Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-23 / 240. szám

1928 október 23. DELMAGYARORSZÁG 3 A jövö nyárra sári térré épitiR a Templom-teret A szegedi egyetemen f>étfön is íend volt {A Délmagyarország munkatársától) Az egyetemi épitési bizottság szombaton délben tar­totta ülését a kultuszminiszter elnökletével az «¡gyetem rektori hivatalában. A bizottság a sebész; ti és a szülészeti klinikák ¡belső berendezésére beadott ajánlatokat bírálta felül és a munkálatokat a következő vállalkozók­pak adta ki: A sebészeti és a szülészeti klinika fabútor mun­Jcáira Rainer Károly és Fia szegedi céget, a se­bészeti klinika vasbutor munkálataira Domán Mi­Ilály és Fia céget, a szülészeti klinika vasbutor munkálataira vitéz Kállay András szegedi céget h/ozta javaslatba. Az orvosi műszerek beszerzésére vonatkozólag egyelőre nem tett javaslatot a bizottság, mert pz a vélemény alakult ki, hogy a magyar ipar pártolása érdekében kisebb és országunkban is előállítható orvosi műszereket magyarországi cé­gekkel fogják elkészíttetni. A bizottság ezután foglalkozott azzal a kér­áéssel, hogy a felszereléshez szükséges eszközök Versenytárgyalás utján való beszerzése nem le­tet célravezető, mert hiszen az építési bizottság az ilyen ajánlatokat nem birálhatja el. A bizott­ság hosszas vita után végre abban állapodott meg, hogy a műszerek beszerzéséra a miniszter a klini­kákat vezető tanárokat hatalmazza fel, akik meg­határozott összeg erejéig vásároltathatnak az egye­lem gazdasági hivatalával. A bizottság foglalkozott ezután a Templom-térra terülő egyetemi intézetek építésének ügyével. A természettudományi intézet építésére kiirt verseny­tárgyalás határideje hétfőn járt le. Az ajánlatokat Rerrich Béla tervező építész irodája és a kultusz­minisztérium számvevősége számítja át és az egyetemi épitési bizottság november 4. és 10. kö­zött ismét ülést tart, amikor a kultuszminiszter el­nökletével döpteni fog, hogy ki kap megbízást ennek az épületnek az építésére. A miniszter bejelentette, hogy. az építés időbeosztását már kidolgozta. Számítása szerint az alapozási munkálatokat még ebben az évben elvégezheti a vállalkozó. A kora tavasszal megkezdheti a falazást és májusig egészen a tetőig elkészülhet az épület Gizella-téri frontja, valamint a püspöki palota felé eső része, a másik oldal viszont ezt a magasságot junius végefelé érheti el. A miniszter azt akarja, hogy Boldogasszony ünnepére, amikor felszentelik majd a fogadalmi templomot, a térnek már zárt képe legyen, ha a tető nem is lesz még a termé­szettudományi intézet épületén. Rerrich Béla számolt be ezután németországi tanulmányútjáról. Azokat a városokat látogatta meg. ahol nincs kőanyag és téglát használnak ki­zárólag az építkezésekhez. A legjobban a magas hőfokon égetett Künker-téglát tartja, amelynek gyártására egy szegedi vállalkozó is hajlandó. Az egyszinü tégla helyett azonban színjátszó téglára van szükség, hogy a természettudományi intézet homlokzatának meglegyen a stilszerü patinája. Az épitési bizottság ülése két óra felé ért véget, amikor a miniszter kíséretével együtt a püspöki rezidenciába hajtatott és ebédre a püspöknek volt a vendége. A miniszter délután utazott vissza autón Budapestre. A szegedi egyetem hallgatósága, bár történtek titokban izgatási kísérletek és tüntetésre való biz­tatások, nem zavarta meg a miniszter szegedi lá­togatását. KI» garnizon Mrbrknzk— Knoska. Morvaország. NAPI PfiRGHCS! 1928 október 22 én. Harry Liedtke kapitány nr felsőbb parancsra áthelyeztetett 1928 X/25-től kezdve X/28-ig a n morfaorszégi Mr^rkrszk—Ksmskai Kis garnlzonba és tartozik fefvesztés terhe mellett 4 nap alatt megházasodni. Amennyiben ezen időn tat nem hagy fel a nők bolonditáséval, büntetésből 2 napi szobafogsággal büntetendő. Rudolf v. Draföverau HAHS №H8ERM8H* ezredes. Miniszterlátogatás a tanyán i Koisuth-serleggel — Koisuth-aszmék nélkül Klebelsberg kultuszminiszter Aisőtanyán (A Oélmagyarország munkatársától) Politikai szempontból különösen érdekes és színe­sen parádés ünnepség volt vasárnap Alsótanyán. A külvárosrendezési nagybizottság zászlója alatt tömörült társadalmi egyesületek rendezték az ünnepséget gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisz­ter tiszteletére és az ünnepség, ha a rendezés szempontjából sok kívánni valót is hagyott hátra, körülbelül egyedülálló a maga nemében. Alsóta­oyán ugyanis kiderült, hogy lehft Kossuth serleget avatni — a ko?su:hi eszmékkel szemben ts... A miniszter érkezését féltízre várta a fellobogó­zott és eleven virágokkal díszített diadalkapu, amely előtt glédában álltak Alsótanya kékinges leventéi és katonás sorban az iskolás leányok. Féltízkor azonban csak a kisvasút zsúfolt különvonata döcögött be az állomásra és hozta azokat a vá­rosiakat, akiknek már az autóban nem jutott hely. ¡Az állomás mellett Alsótanya rezes bandája várta az érkezőket és a kisvasút befutásakor rázendí­tett a Rákóczi-indulóra. Az állomás mellett so­rakoztak fel a népkörök zászlótartói és vagy negy­ven szines, aranyos selyemzászlót lengetett a derült ¡ég felé a szél. A vonattal érkezett meg a »külvárosi nagybi­Tottságc vezére is, aki vezérkarával lassan vonult a rezesek és a rezesek előtt álló tanyai vezetőség elé. Amikor a két csoport összetalálkozott, a zász­lók a találkozás helye köré tömörültek és előlépett Magyar Péter, Alsótanya fehérhajú vezére ékes szavakkal üdvözölvén Petrik Antalt. Petrik méltóságteljes leereszkedéssel válaszolt, ftjélcntette, hogy szive gyönyörűséggel telik meg, ha arra gondol, hogy ime. nincs már ellentét ta­bya és város között. A rezes banda tust húzott, majd a tömeg meg­EÜőrendü" fehérnemiian^agok Poliah Tesívérehaél cseh«^ icca. I indult a poros uton • J a templom felé - ,_.< ,k A menet a központ fellobogózott uccáján végigvo­nulva bekanyarodott a templom felé, amely mel­lett ott állt büszkén a diadalív. A diadalív alatt várakozott már Rassay Károly tanyai pártjának vezérkara élén dr. Gerle Imrével, Rassay listajelöltjével, Ma az alsótanyai gazdasági iskola felavatásán A legpompásabb í tcalonat vlgtáték I gyar Péterrel, Rassay főkortesével. Engi Antal, dr. Fajka Lajos, Ordögh Vince és ördögh Illés alvezé­rekkel. Aztán megkezdődf.tt a várakozás. A szemek egyre türelmetlenül kémlelték az ország­út kanyarodóját, de a negyedórák gyorsan röpül­tek és a messzeségből csak nem bontakozott ki a kultuszminiszter autója. Már tizenegy óra is el­múlt, amikor fehér porfelhő röppent fel az or­szágút kanyarodójában és előkanyarodott belolo egy sebesen közeledő autó. A várakozó tömegen, izgalom rezgett végig, a leventeoktató tanítók ke-, mény vezényszavakkal parancsolták vigyázzba a.; kékinges fiukat. Az autó lassítva futott át a dia­dalíven, de nem állt meg. Csak később derült ki, hogy nem a minisztert hozta, hanem Glatifelder Gyula megyéspüspököt, Várhelyi prelátust, Brei­sach Béla címzetes kanonokot és a megyéspüs­pök titkárát. A tömeg tovább várt. "Nemsokára uj autó közeledését hirdette a porfel­leg. Ismét multak a negyedórák, közben a megyés- ; püspök megkezdte az ünnepi Te Deumot a lemp-i lom árnyékos oldalán rögtönzött oltár előtt Végre! negyed egy órakor megérkezett a miniszter autója és szabályszerűen megállt a diadalkapu előtt. A] miniszterrel együtt érkezett meg Petri Lajos ál­lamtitkár, Pogány Frigyes, Görgey József, Szerferi Ferenc, Madarassy Gábor egységespárti képviselők,: Somogyi Szilveszter, polgármester és Aigner Ká-' roly főispán. A diadalkapu alatt a minisztert dr. Gerl« Imre üdvözölte, mint az Alsótanyai Gazdasági Egyesü­let elnöke. A miniszter néhány rövid szóval kö­szönte meg az üdvözlést, majd melegen megrázta: Gerle Imre és Magyar Péter kezét. A parolázásj után egy kislány lépett a mjniszter elé és verssel < köszöntötte. A miniszter kíséretével ezután szintén a temp­lom-kertbe vonult és végighallgatta a misét, \ azután résztvett A díszközgyűléssel egybekötött ünnepi ebéd a gazdasági egyesület nagytermében volt. Közel hat­száz ember gyűlt itt össze és várta türelmetle­nül, kiéhezve az ebédet. Végre két óra felé meg­érkezett a miniszter, az ebéd azonban még nem kezdődhetett meg, mert dr. Gerle Imre a tanyai népkörök együttes díszközgyűlését nyitotta meg a nagyterembe nyiló kisebb terem ajtajából. Ékes szavakkal magasztalta a kultuszminisztert és arra kérte a díszközgyűlést, hogy az elnökség által elő­re kidolgozott határozatokat egyhangú lelkesedés­sel fogadja el. Bejelentette ezután, hogy az elnök­ség disztaggá választotta Klebelsberg Kunót, Aigner Károlyt és Somogyi Szilvesztert és a tör számára a két utóbbi arcképét is elké­szíttette. Egyhangú éljenzés jelezte, hogy az ebéd­re teritett asztalok közönsége egyhangúlag elfo­gadja az indítványokat. Gerle Imre ezután át­nyújtotta a három uj disztagnak a tokbazárt okle­velet, majd intésére leleplezték Aigner és Somogyi nagyított fotográfiáját. Fél három felé végre megjelent a négyszázteritéke« teremben négy pincér és megkezdte a tyukleves fölszolgálását, ami ter­mészetesen nagyon nehezen ment. A vendégek nagyrésze megunva a hosszú várakozást, maga in­dult a konyhába az ételért. Az első köszöntőt a Kossutt)-serleggel a kultusz« miniszter mondotta A kultuszminiszter dr. Gerle Imre és Magyar Péter dicséretével kezdte beszédét. Elismeréssel emlékezett meg'arról, hogy Alsótanya két vezére tömöritette az összes gazdaköröket, amelyek ösz­szetartásuk jelképévé Kossuth-serleget alapítottak. Kossuth Lajos jelentősége két iránya küzdelemben domborodik ki. Sikraszállt a népbarát politikáért, a politikai demokráciáért és harcolt Magyaror­szág függetlenségéért. Éppen ezért ragaszkodik leg­inkább az Alföld népe. Kossuth szerette ezt a né­pet, mint kevés más vezére ennek a nemzetnek. Felszabadította jobbágyságot, ez a munka azon­ban még nincsen .befejezve. Igazán szabad, füg­gi t' n csak az a nép lehet, amely képes jogaival éici A politikai demokrácia csak akkor válik elő­nyére egy nemzetnek, ha azt tuliuráüs dánokra­cia előzi meg. Ezért építünk most iskolákat és egyetemeket, hogy megvessük az öntudatos ma­gyar politikai demokrácia alapjait. Magyarorszá­gon csak ugy fejlődhetik ki egy olyan demokrá­cia, amely egyértékü a nyugati demokráciákkal. A független Magyarország gondolata szintén meg­valósítatlan, azért tovább kell dolgoznunk, egyen­lőre a szellem erejével, de nem feledkezvs még az ősi magyar virtusról sem. Éppen ezért öröm­mel látom, hogy a magyar szülők szívesen adják gyermekeiket leventéknek, ahol fegyelemre tanít­ják meg őket. A kultuszminiszter ezután párhuzamot vont 1848 és 1918 között. — 1848 forradalmi mozgalmát a legkiválóbb; tehetségek iíáflsitoUák. Milverr tchetséciekSt tud;

Next

/
Oldalképek
Tartalom