Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-21 / 239. szám

• | in ii ff SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ncca 22- L em Telelőn: 13-33.»KIadóhlvalaI, kölcíönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 306. -» Nyomda: Löw Upói ucca 19. Telefon : 16-34. «*>«»«>• Vasárnap, 1928 október 21 ^^T^l^^t^Z <5S>5> IV. évfolyam 239. szám in ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY s Szerkesztős^ és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » ElOUzelísl Ara hovonla 3-20 vidéken és a lövftrosbon 3-ao, kUUtUdOn Ö-40 pengő. Egyes szAra 16, -vasár- és Ünnepnap 24 fillér Néhány konszolidációs kérdés Lojális destruktívok vagyunk és egy pilla­natra se vonjuk kétségbe, hogy a kormánynak nem telik túlságos öröme a pesti deákok saját­ságos forradalmában, amely Trianon bilin­csei helyett zsidó fejeket akar szétverni és betört ablakok cserepeivel akarja járhatóbbá tenni a magyar jövő útjait. Elmultak azok az idők, mikor a hatalomnak jókor jött egy kjs uccai ricsaj és elmultak azok az állam­Eérfi-tipusok, akik nagy garral bejelentették, hogy majd rendet csihálnak ők s valóban le is szidták hivatalból az ad audiendum be­citált deákvezéreket, de aztán atyai jóindu­lattal megveregették az orcájukat és azt mond­ták nekik: azért csak lármázzatok tovább is, gyerekek, de ne olyan hangosan! Elmultak azok az idők, amikor egy valóságos állam­titkár megfenyegette az uccán a rendőrható­ságot, mert az nem volt hajlandó hőstettet látni abban, hogy nyolcvan bunkósbotos ifjú éreztesse a magyar kulturfölényt egy riadt idegen fajbélivel. Elmultak az idők, mikor hazaárulás volt jogrendről beszélni és elér­tünk oda, hogy maga a kormány hirdesse bokros érdemei közül a legdicsőbbnek a jog­rend helyreállítását. Végre is 1928-at írunk, az egész világon helyreállt a társadalmi kon­szolidáció és mindenütt rég véget értek a for­radalmak, — elhisszük, hogy a kormánynak nem esik nagyon jól arra a tudatra ébredni a konszolidációs álomból, hogy még mindig fortyog a forradalom lávája, csak éppen hogy most annak a kurzusnak a fehér színében izzik, amelyet a kormány képvisel. Elhisszük mindezt, mért ne hinnénk el? Maga az uralkodó kurzus is tisztában van vele, hogy a fejbeverő fajvédelem kiújulása, amely már eddig is több kárt tett az országnak, mint minden külső ellenségünk, ma már nem­csak az országra káros, hanem magára a kur­zusra is. Soha olyan alkalom nem volt arra, hogy feljajdulásunkakkora visszhangot keltsen a világ szivében, mint a mult tél, amikor az oláh diákság tatárhorda módjára végigdulta Erdély magyar városait. Soha olyan alkal­munk nem volt még ököllel verni a népszövet­ség asztalát s a magyar kormány moccanni se tudott, mert. fogta a kezét annak az esztelen politikának a sötét múltja, amely magyar faj­védelemnek nevezi magát s évek óta gyöngíti az ifjú magyar lelkek félrevezetésével a ma­gyar fajt. Soha le nem mosható bűne az a kurzusnak, hogy a magyar kormány akkor kénytelen volt vaknak és süketnek tetetni ma­gát, nehogy azt vágják a fejéhez Genfben is_, amivel Bukarestben mosakodtak az ellensé­geink: a mi diákjaink a tieitektől tanulták a fajvédelmet! Akkor lapult a magyar fajvéde­lem s akkor hirtelen helyreállt a magyar egyetemeken a béke és a rend' s már akkor látni kellett, hogy itt rugóra megy minden. Nem az egye Le mi ifjúságról van itt szó, amelynek nagy tömegei mindig távoltartják magukat a tumultusoktól, hanem arról a titok­zatos kézről, amely lelkiismeretlenül brutális játékot üz az ifjú lelkek jóhiszeműségével a maga sötét politikai üzletének céljaira. A mos­tani események is azt mutatják, hogy az ifjú­ságot, amely tanulni és dolgozni akar, szinte akarata ellenére kényszeritik bele a törvényes rend destruálásába azok a láthatatlan hatal­mak, amelyek mozgósítanak cs leszerelnek. 11 mm mi wniiiiiiiiiimiinwi iiw—iiiiMiiiniiiiiiii ím ím i lyel a magyar állam alkotmájiyos miniszteré­nek alkudoznia kell a törvényes rend védel­mére? Kik azok, akik garanciaképesnek érzik magukat s akiket a magyar kormány elfogad ilye­neknek? Micsoda kényszernek engedelmeskedik a minden elképzelhető hatalom teljességének birtokában levő magyar kormány akkor, mikor megtűr a katedrán olyan pedagógusokat, akik fölviszik oda az uccai politika sarát s állan­amikor nekik jól esik s tudva, vagy tudatla­nul ugy szolgálják külső ellenségeink érde­keit, mintha csak zsoldjukban állanának. Kik ezek, micsoda szervezet fogja őket egybe, még csak találgatni se tudjuk. De a kormány ta­lán tájékozottabb nálunk. A kultuszminisz- _ . - ­térium államtitkára a lapok tudósítása szerint dóan az ifjúság uszitói közt szerepelnek abban olyan kijelentést tett a parlamentben, amely följogosít bennünket erre a föltevésre. Az ál­lamtitkár szerint nem kell túlozni a dolog jelentőségét, mert a kultuszminiszter bizonyos garanciákat kapott arra, hogy az ifjúságot idejében leszerelik. Miféle hatalom az, amely. a köztudatban, amely ellen sohase tartják szükségesnek tiltakozni? Mi gátolja meg a mindenható kormányt abban, hogy föl­robbantsa a jobboldali összeesküvők fész­két is, akik mindent elkövetnek a nemzetpusz­titó forradalom állandósítására? Szombaton este több összeütközés volt a fővárosban munkások és diákok A tüntető diákokai megfutamodásra kényszeriiették — Éjszakai eljá­rások a munkások ellen' — Az uccai íömeg ellenlünteíést rendezeti a rendőrség ellen Rendőraltakok a Nagykörúton (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Szombaton délelőtt minden intelem dacára a verekedések ismét kiújultak az egyetemekan. Ezúttal a Műegyetemen törtek ki a botrányok. egy gépészmérnökjelölíre vagy húszan rohantak és össze-vissza verték. Nem használt semmit a kultuszminiszternek az a figyelmeztetése sem, amelyet Szily rektor tétetett ki a hirdető táblára. Ebben a rendeletben a kultuszminiszter tudtára adta a Műegyetemnek, ha ujabb rendbontás, vagy diákbántalmazás történik, azonnal bezárják az egyetemet. Szily rektor ehez a miniszteri rende­lethez azzal fűzte a maga megjegyzését, hogy hinni akarja, hogy a Műegyetem ifjúsága átérzi a helyzet komolyságát és fiatalos könnyelműséggel nem fog kockáztatni nagy érdekeket. A figyelmeztetés azonban hiábavalónak bizo­nyult, a rendzavarások megismétlődtek a Műegye­temen, mire szombaton délután négy órakor ai fekete táblán hirdetmény jelent meg, ameiv köz­hírré teszi, hogy a Műegyetemen egyelőre három-négy napig szünetelnek az előadások* Szombaton zajos jelenetek voltak az Egyetem- amely pillanatok alatt megtisztította a tüntetőktől téren is, az állatorvosi főiskolán pedig egy zsidó hallgatót vertek agyba-főbe a bajtársak. A jogi fakultáson egész délelőtt izgatott volt a hangulat, majd az előadások után aa egyetem előtt csopor­tosuló diákok ellen az egyetem előtti •uccarészt. A kultuszminiszter intelme nem járt a várt eredménnyel. Az egyetemi ifjúság a délelőtti verekedés után rendőraitakot vezényellek, a nagykörúton rendezett sétafelvonulást. A botokkal felszerelt fiatalemberek négyes­ötös csoportokban sétáltak a körútnak a Do­hány-ucca és Király-ucca közötti részén és hangos megjegyzéseivel molesztálta a kőrúton sétáló közönséget­Asnnak dacára, hogy a körúton nagy rendőri készültség cirkált, Az Est és a Népszava könyvkereskedés előtt hangosan pfujolták és gyaláztáák ezeket alapokat és tüntettek ellenük. A rendőrség több alkalommal feloszlatta a mind sűrűbb csoportokba verődő tüntetőket, akik azonban újból és újból összeverődtek. Este kilenc óra felé a tüntető diákok összeszólalkoz­tak a Népszava könyvkereske­dés előli iariózkodó munkások­kal, az összeszólalkozásból rö­videsen verekedés kezdődöli, amelyben a diákok búzták a rövidebbel, akik gyors iramban menekültek a verekedés színhelyéről. Amikor a rendőrség odaérkezett, több munkást őrizetbe vett és előállítani készült a Hársfa-uccai kapitány- J ságra. Ekkor már j a körülbelül 200 főnyi közönség abcu­golni kezdte a rendőrséget és kifogá­solták, hogy a munkásokkal szemben tul erélyesen lépett fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom