Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)
1928-08-01 / 173. szám
<4 1928 augusztus 1. | A hegyek estláfa a 'eqnanyohb kalandOT m™ I •4^PWW'-«»»»»!» «-!»'!! IIIIJWW l||i.«11 iiji ««• mrov n LLRMJMM^USLMÍSB.W1 •) MMHBUBiy».! IHIIIIIIBI III I III I I II I I SRk'JKWéaíiaSii»!!»!««^^ IMM1 WJUW.U "IMK lielyezte. Pálfy József igy, mint teljes jogú tanácsnok működik, Gaál Endre állásának megpályázására tehát nincsen szüksége, majd akkor pályázik, ha megtartja a közgyűlés az általános tisztújítást. DELMAGYARORSZAG szerkesztősébe aueussfus 6-tól Somogyi ucca 22., I. em. Teiefon: 13—33. g/W'W^WWWJI^tfMIKIIRWWW^ SW WWWWWWIHWW MH HHWWWWJWMtlW A szegedi rendőrség megrendszabályozza a kóbor cigányokat a cigányokat még a vásárok közelébe sem szabad engedni — Clgánysíaflsztíkáí készítenek (A Délmaggarország munkatársátólA kóbor cigányokkal ember-emberélet óla sok bofa volt a hatóságoknak. Bérmilyen Intézkedéseket Is teltek arra vonatkozólag, hogy vaciy letelepítsék, vagy normális foglalkozási keretek közé szorllsák a cigányokat: meddő küzdelemnek bizonyult. A kóbor cigányoknak mindig sikerrll a halósági ellenőrzés alól kivonni magukat, pedig állandóan növekedeti ellenük a panasz, veszélveztették a közrendet, a közbiztonságot, de alapos kifogások eslek ellenük közegészségügyi szempontból ts. A hatóságok most azulán gyökeresen meg akarják oldani ezt a régóta huző^S kérdést Ss ezért a belügyminiszter legutóbb elhatározta, hogy a jövőben a legszigorúbban jár el a kóbor cigányok ellen. E célból igen szigorú rendeletet adott ki a belügyminisztérium. A rendelet elöljárójában leszögezi, hogy a cigánykérdés megoldása nem eioaáz^ató áiiami /eladat, ezérl minden részletre kllerledően rendezni kívánja a kóbor cigányok üqyét. A rendelet megérkezelt az államrendőrség szegedi kapitányságéhoz Is, amely a rendereí végrehajtásához a megfelelő előkészületeket máris foganatosította. A belügyminiszter a rendőrhatóságok kötelességévé teszi, hogy az országban tartózkodó kóbor cigányok felkutatása Iráni a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. A kóbor cigányokat akár munkakerölésből vándorolnak, akár munkakeresés vagy valamely foglalkozás elme alatt teszik azt, kötelesek a közbiztonsági szervek, bárhol találták Is őket, azonnal feltartóztatni és fegyveres kísérettel a legközelebbi rendőr hatósáohoz előállítani. Szigorúan előlrfa a rcndelel, hogy az országhatáron kóbor cigányok beszivárgását minden rendelkezésre álló eszközzel meg ke7 akadályozni és ha a határhoz közel kerülnek kézre, ugyanazon az utón, amelyen befőttek, el keh láoolnani őket az országból. Az elfogott cigányokat a rendőrhatóságok illetőségi vagy lakóhelyükre toloncolják, ha pedig valamilyen bűncselekmény gyanúja terhe'!.'bíróság elé kell állítani. Érdekes a rendeletnek az a része, amely a rendőrhatóságokat arra utasitfa, hogy ugy közbiztonsági, mint közegészségügyi szempontból a kóbor cigányokat a vásároknak még csak a közelébe se enged/e. Elrendeli végül a rendelel, hogy a kóbor cigányokat évenkinl össze kell Imi és arról a belügyminisztériumnak lelentést kell tenni. A minisztérium az első ilyen Jelentést már 1929 január elsején kéri. Az államrendőrség szegedi kapitányságára ennek a rendeletnek a végrehajtása óriási munkát ró, de mindenesetre meg lesz az a haszon, hogy a kóbor cigányoktól megsza| badltja Szegedet és környékét. Aranyórát lopott a Rákóczi-téren és átszökött Jugoszláviába hatszáz dinárért (A Délmagyarország munkatársától) Mozgalmas nap volt kedden délelőtt dr. Apczy Ernő egyesbiró tárgyalótermében. Apró kis bűnök, apró pőrök kerültek tárgyalásra, amelyek csaknem kivétel nélkül élesen mutattak rá a mai gazdasági viszonyokra. Csinos pincérleányt szólított előszór maga elé dr. Apczy Ernő törvényszéki bíró. Tóth Veronika Vásárhelyen a Fekete-féle vendéglőben volt alkalmazva, ahova ez év juniusában mulatni tért be Kotonnán Mihály. Kotormán és Tóth Veronika azonnal barátságot kötöttek, rövid időre el is távoztak a vendéglőből. Visszatérve azulán Kotormán kijózanodva konstatálta, hogy pénztárcája i barátkozás közbrn teljesen kiürült. Tizennégy pergő hatvannégy fillérje hiányzott Kotormáunak, amit nagyon sokalt a kedves óráért és lopásért feljelentette Tóth Veronikát, akit a rendőrség le is tartóztatott V tárgyaláson Tóth Veronika tagadta, hogy amyi pénzt vett el Kotormán zsebéből, mint amennyiért feljelentette. A bíróság egyhónapi fogházra ítélte a pincérleányt, de büntetését az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és azonnal szabadlábra helyezte. Az ítélet »gerős. • Pintér Imre napszámos volt a második delikvens. Pintér április 9-én a Rákóczi-téren ment keresztül, amikor észrevette, hogy egy Dadon egy szegedi iparos borkőzi állapotban bóbiskol. Barátságos szavakkal melléje telepedett és megkérdezte tőle hány óra. Az iparos kihúzta szép aranyóráját, i ami Pintéi" tetszését módfelett megnyerte. Megvárta „amig az iparos szépen elszundikált és nagy szakértelemmel kiemelte az aranyórát. Az iparos álmából felébredve, mindjárt észrevette, hogy eltűnt az aranyórája, feljelentést tett a rendőrségen és rjegadta a barátságos érdeklődő személyleirását. Ezen az alapon azután a rendőrség el is fogta Pintért, aki elmondotta, hogy az ellopott aranyórával Jugoszláviába szökött és ott 6tW dinárért ele.rtta. Amikor a rendőrség elfogta, már mindössze 10 dinárt találtak nála. Tíz hónapot ül Pintér a 300 pengős aranyóráén, viszont a károsult iparos csupán a 600 dinár maradványát, mindössze 10 dinárt kapott vissza Síép aranyórájáért... • Menef József 26 éves battonya? napszámos, román állampolgár, egy darabig abból éldegélt május havában, hogy a község baromfióljait dézsmálta nagy előszeretettel. A lopott tyúkokat Mezei nem adta el, hanem hazavitte és otthon a feleségével megfőzette. így azután mindketten bajba kerültek, mert az ügyészség Mezei ellen hárou:rtndbeli lopásért emelt vádat, feleségét pedig orgazdaság vétségével vádolta. Mirei szegénységével védekezett, amit azonban a bíróság nem fogadott cl és a megrögzött tyuktolvajt 5 hónapi fogházra, Mezeinét pedig 19 nap! fogházra ítélte. Hogy mennyire ludas volt Mezei a tyúklopásban, bizonyítja, hogy az Ítéletet nagy megnyngvással vette tudomásul. • A sok csírkepör után bonyolult csalási ügy került tárgyalásra. Gt-mes Rozál 38 éves fodrásznó feljelentette udvarlóját, Rosiár János mészárol, mert az — a vádirat szerint — nem adott neki vissza 240 pengőt. Alapjában véve ez nem volt »nagy ügy<, azonhin 1 bíróság a ténvállás tisztázására nagyszámú tanukiballgatást rendelt el Egész délelőtt és délután folytak a kihallgatások, de ítélethozatalra nem kerülhetett sor. Apczy Ernő bíró először Rosiár Jánost hallgatta ki. aki tagadta bűnősségét Elmondotta, hogy hosszú évek óta ismerte Gémes Rózáit Nagyon jóban voltak, sokat autóztak, — vagy százftívraszer- Barátságnak az lett a következménye, hogy n leány állandóan sürgette, hogy vegye már feleségül. A pénzekre vonatkozólag ugy nyilatkozott, hogy azt a kölcsönvett összegeket teljes egészében visszafizette már. A biró ezután azt kérdezte Rosiártől, igaz-e, hogy ott kosztolt Gémeséknél. Rosiár: Vacsoráztam ott többszőr. Biró: IIven nagylelkű volt magához Gémes Rozii? Rosiár: Sajnos, flytn nagylelkű volt... Gémes Rozál nagy bőbeszédüséggel adta elő azitán, hogy őt a nős Koslár állandóan azzal hitegette, hogy nőül veszi. Minden mondatánál megállva, visszafordult a padon ülő Rosiár felé, aki nevetve hallgatta a régi barátnő vallomását Az állandó ftnszembesBéseket és a vádlott deri's viselkedését a biró is megsokalta és komolyan figyelmeztette a vádlottat, meg Gémes Rózáit is, hogy komolyan viselkedjenek. Nagy derültséget keltett, amikor Gémes Roz;il * bíró többszöri kérdésére is azt felelte, hogy nem emlékezik arra, hogy vajfon hányszor autózott Rosiárral. A kölcsönadott pénzekről azt vallotta Gémes Rozál, hogy többszőr adott kölcsön Rosiárnak ts így maradt fenn 240 pengő, amit visszakövetelt Rosiártól. A kihallgatott tanuk hol Rosiár, hol Gém,; Rozál igazát bizonyítgatták. Dr. Apczy Ernő biró a tárgyalás folytatását szerda reggelre halasztott«, amikor is a bonyolult ügyben Ítéletet hirdet Havi bevásárlásokra lisztek, fűszerárak, hnviartást cikkek legjotányosat i> nrben b»7hoz szállítva 3? > Kertész BdoNnál (Szaonanolac melleit) CSEH IMRE cipészmesier cipészmOhelyét augusztus hó 1 tői Kálvária ncca 24. szám alól Kálvária ucca 2. sz. alá helyezte dí. Kéri Igen t rendelőinek és o n. c. köiönség további szíves pártfogását. 42}