Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-23 / 240. szám

D £ L M А И Y л К о к л Í А С» 1У28 október За SAXOFOW ZSUZSI nw нишшии зшкашаяш felmutatni az októberi forradalom vezérkara? Ká­rolyi Mihály és társai a külföldön aknamunkát vé­geznek Magyaj-ország ellen. Kossuth Lajos az emig­rációban is П. Rákóczi Ferenc útját járta és nem esett kétségbe, akármilyen borús volt Ma­gyarország felett az ég. Nekünk sem szabad két­ségbeesnünk A kultuszminiszter azután magasra feltartotta az ezüst serleget és azt Kossuth nemes emlékére Ürítette. Ezután dr. Aigner Kár«ty főispán mondott pohárköszöntőt a kormányzóra, maid a következőket mondotta: — Itt a megértésnek, egymás nagyrabecsülésé­nek és együttdolgozni akarásnak fogadalmi ünne­pét üljük és ez igy is van, mert ennek az ünnepnek minden résztvevője egy célért, városunk és Ha­zánk érdekeinek előmozdításáért fogott össze. Ez a hatalmas és az egész országban egyedülálló pél­daadó összefogás, mely ennek a nagy városnak kül- és belterületi gazdaköreit és népköreit egy táborba tömörítette, három vezérlő lelki motí­vumból ered, amelyek: az Istenfélelem, a várossze­ret"t és hazaszeretet. Ezeknek a lelki vezető esz­méknek kimunkálásában irányitólag és döntőleg működtek közr; Glattfeldcr Gyula püspök ur őmél­tósága, a mi ihletett lelki egyházfejedelmünk és gróf Klebelsberg Kunó ©nagyméltósága, az alkotó nagy magyar kultuszminiszter. Püspök urunk a felebaráti szeretetnek hirdetésével, példaadó gya­korlásával, a lelkek megbékélésével és az Istenbe vetett hit megerősítésével és fokozásával a legér­tékesebb rounkalársává vált a kultuszminiszter ur grandiózus épitőmunkájának, amely szegényt és gazdagot, munkást, főldmivest, iparost, kereske­dőt és laleinert egyaránt nemcsak a kultura áldá­saival halmozott el, hanem nagyrészüket gazdasá­gilag is megerősítette. Nagy, ünnepélyes csend támadt a térimben, amikor в megyéspüspök emelkedett szólásra: — Azért jöttem ki ide, a tanyára — mondotta a püspök többek közölt hogy képviselője le­gyek annak az intellektuális fölfogásnak, amely szerint csaltjs a nepbm rejlő nagyságra lehet Igazi állami nagyságot építeni, örömmel hallottam azo­kat a szép szavakat, amelyekkel a kultuszminisz­ter Kossuth Lajos emlékének áldozott és szeret­ném, ba a tanya népe levonná azokból a tanulsá­got js. Mert elmúlt az az idő, amikor a föld népe elhagyatott volt, amikor a világi és az egyházi elöljárók nem a nép szent érdekeit szolgálták. El­múlt az az idő, amikor a vezetők előtt nem volt fontos a. nép érdeke. A főpásztornak, a püspöknek nem lehet nagyobb öröme, mint ею a mai, ami­kor láthattam, hogy a nép ma már r.em tsbtnll el­lenségnek a vezitsü. Azonban ne csak itt, a fehér asztalnál, hanem a hétköznapok küzködései köz­ben is értsék meg egymást a különböző társadal­mi rétegek, mert ez a valódi, keresztény világ­felfogás. A megyéspüspök azzal fejezte be beszédét, hogy az intéger Magyarországra emeli poharát. A megyéspüspök után ismét a kultuszminiszter beszélt. |azz, móka é» humor eredeti lazz-band kísérettel szerdn, c»UtörtBk я Korzóban. megszűntetnek az> tabletták; fokozza a hatást, ha fájó tagjait Spircsalm, i oldaltali dörzsöli пЦ be. Minden gyógyszertárban (Щ kaphatók,' Amikor vége lett itt a választási mozgalmaknak, — mondotta —, akkor mi, a különféle pártállása férfiak azt mondottuk, hogy vessünk fátyolt a mult harcokra és nyujtsunk kezet egymásnak és ezt meg is tettük. De kérdem, miért? Talán meg­szűntek közöttünk fennálló elvi ellentétek? Mind­ezeket félre téve összefogtunk azért, mert Szeged érdeke ezt igy kívánja. Azelőtt idetartozott a Bá­nát és a Bácska is és ezen területekből Szeged gaz­dasági élete aránytalanul több erőt szitt. Ma azon­ban — sajnos — jtt vonul Alsótanyánál a határ és elvagyunk választva Bánság és Bánát dúsan termő rónáitól és jó vásárló közönségétől. Szeged város helyzet; léhát, mint halárvárosé, rendkívül nehézzé l(tt. És akkor a különféle pártállásu embe­rek azt mondták, hogy temessük el a régieket, mert ebben a városban csak dolgozni szabad ? haJáért. Ez a magyarázata annak, hogy ma önök engem meghívtak. j — Szegeden nagy a baj és éppen ezért fogtunk 1 a belterületeken nagyobb építkezésekbe, azért épi­tünk az elővárosokban és a külvárosokban, azért építünk a kültelkeken, hogy necsak iskoláink le­gyenek, hanem az ipart is foglalkoztassuk és a polgárokat vásárlóképessé tegyük. — A belterület és a tanyavilág összefogására^ Szeged különféle pártállásu polgárainak a város érdekében való egyesülésre üritem poharamat^ vagyis Szeged nagyságára és felvirágoztatásárat Pogány Frigyes képviselő a szomszéd kerületek képviselőinek nevében üdvözölte a tanyák népét/ Petri Lajos államtitkár a kultuszminisztert köszön­tötte, azután dr. Somogyi Szilveszter mondott po-* hárköszöntőt a főispánra, aki a társadalmi béké­ért, a város lakosságának együttműködéséért, össze­forrasztásáért harcol. A polgármester pohárüőszönlője után a miniszter asztalt bontott és részlvelt a népkörők elnökeinek értekezletén. Körülbelül egy teljes óráig barátko­zott a balpárt egykori kerteseivel. A kultuszminiszter támogatni ffogla Héra Ferenc régészeti ásatásalt Elkészítik a népvándorláskori muzeum tervéi — Az Alf6!<lkuíat6 Bizottság üiése Alsótanyán (A Délmagyarország munkatársitól.) A Szegedi Alföldkutató Bizottság vasárnap dél­után tartotta gróf Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter elnökletével Alsótanyán beszámoló ülését. A megnyitó beszédet dr. Kogulowitz Károly professzor, az egyesület elnöke tar­totta. Foglalkozott az egyesület programjával, megalakulásának körülményeivel. Az Alföld­kutató Bizottság eddig nem akart segítséget kérni munkájához, most azonban ugy alakult a helyzet, hogy támogatás nélkül nem teljo sitheti hivatását. Az Alföld kulturális értékei­nek feltárására vonatkozó tudományos mun­kák kiadásra várnak, erre pedig pénz kell. A nagyhatású elnöki megnyitó után a szak­osztályok elnökei tették meg jelentésüket. Kiss Ferenc miniszteri tanácsos az erdészeti szak­osztály, dr. Ioájiyi Gyula a történelmi szak­osztály, dr. Szcntpétery Zsigmond a földtani szakosztály, dr. Bibó István az egyetemi könyv­tár igazgatója az ősszel megjelenő Népünk és Nyelvünk cimü folyóiratról tett jelentést, Bu­day Árpád pedig az archeológiai intézet mű­ködéséről számolt be. A bizottság felkérésére ezután Móra Ferenc tartotta meg előadását Elsősorban arra hívta fel a kultuszminiszter figyelmét, hogy az Al­' föld mélyéből kikerülő régészeti emlékek leg­nagyobb része a felsőbb hatóságok nemtörő­dömsége következtében elpusztul. Bemutatta a miniszternek az alsótanyai vámőrségi kaszár­nya alapozása alkalmával talált leleteket^ ame­lyeket Balogh Tibor rendőrfőfelügyelő men­tett meg a pusztulástól. Ezekből a maradékok­ból megállapítható, hogy a laktanyaépület alatt igen értékes népvándorláskorabeli sírok van­nak amelyek azonban ma már hozzáférhetet­lenek. A kultuszminiszter szólalt fel ezután. Kije­lentette, hogy szívesen támogatja a régészeti kutatásokat, de csak ugy„ ha a terhek megosz­lanak az állam, az Akadémia, valamint Sze­ged város ós társadalma közölt. Reméli, hogy igy össze lehet hozni tizenötezer pengőt, amely az Alföldkutató Bizottság céljaira lesz for­dítható. — Ami a szegedvidéki régészeti kutatások dolgát illeti — mondta a kultuszminiszter Móra felé fordulva —, arra kérném a szegedi muzeum igazgatóját, hogy álliisai össze a ¿ze­gedi muzeum körzetébe tartozó és számottevő régészeti lelőhelyek kimutatását és mondja meg, körülbelül mennyi pénz kell ezeknek a feltárásához. Én tárcám terhére gondoskodni fogok ennek az összegnek az előteremtéséről — A szegedi muzeum kibővítése ügyében beszéltem a főispánnal és megkértem, készit. tesse cl a. terveket, én állom az igéretemet. A gazdasági egyesület nagytermében tar­tott serlcgavaló ebéd alkalmával a kultusz­miniszter, részletesen heszíjgetett a szegedi mu­zeum dolgairól Mórával. Elmondotta, hogy, régóta figyelemmel kiséri a szegedkörnyéki ásatások eredményeit, olvasta Mórának azt a hozzá intézett nyilt levelét is, amelyben a mu­zeum támogatására és az ásatások sikerének? biztosítására kérte fel. Régi terve, hogy meg­tekinti a szegedi muzeumot, eddig azonban elfoglaltsága miatt nem látogatott el a kultúr­palotába. Legközelebb, ha Szegedre jön és itt több napot eltölthet, feltétlenül megtekinti a gyűjteményeket, amelyeket alaposan át kí­ván tanulmányozni. ROYAL REGGELI! Kávé, méz, íojas vagy vaj 9 0 f S Я 8 é Fa 443 Езбегпубк WíM árakon PolSák Testvéreknél Széchenyi lér és Csekonlc» u. Tanúr felölt és okleveles taniíó nevelőnek vagy házi tanüónak ajánkozlk. Nyolc évig a fővárosban óraadósból laniltatla magát. Most iskoláját Szegedre helyezték át és csak abban az eseíben folytathatta tanulmányait, ha tanítványhoz juthat. Elemi-, polgári', kereskedelmi- és középiskolai növen­dékek tanításéi felelősséggel vállalja. Nemeiül ts lanlf. Mogánvlztgákra felnőtteket 1» elölcészlt Ádám Zsigmond, Gál ucca 4. ! MAGYAR ÁRÚT VÁSÁROLJ ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom