Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-13 / 232. szám

4 DÉLMACiVAROftSZÁfi 1928 október 13. gyék a munkát, mielőtt sérelmeik orvoslást, munkabérük Dedig megfelelő rendezést nem nyer. (A DAImagyarország munkatársától) Halálos végű verekedés utolsó felvonása játszódott le pénteken a törvényszék Vfld-tanácsa előtt. Meíws Péter 3<t éves pusztamérgesi földmives volt a vádlott. A vád: augusztus 21-én hajnali 4 órakor Gazdag Balázs földmlmt doronggal agyonütötte. Kilenc órakor a folyosó ünnepi ruhába öltözött tanyaiakkal van tele. Itt vannak a tanuk, a rokonok ós a haragosok, A vádlott igénytelen ember, a hatalmas bekecsben majd elvész, — Nem érzem magam bűnödnek, — így kezdi mindegyik vádlott, Így kezdi Meszes Péter is. Az elnök azonban «léje tárja a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, ahol bűnösnek mondta magit. Beszéde során olyan részletek kerülnek a bíróság elé, melyek a legvadabb beiyárvirfust ís megszégyenítik. Szent István napjának estéjén bál volt a Farkasféle vendéglőben Reggeli négy óráig folyt a dáridó, négy órakor felkerekedtek a bálozók és ki-ki elindult hazafelé. A bálban már két részre oszlott a társaság. A pusztamérgesek néztek farkasszemet a haltsl legényekkel. Ar egyik halasi legénynél már a bál alatt revolverért motoztak a csendörök. A harc megbeszélt dolog volt. A mérgesiek a Magyari-tanyánál hu• sángokkal várták a karókkal felszerelt halasiakat. Először kövek, féltóglák röpködtek, majd beleszólt az ütközetbe a karó is. Formálisan harcolt a feéc pár{. Itt is, ott is akadt katonaviselt ember, akiknek utasítása szerint hol előre nyomultak, hol hátráltak. Meszes Péter nem akart belekeveredni az ütközetbe. Valahogy azonban mégis oda került. Először őt ütötték meg ugy, hogy eszméletét vesztette egy percre és a földre bukott, majd feltápászkodott és a mellette heverő karóval valakit fejboülöií. — Hogy kerül! magához a szőlffkaró? — kérdi az elnök. — Rengeteg karó hevert o't szanaszét, — mondja — Hogy kit ütöttem meg, nem tudtam s hogy az illető meghalt, azt sem tudtam. Ittas is voltam, meg el is szédültem. Az ütés után a karót eldobtam és elszaladtam. A verekedés kezdetén a halasi legények előtt liatvanl Gábor érkezett kocsin a Magyari-tanyához. A kocsin ült a felesége is. Hatvani fia '«olt az, akit a csendőrök a bálban megmotoztak. A vizsgálóbíró előtt azt vallotta Meszes, hogy mikor meg akarta ütni Hatvanit, elébe állott Gazdag és azt mondta, hogy ne bántsa az öreget. Szombaton és vasárnap délután szalonzene és 5 órai te a I a ,,ROYAL"-ban. 380 A munkásság csakis ilyen alapokon nyújthat békejobbot, de korbácsütésekre és fenyegetésekre soha. с Errü ütötte le. Hatvanit nem bántotta. Hatvani Gábor, a 60 éves halasi gazdálkodó tanúskodik először. 6 egész máskép tud mindent. Kocsin jött a feleségével, mikor a mérgesiek megtámadták őket. Megrohanták a szskereí, lefogták a lovakat. A felesége ijedten kérdezte, kik ezek a rablók? — Meszes Péter vagyok, — mondta Meszes a kocsihoz ugorva és megütötte Hatvanit. Farkas | Antal még biztatta Meszest: — Akit megütsz, ugy üsd m«!, hogy soha többé ne vegyen lélegzetet. Ekkor szólt • bele Gazdag, hogy n« bántsa az öreget. Meszes fölkapta a karót és ugy vágta fejbe Gazdagot, hogy csak ugy reccsent a fej?. — Olyan ttíés volt, hogy egy bikát Is agyonüthetett volna vele. De az öreg vallomásán meglátszik, hogy nem teljesen elfogulatlan. Hatvani Gábor után sorba jönnek a tanuk. Az első hat tulnyomórészben halasiakból áll. Farkas Antal nem tudja ki ütötte le Gardag Balázst, mert ő is »le volt verve«. Az egyik csoport szerint Gazdagnál nem ie volt bot, nem is verekedett. A másik csoport szerint Gazdag ütötte le előbb Meszest. Ahány tami, annyiléleképen mosdja el az esetet: Farkas Sándor, Gazdag Lola, Gárgyán József, Bori Miklós, Bori Pál és a többi bálozó-verekedő. Az öreg Hatvani, mint egy vajda trónol a tannk padján. Fölcsillan a szeme, valahányszor a bandájáról beszél a tanú és büszkén néz szét a terembe. Hamiskásan hunyorog, ha arról beszélnek, hogy a halasiak ütötték a mérgesieket. Az egyik tanú arról beszél, hogy verekedés közben Hotraainé odakiáltott a fiához: — Ne ISJJ közibük, mert halasit fs találhatsz! Dr. Ács Sándor terjesztette elő ezután szakértői véleményét A tanúkihallgatások oly sokáig húzódtak, hogy félkettőkor ebédszünetet adott az elnök. Délután négy órakor kerül a sor a pórbeszédekre. Dr. Mihályffy István ügyész szándékos emberölés bűntette miatt kéri elitélni a vádlottat. Boszszubél ütötte le Gazdagot. A védő, dr. Kersch Ferenc, halált okozó súlyos testi sértés miatt kért enyhe büntetést. Félhatkor hirdeti ki az elnök az Ítéletet. Bűnösnek mondta ki a bíróság Meszes Pétert szándékos emberölés bűntettében és czérl 19 évi fegyházra itéli. indokolásában kimondta a törvényszék, hogy a iád érvelését kellett ejfog-dni,, mert a tanúvallomásokból is, de a vádlott előadásából is megállapítható, hogy Gazdagot ő ütötte le, hogy Gazdagnál bot nem volt, hogy önvédelem esete sem forog fenn. Meszes Péter felebbezett az itélct ellen, az ügyész megnyugodott. Aztán felszedelőzködik a két párt. Hatvani Gábor a halasiak élére áll és megindulnak hazafelé. De a pusztamérgesnek pillantásából megállapítható, hogy az ügy korántsem zárait le. A folyosó már sóiét, az egyik padról szivettépő! zokogás" hallatszik. Meszes Péterné sir, nehéz, csukló zokogással, meri elvette a törvény az emberét hosszú, tíz évre. Ezen még a halasiak is megilletődnek és csendben elkocognak. Irta: Wimnur Fülöp. Amióta Az »Oesterreichische Wochec mintájára nálunk egy Magyar Hét rendezése elhatároztatott, több erre talán hivatottab és mindenesetre jobb tollú egyén foglalkozott már ezen igazán minden tekintetben hazafias üggyel, mégis kötelességemnek tartom, mint a szegedi kamara területén létesített központi szervező bizottság el-1 nóke, hogy az ügyet a magam részéről is minden erdekeit szives figyelmébe ajánljam. Le keU, ugyan mondanom arról, hogy a »Magyar Hét«) ügyéről ujat mondhassak, különösen azért is, mivel minden magyar kereskedő és iparos, sőt minden magyar fogyasztó előtt is nyilvánvaló, hogy ennél igazibb, szentebb, da egyutíal egyszerűbb és fcézfmfekvöbb ügy a mai közgazdasági életünkben al»g képzelhető350 millió pengővel többet fisettünk a kereskedelmi mérleg pontos adatai szerint 1927-ben ai külföldről behozott árukért, mint amennyit a külföldre kivitt árukért kaptunk. Ezen adat láttára, hangsúlyoznom sem kell, hogy ezen majdnem katasztrófilis helyzet javítására mindenáron törekednünk kell. Melyek most már az eszközök arra, hogy ezen egész közgazdaságunkat fenyegető helyzetet megszüntessük, vagy lényegesen megjavítsuk, — kivitelünk emelése, vagy az import megszorítása. Nem kell magyaráznom különösen annak a közönségnek, amelynek ezen soraim szölnak, azt, hogy sokat tehetünk ugyan az export emelésére is, különösen ha áldatlan viszonyaink megjavulnának, illetve az az ellentét megszűnnék, amely, .ajnos, nálunk — ahelyett, hogy bajunkban öszszefognánk — az egész vonalon uralkodik, még ott is, hogy ellentét van a kereskedelemügyi és a földmivclésügyi minisztériumok között, hogy kettőjük közül melyiknek feladata az export szervezése és ezen ellentét miatt a kivitelnek annyira szükséges céltudatos szervezését az egyik oldalon most még csak tanulmány tárgyává teszik! Kétségtelen azonban az, hogy sokkal hathatósabb eszköz a kereskedelmi mérleg javítására az import megszorítása, amely irányban az egész ország igazán komoly összefogás-'» rövid belátható időn belül nagy eredményeket érhetne el. Itt elérkeztünk most már a »Magyar Hét« feladatához és céljához, amely abból áll, hogy vegyük meg a belföldi ipar áruit még némi kis áldozat árán is, amelyet minden kereskedő és fogyasztó az egész ország közgazdaságának megmentésére szívcsen kell, hogy meghozzon és ha ily módon a megcsonkított országunkban hiányzó fa, vas. só, stb. szükségletek behozatalával, sajnos továbbra is a külföldi államok közgazdaságát támogatnunk kell, — mégis a helyzet meglehetős ismeretével igén sok millió értékű áru behozatalát és kereskedelmi mérlegünknek ugyanannyi millióval való javítását biztosan elérhetjük. Ez irányban természetesen nemcsak a kereskedőket és fogyasztókat, de a magyar ipart is kötelesség elé állítja a »Magyar Hét«, azon kötelesség elé, hogy kövessen el mindent és hozza az ipar is a legvégső áldozatokat, hogy árujával minőségben, árban és feltételekben a külfölddel versenyezhessen. Ezt a magyar ipar bizonyára nemcsak hazafiságánál, de jól felfogott saját érdekében is meg fogja tenni, ennek a tanújelét már a »Magyar Hét. folyamán is kétségtelenül meg fogja adni és ha így egyrészt a kereskedők és fogyasztók, másrészt a magyar iparvállalatok komolyan teljesitik a reájuk háramló kötelességet, amellyel kétségtelenül saját helyzetüket is előmozdítják, akkor a »Magyar Hét« fő és majdnem egyetlen célja, annak állandó. Húsa valóra fog válni. Esö©rnyő3c gyári árakon! PoSSák Testvéreknél §| Széchenyi tér és Csekonics u.H »Leváltották« a rendőrséggel és adéfifemeléssel fenyegetfidző alsóvárosi gyiijtit (A Délmagyarország munkatársától.) A Dé/magyarország szerdai számában szóvá lette a ferroriszttkus módon fellépő gyűjtögető fiatalember alsóvárosi szereplését. A fiatalember a régi kurzusidők szellemében próbálta rávenni a hiszékeny polgárokat, hogy adakozzanak és rendőrséggel, meg adófelemeléssel fenyegette meq a polgárokat. A fiatalember fellépése érlhető felháborodást kellett Alsóvároson, a rendőrség cikkünk nyomán azonnal megindította a nyomozást, hogy a nevével visszaélő fiatalember garázdálkodásait megszüntesse. A nyomozás sikerrel járt. A rendőrség megállapította a szőke fiatalember személyazo* nosságát, ugyanakkor érdekes dolgok tudódtak H. A rendőrségen ugyanis jelentkezett egy Kálmán Antal nevű egyén, aki kiíelenlette, hogy a fögyüitési engedélyt ő kapta, de a munka gyorsabb tempója érdekében öt másik fiatalember végezte az adományok gyűjtését. Kálmán Antalnak a rendőrség tudomására adta, hogy a gyűjtögető fiatalember milyen módon lép fel egyes helyeken, mire Kálmán a gyűjtögető társaságból azonnal eltávolította az erőszakoskodó fiatalembert, aki — értesülésünk szerint — mér el Is hagyta Szegedet. Л Belváros! Mozi héíMJlöl szerdáig bemalelja a világháború egyik legnagyobb tengeri ütközetéi az 1914 december S-lki Falkland! csatái mely az angol fengerészelf hivatal eredeti felvételeiből van össze&Ilüva. Tlzév! (egyházra Ítélték Meszes Péteri, a kései Rózsa Sándori A halasiak és puszlamérgesiek harca a törvényszék előli