Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-30 / 195. szám

£>EJLMÁ4J i AliöKSZ AG auguozliu oO. HManMÉCMMMaNaMM VEREBES ERNŐ főszereplésével: Párls áldozató 1PUNTE ragyogó filmje: ^P SzéGSí831YSfe8!l ASK olvasó rovata Idegenforgalom és frntók az állomás előli Tiszteli Szerkesztőség! Ha nem csalódom, a Délmagyarország rendszerint értékes ügyeknek és soroknak fen tartott hasábjain is olvastam egészen koinoly közleményeket az idegenforgalomról. Cikkeiknek hatása alatt már-már hinni kezdtem, hogy lehet Szegeden idegenforgalmat csinálni annak ellenére, hogy nem igen van mit megmutatni az idegennek, aki idevetődik. Ma meggyőződtem róla, hogy ez a hitem oh mi balga volt At egész közsxdlemnek gyökerestül kell Itt megváltozni ahoz, hogy még csak suttogni Is lehessen Idegenforgalomról. • Ma délelőtt fél tizenegy kor megérkeztem Budapestről, tudvalevőleg ez a vonat az úgynevezett express-gyors, amelyik tovább megy, amellyel az idegenek rendszerint jönni szoktak és bizonybizony ezen a vonalon nagyon kevés szegedit lehet találni. A legtöbb ember rossz szokásához híven rohantam le a lépcsőkön, da autót már nem kaptam. Körülnéztem és megállapítottam, hogy mindössze hat ontó várt körülbelül harmtacn-gvven olyan Idegen utasra, akik csomagokkal jöttek, akik tehát csal; nagy nehézségek árán inchettek villamoson. Igaz, hogy néhány konflis is szégyenkezett az állomás előtt és hogy az idegenek jobb hijjáu ezeken baktattak be a városba, én pedig, akinek már csak villamos jutott és akivel a kofferje miatt — valljuk meg némi, joggal — sokat idegeskedtek a villamos többi utasai, elméláztam ezen az áldott szegedi tespedésen és lomhaságon, mert csak ilyen szellemmel magyarázható, hogy az idegenforgalomért epexlő Srogednok már az állomásán Is a legkedvezőjlcncbb fogadtatásban részesül az Idegen. A legelemibb kötelesség lenne gondoskodni airól, hogy a vonatoknál elég autó várja az utasokat és ne a Tisza előtt tétlen ked jenek a so ff őrök, mig az állomáson nincs min befuvarozniok — az idegeneknek. Tisztelettel: Aláírás. M „Illeíékes helyünk az alak, meg az ujszegedi híd Igrn tisztelt Szerkesztő ur! Engedje meg, hogy b. lapjának vasárnapi számában »Jó nfc>kat< címmel megjelent cikkhez néhány szóval hozzászóljak. A levélíró nagyon helyesen kívánja azt, hogy az »illetékes hely« személyesen fáradjon ki az emiitett útrészt megtekinteni, ami valóban a legcélszerűbb Tolna, mert a legtöbb panaszra az ad okot, hogy »illeíékes helyünk« csak a Széchenyi-téren és kör. nyékén fordul meg, onnan ismeri az egész várost, pedig nem mindenütt uralkodnak olytrn állapotok, nl a Belvárosban, jólehet a távolabbi városív seken lakó polgárok is épp ugy fizetik adójukat, mint a belvárosiak. Merjük állítani, hogy az »illetékes helyi például nem járt még autóbuszon Újszeged««, mert ha rnvzer-másszor megtenné ezt a kis utat, bizonyára ilene is azokon a tarthatatlan állapotokon, melyeknek szenvedő részesei azok, akik kénytelenek Újszegedre autóbuszon járni. De azt is sejtjük, hogy »illetékes helyünk* nem szokott a közúti hídon sem átjárni' mióta az Ja vitás alatt ált Mert ha csak egyetlen egyszer menne itt át, akár rmtón, akár kocsin, vagy gyalog, ha »Illetékes Neje önngyságának« is csak egyszer kellene gyermekkocsit áttolni ezen a hídon, m;nt ahogy kell sok anyának ezt megtenni, bizonyára talált volna »illetékes helyünk« célszerűbb megoldást, mint amilyennel most rendelctszcrülcg lebonyolítják itt a forgalmat. Ilyen, vagy ehez hasonlót aligha találni Európa bármely kullurvárosábnii. De azt is gyanítjuk, hogy »illetékes helyünk« nem volt még az idén a szegvdi strandon sem, mert ha egyszer kimenne oda és látná a közúti hídtól a strandlejáróig heverő ételmaradékokat, oldolrott papirosok halmazát, bokáig érő egyéb szemeteket, mint például dinnyehéj, stb. hasonló szemét, ugy bizonyára elrendelné, hogy ezt az utvonalat, amelyen ilyenkor nyáridőben naponta sok-sok száz ember halad a strandra, lcgtlább minden héten egyszer lafciritsák tel, ha már nem öntözik naponta. Ez az úttest direkt balkáni városrészre emlékeztet, ilyent csak Konstantinápolyés Szaloniki régi városnegyedében találni. De a mi »illetékes helyünk« még egyetlen egyszer se fáradt ide ki, honnan ismerje tehát az itt uralkodó állapotokat? A zöld asztal mellől és a Széchenyi-térről tekintve, másként festenek a dolgok. Bizony ennek is a szatymazi horizont az oka. Nálunk mindent ebből a kiindulási pontból Ítélnek és bírálnak el. Csak egyszer Járna át »illetékes helyünk« Újszegedre és látná például, hogy a város miként javíttatja ott ki most az uccák gyalogátjáróját épp oly hegyesen kiálló, rendetlenül lerakott kövekkel, mint volt 100 évvel ezelőtt és amit ma már az utolsó faluban se találni, csak egyszer kellene neki gyalog járni azokon a járhatatlan gyalogutakon, amelyek rendbehozására a háziurakat könnyen lehetne kényszeríteni, akkor megszűnnének ezek az állapotok. De a mi »illetékes helyünk« meg van elégedve a Széchenyi-térrel és a Tisza Lajos-kőruttal, hol tényleg naponta takarítanak, söprenck és locsolnak és ahol a gyalogjárók is rendben vannak. A városi autók is jobb karban vannak, mint nz autóbuszok, melyek ugyan színlén a város tulajdonai, de azokon nem az »illetékes helyek«, hanem a szegény adófizető polgárok járnak, azok meg egyebet se tudnak, mint panaszkodni! Tisztelettel: Hálás cíőfiz?:®. Szegedre e mmmtlmi g (A Délmagyarország munkatársától.') A vasárnapi nemzetkőzi gyorsíró kongresszussal kapcsolatban — mint ismeretes — a Szegedi Gyorsirók Egyesülete nemzetközi gyorsirókiállitást is rendez. A kiállításra csütörtökön délelőtt Németországból hatalmas ládákban 700 leölet könyv érkezett, amelyeket szintén kiállítanak a kultúrpalotában. Érdekes, hogy mind a 700 kötet gyorsirási tankönyv, a legutóbbi két év alatt jelent meg Németországban és mind az egységes német gyorsírás tankönyve. A nemzetközi kongressszus rendezését intéző főbizottság a szegediek programját mindenben jóváhagyta. A kongresszus sikerének biztosítása érdekében dr. Traeger Ernő miniszteri tanácsos, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa lankadatlan energiával fáradozik. Vezetése és elnöklete alatt ülésezik a bizottság és az ő fáradhatatlan munkájának eredménye-; ! ként ez a nemzetközi kongresszus a kormányzó, a kormány, az országgyűlés mindkét háza képviselőinek jelenlétében fog lezajlani. Ugyancsak dr. Traeger Ernő vezeti a kongressszus tagjait vasárnap Szegedre. A szegedi kongresszuson a kormányzót és a kormányt, értesülésünk szerint gróf Klcltelsbcrg Kunő kultuszminiszter képviseli. Asc tírvisc ötvenéves forálulófán €?ss iparosság nagy "kiállítást rendez, a város a fogadalmi templom. felszentelésével ünnepel (A Délmagyarország munkatársától.) 1929ben lesz a szegedi árviz 50-ik évfordulója. Az évforduló megünneplése már sokat foglalkoztatta a nyilvánosságot, a hatóságokat és testületeket. Többizben az a terv is felmerült, hogy az árviz emlékünnepélyébe egy nagyszabású kiállítás rendezését is bele kell kapcsolni. Szó esett arról is, hogy miután ötven év előtt a különböző nemzetek siettek az elsodort város segítségére, nemzetközi kiállitás tereiében kellene bemutatni Szeged fejlődését és újjáépítését az árvízkatasztrófától az ötvenéves fordulóig. A terveket később elejtették, mert a kiállítások megrendezése óriási költségeket igényelt volna. Az árviz félszázados évfordulójának megünneplése legutóbb az ipartestület rendkívüli közgyűlésén került szóba, amikor is Körmendy Mátyás elnök jelentette be, hogy Szer ged iparossága, ha teljesen magára hagyatva is, de megrendezi 1929-ben, az árviz évfordulón a szegedi ipar félszázados fejlődésének kiállításátA torony alatt is sokszor szóba került az évforduló ügye. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerint az évfordulót csa7: egyféleképen lehet méltóan megünnepelni, ha felszentelik a fogadalom valóra válását, a felépir tett fogadalmi templomot. A templom az árviz évfordulóra teljesen elkészül és azt országos ünnepség keretében szentelik fel. A város erre az alkalomra meghívja a kormányzót, a kormányt, a hercegprímást, az országgyűlés | mindkét házát Hivatalosan tehát az árviz évfordulón mindössze a fogadalmi templom felszentelésével ünnepel a város. iurzatas autAkafasztrtifa Budapest határában Budapest, augusztus 29. Halálos kimenetelű autószerencsétlenség történt keddről szerdára virradó éjjel Piliscsaba és Sojmár község határában. Még kedden délután vitéz Ladányi László főszolgabíró, aki Budapesten lakik, ifj. lovag Ybl Miklós 33 éves mérnök, lovag Ybl Miklósné és Kajaba Margit társaságában autókirándulásra ment A társaság előbb a Hüvösvölgyet, Remete-kertvárost járta be gépkocsin. A hajnali órákban nagy sebességgel Piliscsaba és Sojmár kőzött haladtak és eddig ismeretlen okból az autó az árokba fordult, melyet Puskás Imre autóvezető vezetett Kajaba Margit rögtön meghalt, ifj lovag Ybl Miklós koponyatörés! szenvedett, vitéz Ladányi László a Icarjál és a lábát törte, Ybl Miklósné a fején sérült meg súlyosan. A sebesüllek eszméletlenül feküdtek az útszéli árokban, amikor egy arra haladó kocsi tulajdonosa észrevette őket. A mentők a sebes ílteket az újpesti kórházba szállították. Lovíg Ybl Miklós mindezideig nem tért maijához lő ú 'rtnnta oaaasztó. A csendőrség és a budapesli rendőrség vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a katasztrófáért kit terhel a felelősség. A sebesültek kőzött van Puskás Imre a gépkocsi vezetője és a kocsi tulajdonosa Az esti órál:ban jelentik: A sojmári halálos végű autókatasztrófa második áldozata Ybl Miklós 33 éves mérnők, a nagy Ybl Miklós unokája, aki koponyaalapi törést és lábtörést szenvedett, az Uj Szent János-kórházban, ahová beszállították, egy pillanatra sem nyerte vissza eszméletét. Ybl állapota válságosra fordult és az orvosai minden reményt feladtak. Este 7 óm tájban Ybl Miklós az Uj Szent9 János-kórházban meghalt. Az aulókatasztrófa többi áldozata súlyos, bár nem életveszélyes sérülésekkel az Uj Szent János-kórház ápolásdl>an van. Törek y. RákÓCZl ¡ér. Tanonc felvétett2c.