbezésre (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi ipartestület minden elöljárósági ülé­sét megelőzően elnökségi ülésen tárgyalja le az előljárósági ülés tárgysorozatát. Erre az elnökségi ülésre mindeddig meghívást nyertek a szakosztályok elnökei, míg néhány hónap óta, amióta a jobboldali rezsim van uralmon, az elnököket, noha arra az alapszabályok ki­fejezetten utasítást tartalmaznak, nem hívták meg. Ez az intézkedés is magán viseli azok­nak az állapotoknak a bélyegét, amelyek je­lenleg az elöljáróságban vannak, ahol diktató­rikus módon szeretnék a baloldali kritikát elhallgattatni. Az elöljáróságból kirekesztett és a nagy többséget képviselő szakosztályelnökök ezt az újonnan meghonosított és az alapszabályok­kal merőben ellenkező módszert nem voltak hajlandók tűrni cs ezért konkrét es3tből fo­lyólag Gombos István és társai a junius 11-én tartott elnökségi ülés határozatait megfe'eb. bezték az előljárósági hivatalhoz, mint az I. foku iparhatósághoz. Természetesen fellebbezésüket elutasítottál, de érdemes azzal az indokolással foglalkozni, ahogy azt írásba foglalták. Ezt mondja az indokolás: »Felebbezők felebbezésükkel clutasitandók ' voltak, mert hivatkozott alapszabály értelmé- < ben a szakosztályok elnö ki csak akkor hivan- j dók meg, ha az elnökség az elnök rendelkezése | szerint az ipartestületi ügyek intézése érde­kében kiván eljárni. A szegcdi ipartestület 3510/928. sz. értesítése szerint az elnöki ülés­ről, illetőleg értekezletről jegyzőkönyvet nem vetlek fel és ezért nem állapitható meg, liogy ottan határozatokat hoztak volna, amelyek ér­vénytelenek lennének, vagy megsemmisítendők volnának. • ' * . ' T • f, • Meg nem hozott határozat nem semmisíthető meg. Az 1928. évi junius hő 11-én a szegedi ipartestületben tartott előljárósági rendes ülé­séről közzé telt, illetőleg megküldött jegyző­könyvből megállapítottam, hogy az elöljáró­ság tudomásul vette az elnökségnek azon in­tézkedését, hogy a szakosztályi elnökök azért nem hivattak meg, mivel a szakosztályok tiszt­ujitásukat ezideig még nem tartották, a régi elnökség mandátuma pedig az évi rendes köz­gyűléssel lejárt. Az alapszabályok 5. §-sa ér­telmében az elöljáróság intézi az ipartestület minden ügyét, amely a közgyűlésnek fentartva nincs. A felebbezés nem sóról fel oly határo­zatot, amely megsemmísitendő lenne, mert az elnökségi ülés ilyet nem is hozott.® Az I. fokú iparhatóság indokolása szerint, tehát a szakosztályi elnököket csak akkor kell meghívni az elnöki ülésre, ha az elnökség az elnök rendelkezése szerint, az ipartestületi ügyek intézése, érdekében kiván eljárni. Eb­ből magyar nyelven azt lehet kihámozni, hogy az elnökségi üléseken mostanában nem ipar­testületi ügyekkel fog'alkoznak, mert hiszen azokra a szakosztályi elnököket nem hívják meg. Nem lehet megtudni azonban, hogy mi­ről tárgyalnak, jegyzőkönyv nincs, lehet, hogy a keddi elnöki ülésen Bazsó István kanizsai kortéziájával fognak foglalkozni és erre az ülésre Gombosék aligha nyernek meghívást. Az iparhatóságnak ezt az a'aposan meg­indokolt elutasító végzését értesülésünk sze­rint az érdekeltek tovább íelebbezi'c a város tanácsához. Szerdán befeleződött az átnyúlt szeptemberi közgyűlés A nyugdíjasok ügye, a keíáös lakbér, a Vásárhelyi-sugárul aszfaltozása A nem elektriffifeálSa a utemüvekef (A Dél magyar ország munkatársától.) Szer­dán, a közgyűlés utolsó napján az érdeklődés a minimálisra csökkent. Mindössze tizenhét városatya jelent meg. sőt a tisztviselők tábo­rát is csak a tanács tagjainak egy része kép­viselte. A polgármester félötkor nyitotta meg az ülést. A közgyűlés folytatta az indítványok tárgyalását. A soron következő indítvány dr. Fajka Lajosé, aki a z autóbuszüzem egyes járatainál fezlelhető visszáságokat tette szóvá és indítvá­nyát részletesen indokolja. Kifogásolja, hogy a város tanácsa a közgyűlés megkérdezése nél­kül, de a közönség nevében felterjesztést inté­zett a belügyi kormányhoz és kérte, hogy az üzemi jutalékot munkapótlék címén kiutal­hassa a tisztviselőknek. — Felvilágosításul közlöm a bizottsági tag nrral — mondja a polgármester —. hogy ez nem igaz. Fajka indítványával szemben a tanács ja­vaslatát fogadta el a közgyűlés. Tóth Imre a régi és az uj nyugdíjasok közötti anyagi különbségek megszüntetésére ^tt indítványt. A közgyűlés a tanács indítványához képest elfogadta az indítványt és ilyen értelemben felir a miniszterelnökhöz, a bel- és a pénz­ügyminiszterekhez, valamint csatlakozásra hív­ja fel a társtörvényhatóságokat. Dr. Gerle Imre a lefszabályrendelel módosításéra tett indítványt. Kérte, hogy a tervezetnek az őstermelőkre nézve sérelmes nontjait változ­tassák meg. — Nincs még szabályrendelet! — hangzik mindenünnen. A közgyűlés utasította a tanácsot, hogy dr. Gerle indítványát a szabályrendelet megalko­tása alkalmával vegye figypl^mbe. Fajka Lajos vitéz Papp Ferenc kettős lakbér ügyében és az üzemigazgatósági tagok tisztelet­dija ügyében terjeszti ezután elő ismeretes in­dítványát, amelynek elvetését kéri a tanács. Fajka ismerteti a törvényt, amely szabá­lyozza a tisztviselők illetményeit és amely kimondja, hogy a tisztviselők semmiféle cí­men több jövedelmet nem 'kaphatnak a vá­rostól. De, a törvény kimondja azt is, hogy a város nem adhat pótilletményt senkinek, ha azzal növeli a közterheket,- vagy csökkenti a fontos városi szükségletekre előirt összegeket. Megnevez löbb városi tisztviselőt, aki nem szer­vezett állásban teljesít szqígálatot és aki kü­lönmunkájáért nem kap semmit. Papp Ferenc az egyetlen, aki külön díjazást kap. Kap fő­számvevői lakbért és természetbeni lakást. Ki­jelenti, hogy indítványának elbírálását a köz­gyűlésre bízza, de. ha a határozat ellentétes lesz indítványával, ellene felebbezést jelent be és meg van győződve arról, hogy a kor­mányhatóság érvényesiti majd ezen a téren is a törvényes rendelkezéseket. Indítványozza ezután, hogy a városi üzemek központi igazgatóságának és felügyelő bizott­ságának tagjaitól vonjon meg a város minden i tiszteletdijat, mert a régi római világban az ilyen tisztségeket honorárium nélkül töltötték be a polgárok. A polgármester megállapítja, hogy Fajka Lajos a törvény alapján beszélt, sok igazságot mondott, de a tanács is a törvényes rendelke­zz utóbbi időben gyakran bakkannak fel világhírű, késiilminyünk silány után­zatai, amelyek megtévesztően utá nózzák a Diana sósborszeszt közismert jellegzetes alakfát. Ezek ellen a védjegybitorlást és tisz­tességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésűnkre álló és súlyos következményekkel járó törvé­nyes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen meg­tévesztő utánzatok forgalombahozatalától és kérjük, a fogyasztóközöns/gef, hogy a netán tapasztalt visszaélistket saját ér­dekében közölje velünk. Oi;na ipari és Kereskedelmi №. bi.77 Buiiapest. zések alapján járt el. Fel is terjesztette a vá­rosi tisztviselők javadalmazásáról szóló kimu. tatást a belügyminiszterhez, amelyre még vá­lasz nem érkezett, pedig 13 hónapja fönn van a kimutatás. Az üzemigazgatóság tiszt­viselő tagjai március óta egyetlen fillért sem­kaptak. A polgármester elrendelte a szavazást és kö­zölte, hogy sem a tisztviselők, sem az üzem­igazgatóság tagjai nem szavazhatnak, mert ér­dekeitek. A nem érdekelt városatyák többsége a tanács javaslatát fogadta el és Faika indít­ványa fölött napirendre tért. Ezzel az utolsó indítványt is letárgyalta a közgyűlés és sor került a póllárgyakra Dr. ördögh Lajos tb. tanácsnok a Szent győrgy­uccai bérház építésére beérkezett ajánlatokért,. illetve a versenytárgyalás eredményét ismer­teti. A legkedvezőbb ajánlatot az Erdélyi és Breuer cég tette. A közgyűlés elfogadta a ta­nács javaslatát, de utasította a tanácsot, hogy a részletmunkákra tett ajánlatokat is vegye figyelembe, ha azok lényegesen kedvezőbbek. A vizmölelep álalakilására vonatkozó javaslatot ismertette ezután ör­dögh tanácsnok. A polgármester közben be­jelentette, hogy a gázgyár módosította aján­latát és a vizmütelep számára szükséges ára­mot nyolc filléres kilowattonkinti egységárért hajlandó szolgáltatni. A lanács a szakértő bizottság javaslala alap­ján a gőzüzem fentartását, uj gőzgépek be­szerzését és füstemésztő készülékek fölszerelte, tését javasolja­Dr. Kormányos Benő az elektrifikálás mel­lett foglalt állást, mert ha most nem, egy-két éven belül ugy is át kell térni az elektromos erőre. Elmondja, hogy a gázgyár iránt a vá­ros ellenszenvvel viseltetik cs cz az ellenszenv nyilatklozott meg a keddi közgyűlésen is, még pedig abban, hogy a lámpák kialudtak. Nyo­mozott ebben az ügyben és megállapította, hogy a rókusi állomás közelében a szabad vezetékre egy legény száraz kötelet dobott, amely rövidzár­latol okozott. Ez a legény ugy tudta, hogy a köz­gyűlés éppen ezt az cleklrifíkálási javaslatot tárgyalja és ezzel akart demonstrálni a gáz­gyár ellen ... (Nagy derültség.) Wimmer Fülöp szólal fel ezután. Részlete­sen megindokolja a szakértői bizottság javas­latát. A bizottság azért nem javasolja az elek. trifikálást, mert a gázgyár bejelentése szerint megtörténhetik, hogy a nagyobb terhelésű esti órákba kikapcsolják a vizmütelepet az áram. körből. A gőz biztonságosabb és megbízhatóbb hajtóerő a villanyáramnál. Ezért .kéri a ta­nács javaslatának elfogadását. Ezután Balogh Lajos beszélt, de alig kelt föl helyéről, a bizottsági tagok egyenkint tá­vozlak el ateremből és mentek át a szomszédos terembe, ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom