Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-30 / 195. szám

1928 auffrtzfus DftLMAGYARORSZAG „Ha îft kell meghalni a közgyűlési íeremüien, akkor s m engeiiiiefllilc el a borfogyasztási eiSőS flz alsőtanyaiak izgatott monstrekültíöüsége a poígármester eIGU (A Délmagyarország munkatársitól.) Szerdán délelőtt Álsótanyáról népes küldöttség kereste fel dr. Somogrji Szilveszter polgármestert. A küldöttség a tizennégy alsótanyai társadalmi egyesület vezetőségeiből állott, a kiküldöttek olyan nagyszámban jöttek a polgármesterhez, hogy fogadásukra a közgyűlési termet kellett kinyitni. A küldöttség vezérszónoka Magyar Péter volt, aki azt mondotta, hogy a küldöttség »«/«-szónokai a tanya különféle panaszait terjesztik majd elő és már elöljáróban arra kérte a polgármestert, hogy hallgassa meg jó szívvel bajukat és segítsen rajtuk minden áron. Magyar Péter után sorba előléptek a különböző kívánságok és sérelmek felsorolásával. Nagy a panasz amiatt, hogy nem kapnak a tanyán fegyverviselési engedélyt. A tanya tele van ragadozó madarakkal, amelyek teméntelen kárt okoznak és a gazdák még csak el sem riaszthatják a kártevő állatokat. De általános közbiztonsági szempontból is ajánlatos lenne, ha a gazdák fegyverviselési engedélyt kapnának. A polgármester megígérte a küldöttségnek, hogy a város átir az államrendőrségnek, a fegyverviselés engedélyezése ügyében. A kővetkező panasz előadása nagy izgalmat váltott ki a közgyűlési terem padsoraiban ülő gazJdák között. Azt mondotta a szónok, hogy a borfogyasztási adóval valósággal mey vannak zsarolva- Nem lehet azután a bor után is adót fizetni, amit ők maguk isznak meg. Inkább kivágják a tökéket, de az óriási adólételeket nem viselik tovább. Dr. Somogyi Szilveszter a küldöttségnek ezt a kérését nem tette magáévá, mondván, hogy ha itt kell meghalnia, akkor sem engedheti el ezt az adót, meri a borfogyasztási adó 600.000 pengőt jelent a városnak. Miből pótolhatnák ezt az összeget? Magyar Péter indulatosan felelt a polgármesternek és azt mondotta, hogy nem akarnak könnyítést adni a gazdáknak. — Ezen akárhogy is segíteni kell — mondotta Péter bácsi —, mert kitör a nép! Ebben addig keressük az igazságot, amig mogtajláljuk! A küldöttség tagjai nagy izgalommal hallgatták a polgármester és Magyar Péter vitáját, végül is abban egyeztek meg, hogy uiánna néznek a dolognak, hátha a saját fogyasztásra szánt bizonyos mennyiséget — 2—3 hektót — esetleg mentesíthetnék a fogyasztási adó alól. A küldöttségnek egy másik szónoka azt kívánta, hogy az állatforgalmi adót a jövőben éppen ugy, mint azelőtt az állatok eladása ulán kelljen fizetni, nem pedig ahogy tervezik, még az eladás előtt és akkor, amikor a passzust ki kell váltani. Végül panaszt tettek a Mars-téri helypénzszedők ellen, akik csak két, vagy három uton engedik be őket a piacra és feljelentés végett már többek nevét is felírták. Fodor Jenő polgármesterhelyettes, aki szintén jelen volt a küldöttség fogadásánál, megnyugtatta a gazdákat, hogy ez nem kihágás, legfeljebb a helypénzszedő buzgó ellenőrzése. A küldöttség ezután elbúcsúzott a polgármestretől, akitől Magyar Péter igy köszönt el: — Bocsánatot kérünk, hogy egy kicsit rendetlenkedtünk. A 76 éves gazda egyedüB akarta lebontani házát: a beomló fal maga alá temette Halálos szerencsétlenség Királfiialnion (A Délmagyarország munkatársától.) Királyhalmáról szerdán délelőtt borzalmas szerencsétlenségről tettek jelentést a szegedi rendőrségnek. A szűkszavú telefon jelentés szerint Erdődi János 76 éves királyhalmi lakosra falbontás közben rászakadt a ház. A szerencsétlen öregembert még élve húzták ki a romok alól, beszállították a szegedi kőzkórházba, ahol azonban már nem sikerült eszméletre téríteni. Szerdán délelőtt meghalt anélkül, hogy magához tért volna. Erdődi János jómódú gazdaember volt. Uj házat akart magának építeni, mert régi háza életveszélyes állapotban volt. Az öreg gazda azonban költségkímélés szempontjából maya akarta lebontani házát. Primitív szerszámokkal fogott hozzá a ház lebontásához. A tetőszerkezetet hosszas munka után minden baj nélkül leszedte, úgyhogy most már a ház csupasz falai maradtak meg. A ház oldalfalait Erdődi be akarta dönteni és ekkor következett be a szerencsétlenség. Az egyik oldalfalat aláásta, majd vastag kőtéllel próbálta ledönteni. Munkáját siker is koronázta. A fal ledőlt, dc Erdődit maga alá temette. A házbontásnak természetesen sok kíváncsi nézője akadt. Amikor a fal óriási robajjal bedőlt, a kíváncsiskodók azonnal megkezdték a mentési munkálatokat. A faltömböket egymás után távolították el, míg végre kitudták húzni az összetört öregembert. Erdődi Jánost súlyos belsősérüléseivel beszállították a közkórházba, ahol azonban már nem lehetett rajta segíteni. A szerencsétlenség után megindult rendőri nyomozás megállapította, hogy a halálos szerencsétlenségért csak az öreg sporoló gazdát terheli felelősség. Hz égeti m sîsnis gazdasági követelmények további elhanyagolása katasztrofális következményekkel Járhat Ui viriüsek a városi politika irányáról (A Délmagyarország munkatársától.) A tizenhétéves városi közgyűlésnek már az is t egészen bizonyosan erősen érezhető felfrissítését fogja eredményezni, hogy a régi virilisek helyett január elsején részben ujak kerülnek be a közgyűlésbe, olyanok, akiknek erre a jogot nem a tizenhét év előtt, hanem az idén fizetett adójuk adja meg. A Délmagyarország szerkesztősége érdekesnek találta az uj virilisták közül néhányat a városi ügyekkel kapcsolatosan megszólaltatni, hiszen nyilatkozataik nagyjából következtetni engednek közgyűlési munkásságuk hangjára, irányára és alaposságára. Dr. Kertész Béla, aki az uj virilisták közül azoknak egyike, akik eddig is tevékenykedtek közéletileg, ezeket mondotta: — A törvényhatósági bizottság felfrissítésére irányuló mozgalom csak részleges eredménnyel járt, miután a törvényhalósági mandátumok meghosszabitásáról szóló törvény csak a virilisták kiegészítését rendeli el. Jóllehet a víriüzmus lehetőséget nyújt arra, hogy a törvényhatósági életbe uj erők kapcsolódjanak be, magam részéről a nyers virilizmusnak elvi ellensége vagyok. A modern iog fejlődésével ma már nem egyeztethető össze az, hogy egyedüli a vagyon és közterhekben való részesedés mérve predesztináljon valakit a közügyek intézésére. Az adott törvényes helyzetben m'égis jelentékeny előnyt látok a köz szempontjából a virilis névjegyzékek kiegészítésében, illetve az uj virilistáknak a törvényhatósági életbe való bevonulásában. A régi közgyűlés, melynek érdemeit elvitatni nem lehet, ma már nem volt tényleges tükre a város társadalmának. Tagjainak nagy részét ma már nem kötötték szorosabb szálak a város gazdasági és társadalmi életéhez. Remélhető, hogy az uj törvényhatósági bizottság tagjai elsősorban a törvényhatósági bizottság és a város társadalmi és gazdasági élete között ezen meglazult kapcsolatot fogják helyreállítani. — A magam és azon elvbarátaim, akik virilis jogon uj tagjai lesznek a törvényhatóságnak, a Város kulturális fejlődésével egyenlő mértékben óhajtjuk a város gazdasági éleiének fejlődéséi. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a magyar kultura fejlődését egy száguldó autóhoz hasonlította. Szeged város kulturális élete az itt létesült intézmények révén az utóbbi években valóban egy száguldó autó tempójában fejlődött, aminek nyomában a város gazdasági élete csak egy tanyai ekhós szekér sebessé» gével haladt. — A szellemi élet fejlődését minden polgára e városnak örömmel látja. Azonban az a disparitás, mely a szellemi és a gazdasági fejlődés között mind-mind élesebben jelentkezik, következményeiben már érezteti hatását. A gazdasági válság nálunk élesebb, mint másutt, iparosaink, kereskedőink utolsó tartalékerejüket használják fel és a hinterlandjától megfosztott Szeged gazdasági jövője sötét és bizonytalan. Az elvesztett területek helyet a meglévőket kell szorosabban városunkhoz kapcsolni. Ezt uj utakkal, uj híd építésével, kedvező vasúti menetrenddel és megfelelő propagandával tudjuk csak elérni. — Remélem, fel fogjuk tudni kelteni Sze ged város hivatali fejeinek és az uj törvényhatósági bizottságnak figyelmét az égetően sürgős gazdasági követelmények iránt, amelyek további elhanyagolása katasztrófális következményekkel járhat. I hercegprímás kiiiellgafáson fopsifa ül MezíS Ferencet Budapest, augusztus 29. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás az Esztergomban nyaraló dr. Mező Ferenc tanárt, az amsterdami irodalmi olimpiász bajnokát kihallgatáson fogadta Mező Ferencet győzelme alkalmából, rámutatott az olimpiai sikerek nagy nemzeti jelentőségére. A prímás közel félóráig tartó kihallgatáson derűs epizódokat mesélt diákéveiből, a pozsonyi gimnáziumi tornaórák emlékeiből. Dr. Mező Ferenc felajánlotta a hercegprímásnak nemrég megjelent sporttörténelmi munkájának egyik díszpéldányát. ¡Budapest legolcsóbb szállodájap a '•'Ve! pályaudvariul 3 per-nvi e ¡ev > Ideák ferenc széllodüi VIII., aggteleki ncca 7. (Saját ház.) Interurbán. Tel. ). 424-71. ÜJonnan átalakított 80 szoba, központi Ifités, folyóvíz j a szobákban. Abszolút tisztaság, csendes és családias. I

ECT Afyas ndvarl szobik P 3"50 töl, <e«ö . . . » 6 - . uccal szobák P 4 50. . 7-50 I Hogy el ne ielefisd a legjobbat: m Kardos tészta /<u>z<u <* t