Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-13 / 232. szám

1928 október 13. ÖÉLMAGYARORSZAG Borotvával elvágta hűtlen vőlegénye nyakát, majd öngyilkosságot kísérelt meg Megdöbbentő éjszakai randevú a menyasszony szobájában — Véres szerelmi dráma Alsóíanyán (A Délmagyarország munkatársátólPén­teken. reggel Balogh Tibor rendőr-főfelügyelő, az alsótanyai rendőrkirendeltség vezetője, vé­res szerelmi drámáról tett jelentést a szegedi rendőrségnek. A szűkszavú jelentés szerint Bá­lint Rozál fiatal alsótanyai leány féltékenységből borotvával ál­vágta vőlegényének, Kecskeméti Istvánnak nyakát, majd felmet­szette saját nyakát & véres szerelmi dráma csütörtökön éjjel egy ¡órakor Bálint Rozál szüleinek lakásán játszó­Üoíl le, ahová a féltékeny leány ravasz öt­lettel csalta be vőlegényét. A két súlyosan megsérült szerelmest pénteken reggel beszál­lították a közkórházba, ahol dr. Deák Ferenc rendőrfogalmazó hallgatta ki mindkettőjüket 'Kecskeméti István sérülése életveszélyes, Bá­lint Rozál husz napon belül gyógyul. Bálint Rozál és Kecskeméti István már rég­i5ta jegybe jártak. Hivatalosan ugyan még ¡Hppi voltak eljegyezve, de Mórahalom kör­ínyékén már egy párnak számitották a fiata­lokat Bálint Rozál többször sürgette az el­jegyzést, de a legény mindig kitért a végleges válasz elől. A vőlegényjelölt viselkedése nemrégiben az­tán gyanússá vált a leány előtt. Sokszor na­pokig elmaradt a lányos háztól és az a hir járta, hogy másnak is udvarol Bálint Rozál a kellemetlen híradásokra el­határozta, hogy csalfa vőlegényjclőltjével tisz. tázza. a helyzetet és ezért csütörtökön délután felüzent a legényhez azzal, hogy este nyole órára fontos ügyben várja szQIel lakásán. "Bálint Rozál ekkor már kétségbeesésében el­határozta, hogy ba a legény vonakodik őt fele­ségOl venni, akkor megöli és magával is végez. Minden eshetőségre számítva megszerezte ap­jának borotváját, amelyet az ágy párnája alá rejtett Ugyancsak bekészített a lakásba két kancsó rámpás bort, amivel a legényt le akarta itatni, hogy azután könnyebben végez­zen vele. Este nyolc órára azonban Kecskeméti nem érkezett meg. Teltek-multak az órák. Már éj­fél felé járt az idő, amikor Bálint Rozál meg­unta a várást és lefeküdt, a lámpást azonban nem oltotta el a szobában, ahol kivüle nő­vére is aludt Éjjel egy órakor azután Kecske­méti bekopogtatott az ablakon, amire a leány beengedte, de azután ismét visszafeküdt ágyába. A legény leült szerelme­sének ágyára és ugy beszélgettek. A kihallgatások alapján a rendőrség a kö­vetkezőképen rekonstruálta a további történ­teket: — Pista, én tudom, hogy már nem szeretsz, — mondotta a leány. Nem is akarsz már el­venni. .. Mond meg az igazat... Tudni aka­rom, vagy haljunk meg mind a ketten ... A legény kitérő választ adott Karácsonyt em­legetett, amikor uj helyre szegődik és akkor talán meg lehet a lagzít tartani. A Kass-kávéltázhan szombaton először és minden este ifj. Gondi Gyula cigányprímás zenekara muzsikál. A Kass éttermében Zimvnermann Géza) Jazz és hangalat zenekar. 387 H Bálint Rozál könnyeit törülgette és ekkor már elhatározta, hogy végez bOllen vőlegényével. Mielőtt azonban tettét végrehajtotta volna, ra­vasz fondorlattal igyekezett palástolni szán­dékát. Itatni kezdte Kecskeméti Istvánt, aki két korsó rámpás bort szopogatott el, miközben szerelmes szavakkal közeledett a leány felé. Bálint Rozál azonban hidegen hallgatta vé­gig a legény szavait, sőt volt annyi lélekjelen­léte, hogy benyúlt párnája alá és kinyitotta a borotvát. Kecskeméti ekkor a leány tölé hajolt, amire a leány hirtelen előkapta a borotvát és átmet­szette a legény nyakát. A szerencsétlen legényt azonnal elöntötte a vér, eszméletlenül dőlt el az ágyon. A leány ezután félelmében saját nyakát is átvágta. A véres szerelmi dráma olyan csöndben ját­szódott le, hogy Bálint Rozál nővére fel sem ébredt a történtekre. Csak később, amikor a két szerencsétlen hangosan. hörgött, ébredt fel és u borzalmas látványra elrohant a rend­őrségre. Az előhívott községi orvos még ide­jében bekötözte a szerelmes pár sérüléseit A fiatalokat pénteken reggel beszállították a közkórházba, ahol Deák Ferenc rendőrfogal­mazó mindkettőjüket kihallgatta. Bálint Ro­zál ellen felgyógyulása után eljárás indul meg Változatlanul A Munkaiadók Szövetsége általános munkásklzárásí helyez kilátásba, a munkásság a -végsőkig el -van szánva Tánc. Záróra reggel. 4 órakor­(A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kenderfonógyár munkásai — mint ar­ról a Délmagyarország pénteki számában be­számolt — sztrájkba léptek. A gyár leállt és ma az a helyzet, hogy a munka szünetel, 750 munkás sztrájkol, a gyár igazgatósága és a munkásság között pedig ezidőszerint semmi­féle tárgyalás nincsen folyamatban. A sztrájkot részben az robbantotta ki — emelést kértek, másrészt pedig az, hogy az úgynevezett pótmunkát megtagadó-két terem munkásait a gyárvezetőség egyenkint 50—50 fillér pénzbirsággal sújtotta és ezt a bün­tetést a fegyelemre való tekintettel nem volt hajlandó visszavonni. A megbüntetett munkások ugyanis arra kérlek a gyár vezetőségét, hogy engedje el ezt a bün­tetést, miután azonban tagadó választ kaptak, sérelmüket bizalmas gyűlés elé vitték, amelyen ugy határoztak, hogy a megbüntetett munká­sokkal a gyár összes munkásai szolidaritást vállalnak és miután béremelést sem kaptak, abbahagyják a munkát. Igy is történt és csütörtök reggel megállt a munka, a gyár környéke elnéptelenedett A sztrájkoló munkásság el van szánva, hogy a végsőkig kitart. A szakszervezeti bizottság gon­doskodik a sztrájkoló munkás­ság élelmezéséről és ezért az otthonban konyhát állitottak fel, ahonnan a sztrájkolok díjtalanul kapják az élelmezést. A gyárvezetőség és a sztrájkoló munkásság vezetői között ezideig még semmiféle tárgyalás nem indult meg. Mindkét fél a saját körében foglalkozott a sztrájkkal. A Kenderfonógyár a Szegedi Munkaadók Szövetsé* géhez bejelentette a sztrájk kitörését, amely pén­tek délben tartott ülést Pongrácz Albert el. nök vezetésével. A zárt ülés után a szövetség a következő hivatalos nyilatkozatot adta át a sajtó képviselőinek: >A Szegedi Munkaadók Szövetsége igaz­gatóságának ma délelőtt tartott ülésében a Szegedi Kenderfonógyár hivatalosan be­jelentette, hogy munkásai a tegnapi nap folyamán sztrájkba léptek. Noha a Ken­derfonógyár e bejelentés kapcsán semmi­féle kívánságot nem támasztott, a Mun­kaadók Szövetségének igazgatósága ala­posan megvitatván a sztrájk ügyét, magái a Kendergyárral azono­sította és kimondóLta, hogy a legközelebbi né­hány nap fejleményeit bevárja és ha a munkások addig munkába nem állanak, megfontolás tárgyává fogja tenni, hogy a szövetségnek az általános kizárást hoz­za javaslatba. Természetesen a Munka­adók Szövetsége erre az időre a kollektív szerződésre vonatkozó tárgyaláspkat be­szünteti. « E nyilatkozaton tul a szövetség elnöke nem kívánt mást megjegyezni és csupán annyit mondott, hogy a szövetség mai határozatát a rendőrségnek is el juttatjál:. A szövetség fenti határozatát nyomban kéz­besítették a szakszervezeti bizottságnak, amelyj azt a Kendergyár bizalmi testülete elé ter­jesztette. Később a gyár összmunkássága előtt is felolvasták a határozatot A szakszervezeti bizottság pénteken este a következő közleményt adta ki: »A Munkaadók Szövetsége igazgatóságának a mai napon hozott határozatára a magunk részéről az alanti megjegyzéseket tesszük: A munk íáságot egyáltalán nem érte várat­lanul a Munkaadók Szövetségének ma hozott határozata. Ellenkezően el volt erre készülve az eddigi huzavona után. Éppen ezért a határozat semmiben sincs hatással a sztrájkba kergetett munkások to­vábbi magatartására, kiket ugy a helyi szak. szervezeti bizottság, mint a szövetségi közponw tok teljes anyagi és erkölcsi támogatásban részesítenek. Erőpróba lesz ez a szervezett munkások és a szervezett mun­kaadók között és ha az idő . talán nem is a leg­kedvezőbb októberben az eldobott keztyü fel­vételére, a szervezett munkásság tisztában van azzal, hogy ennek a harcnak eredménye fogja eldönteni, hogy a szegedi munkásságot a ter­melés egyenrangú tényezőjének tekintik-e, vagy pedig akaratlan és igénytelen sorsba akarják sülyeszteni. Az utóbbira való törekvést alkalma volt már a munkásságnak tapasztalni és ebben a tekintetben a Szegedi Kenderfonőgyár járt elől. A munkásság ju­talma munkája fejében az éhbéren felül bru­tális bánásmód, a leglehetetlenebb címeken a keresetekhez aránytalanul magas pénzbírsá­gok. Jellemző a gyár vezetőségére, hogy azok­nak a szereucsétlen munkásnőknek, akik egye­dül állanak és a gyárban- Iáknak és fizetés ellenében ott kapnak élelmezést is, tegnap még főztek ebédet, de mert a.munkát beszün­tették, ebédjük kiadását letiltotta a gyár veze­tősége. Azt a fenyegetést, hogy a Munkaadók Szö­vetsége megfontolás tárgyává teszi a kizárást, a munkásság komolytalan fenyegetésnek te­kinti, de ha nem az volna is, felkészülten! néz elébe. De egyetlen munkás sincs, aki azt kívánná a Kendergyár munkásaitól, hogy a kizárással való fenyítés hatása alatt fel ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom