Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-01 / 173. szám

<4 1928 augusztus 1. | A hegyek estláfa a 'eqnanyohb kalandOT m™ I •4^PWW'-«»»»»!» «-!»'!! IIIIJWW l||i.«11 iiji ««• mrov n LLRMJMM^USLMÍSB.W1 •) MMHBUBiy».! IHIIIIIIBI III I III I I II I I SRk'JKWéaíiaSii»!!»!««^^ IMM1 WJUW.U "IMK lielyezte. Pálfy József igy, mint teljes jogú tanácsnok működik, Gaál Endre állásának megpályázására tehát nincsen szüksége, majd akkor pályázik, ha megtartja a közgyűlés az általános tisztújítást. DELMAGYARORSZAG szerkesztősébe aueussfus 6-tól Somogyi ucca 22., I. em. Teiefon: 13—33. g/W'W^WWWJI^tfMIKIIRWWW^ SW WWWWWWIHWW MH HHWWWWJWMtlW A szegedi rendőrség megrendszabályozza a kóbor cigányokat a cigányokat még a vásárok közelébe sem szabad engedni — Clgánysíaflsztíkáí készítenek (A Délmaggarország munkatársátólA kóbor cigányokkal ember-emberélet óla sok bofa volt a hatóságoknak. Bérmilyen Intézke­déseket Is teltek arra vonatkozólag, hogy vaciy letelepítsék, vagy normális foglalkozási keretek közé szorllsák a cigányokat: meddő küzdelemnek bizonyult. A kóbor cigányoknak mindig sikerrll a halósági ellenőrzés alól kivonni magukat, pedig állandóan növekedeti ellenük a panasz, veszélveztették a közren­det, a közbiztonságot, de alapos kifogások eslek ellenük közegészségügyi szempont­ból ts. A hatóságok most azulán gyökeresen meg akarják oldani ezt a régóta huző^S kérdést Ss ezért a belügyminiszter legutóbb elhatá­rozta, hogy a jövőben a legszigorúbban jár el a kóbor cigányok ellen. E célból igen szigorú rendeletet adott ki a belügyminisztérium. A rendelet elöljárójá­ban leszögezi, hogy a cigánykérdés meg­oldása nem eioaáz^ató áiiami /eladat, ezérl minden részletre kllerledően rendezni kívánja a kóbor cigányok üqyét. A rendelet megérkezelt az államrendőrség szegedi kapitányságéhoz Is, amely a rendereí végrehajtásához a megfelelő előkészületeket máris foganatosította. A belügyminiszter a rendőrhatóságok kö­telességévé teszi, hogy az országban tartóz­kodó kóbor cigányok felkutatása Iráni a szük­séges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. A kóbor cigányokat akár munkakerö­lésből vándorolnak, akár munkakeresés vagy valamely foglalkozás elme alatt teszik azt, kötelesek a közbiztonsági szervek, bárhol ta­lálták Is őket, azonnal feltartóztatni és fegy­veres kísérettel a legközelebbi rendőr ható­sáohoz előállítani. Szigorúan előlrfa a rcndelel, hogy az or­szághatáron kóbor cigányok beszivárgását minden rendelkezésre álló eszközzel meg ke7 akadályozni és ha a határhoz közel ke­rülnek kézre, ugyanazon az utón, amelyen befőttek, el keh láoolnani őket az országból. Az elfogott cigányokat a rendőrhatóságok illetőségi vagy lakóhelyükre toloncolják, ha pedig valamilyen bűncselekmény gyanúja ter­he'!.'bíróság elé kell állítani. Érdekes a rendeletnek az a része, amely a rendőrhatóságokat arra utasitfa, hogy ugy közbiztonsági, mint közegészségügyi szem­pontból a kóbor cigányokat a vásároknak még csak a közelébe se enged/e. Elrendeli végül a rendelel, hogy a kóbor cigányokat évenkinl össze kell Imi és arról a belügy­minisztériumnak lelentést kell tenni. A mi­nisztérium az első ilyen Jelentést már 1929 január elsején kéri. Az államrendőrség szegedi kapitányságára ennek a rendeletnek a végrehajtása óriási munkát ró, de mindenesetre meg lesz az a haszon, hogy a kóbor cigányoktól megsza­| badltja Szegedet és környékét. Aranyórát lopott a Rákóczi-téren és átszökött Jugoszláviába hatszáz dinárért (A Délmagyarország munkatársától) Mozgalmas nap volt kedden délelőtt dr. Apczy Ernő egyesbiró tárgyalótermében. Apró kis bű­nök, apró pőrök kerültek tárgyalásra, amelyek csaknem kivétel nélkül élesen mutattak rá a mai gazdasági viszonyokra. Csinos pincérleányt szólított előszór maga elé dr. Apczy Ernő törvényszéki bíró. Tóth Veronika Vásárhelyen a Fekete-féle vendéglőben volt al­kalmazva, ahova ez év juniusában mulatni tért be Kotonnán Mihály. Kotormán és Tóth Veronika azonnal barátságot kötöttek, rövid időre el is tá­voztak a vendéglőből. Visszatérve azulán Kotor­mán kijózanodva konstatálta, hogy pénztárcája i barátkozás közbrn teljesen kiürült. Tizennégy pergő hatvannégy fillérje hiányzott Kotormáunak, amit nagyon sokalt a kedves óráért és lopásért feljelentette Tóth Veronikát, akit a rendőrség le is tartóztatott V tárgyaláson Tóth Veronika tagadta, hogy amyi pénzt vett el Kotormán zsebéből, mint amennyiért feljelentette. A bíróság egyhónapi fog­házra ítélte a pincérleányt, de büntetését az el­szenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és azonnal szabadlábra helyezte. Az ítélet »g­erős. • Pintér Imre napszámos volt a második delik­vens. Pintér április 9-én a Rákóczi-téren ment keresztül, amikor észrevette, hogy egy Dadon egy szegedi iparos borkőzi állapotban bóbiskol. Barát­ságos szavakkal melléje telepedett és megkérdezte tőle hány óra. Az iparos kihúzta szép aranyóráját, i ami Pintéi" tetszését módfelett megnyerte. Meg­várta „amig az iparos szépen elszundikált és nagy szakértelemmel kiemelte az aranyórát. Az iparos álmából felébredve, mindjárt észrevette, hogy el­tűnt az aranyórája, feljelentést tett a rendőrségen és rjegadta a barátságos érdeklődő személyleirását. Ezen az alapon azután a rendőrség el is fogta Pintért, aki elmondotta, hogy az ellopott arany­órával Jugoszláviába szökött és ott 6tW dinárért ele.rtta. Amikor a rendőrség elfogta, már mind­össze 10 dinárt találtak nála. Tíz hónapot ül Pintér a 300 pengős aranyóráén, viszont a károsult iparos csupán a 600 dinár maradványát, mindössze 10 dinárt kapott vissza Síép aranyórájáért... • Menef József 26 éves battonya? napszámos, ro­mán állampolgár, egy darabig abból éldegélt má­jus havában, hogy a község baromfióljait dézs­málta nagy előszeretettel. A lopott tyúkokat Mezei nem adta el, hanem hazavitte és otthon a felesé­gével megfőzette. így azután mindketten bajba kerültek, mert az ügyészség Mezei ellen hárou:­rtndbeli lopásért emelt vádat, feleségét pedig or­gazdaság vétségével vádolta. Mirei szegénységével védekezett, amit azonban a bíróság nem fogadott cl és a megrögzött tyuk­tolvajt 5 hónapi fogházra, Mezeinét pedig 19 nap! fogházra ítélte. Hogy mennyire ludas volt Mezei a tyúklopásban, bizonyítja, hogy az Ítéletet nagy megnyngvással vette tudomásul. • A sok csírkepör után bonyolult csalási ügy került tárgyalásra. Gt-mes Rozál 38 éves fodrásznó feljelentette udvarlóját, Rosiár János mészárol, mert az — a vádirat szerint — nem adott neki vissza 240 pengőt. Alapjában véve ez nem volt »nagy ügy<, azonhin 1 bíróság a ténvállás tisztázására nagyszámú tanu­kiballgatást rendelt el Egész délelőtt és délután folytak a kihallgatások, de ítélethozatalra nem kerülhetett sor. Apczy Ernő bíró először Rosiár Jánost hall­gatta ki. aki tagadta bűnősségét Elmondotta, hogy hosszú évek óta ismerte Gémes Rózáit Nagyon jóban voltak, sokat autóztak, — vagy százftívra­szer- Barátságnak az lett a következménye, hogy n leány állandóan sürgette, hogy vegye már fe­leségül. A pénzekre vonatkozólag ugy nyilatkozott, hogy azt a kölcsönvett összegeket teljes egészé­ben visszafizette már. A biró ezután azt kérdezte Rosiártől, igaz-e, hogy ott kosztolt Gémeséknél. Rosiár: Vacsoráztam ott többszőr. Biró: IIven nagylelkű volt magához Gémes Rozii? Rosiár: Sajnos, flytn nagylelkű volt... Gémes Rozál nagy bőbeszédüséggel adta elő azitán, hogy őt a nős Koslár állandóan azzal hi­tegette, hogy nőül veszi. Minden mondatánál meg­állva, visszafordult a padon ülő Rosiár felé, aki nevetve hallgatta a régi barátnő vallomását Az állandó ftnszembesBéseket és a vádlott deri's viselkedését a biró is megsokalta és komolyan figyelmeztette a vádlottat, meg Gémes Rózáit is, hogy komolyan viselkedjenek. Nagy derültséget keltett, amikor Gémes Roz;il * bíró többszöri kérdésére is azt felelte, hogy nem emlékezik arra, hogy vajfon hányszor autózott Rosiárral. A kölcsönadott pénzekről azt vallotta Gémes Rozál, hogy többszőr adott kölcsön Rosiárnak ts így maradt fenn 240 pengő, amit visszakövetelt Rosiártól. A kihallgatott tanuk hol Rosiár, hol Gém,; Rozál igazát bizonyítgatták. Dr. Apczy Ernő biró a tárgyalás folytatását szerda reggelre halasztott«, amikor is a bonyolult ügyben Ítéletet hirdet Havi bevásárlásokra lisztek, fűszerárak, hnviartást cikkek legjotányosat i> nrben b»7hoz szállítva 3? > Kertész BdoNnál (Szaonanolac melleit) CSEH IMRE cipészmesier cipészmOhelyét augusztus hó 1 tői Kálvária ncca 24. szám alól Kálvária ucca 2. sz. alá helyezte dí. Kéri Igen t rendelőinek és o n. c. köiönség további szíves pártfogását. 42}

Next

/
Oldalképek
Tartalom